A lengyelek többségének fontosak a lengyel–magyar kapcsolatok

Negyvenhárom százalék megfelelőnek, több mint harminc százalék pedig megerősítendőnek tartja a kétoldalú kapcsolatokat.

Zászlóerdő a dél-lengyelországi városban. Számíthat egymásra a két társadalom Fotó: Reuters

A lengyelek többsége szerint megfelelőek vagy megerősítendők a lengyel–magyar kapcsolatok, csak kilenc százalék gondolja úgy, hogy szűkíteni kellene őket – derült ki a CBOS lengyel állami közvélemény-kutató által készített, kedden ismertetett felmérésből.

A mintegy kétszáz magyar és lengyel egyetemista részvételével a dél-lengyelországi Krasiczynben zajló 3. lengyel–magyar nyári egyetemen ismertetett, idei év eleji felmérés szerint a válaszadók 43 százaléka megfelelőnek, több mint harminc százalék pedig megerősítendőnek tartja a kétoldalú kapcsolatokat.

A nyári egyetem szervezője, a varsói Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet megrendelésére készített közvélemény-kutatást élő videóbejelentkezésben értékelte Szabó Dávid, a Trimarium Geostratégiai Intézet igazgatója. Szerinte az adatok arról tanúskodnak, hogy megkezdődött a korábbi felmérésekben jelzett információs hiány kiküszöbölése. Szabó szerint ehhez hozzájárult a Felczak Intézet és magyarországi társintézménye, a Waclaw Felczak Alapítvány munkája.

A kétoldalú együttműködés társadalmi támogatottságát Szabó abból a szempontból is rendkívül fontosnak minősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten a közép-európai országok közös európai fellépését szorgalmazta, mondván: „a lengyel vezérhajó körül okosan elrendeződve”, a térség nemzetei maguk szabhatják meg saját sorsukat. A CBOS felmérése mutatja, hogy a magyar és a lengyel kormány politikája, a magyar–lengyel együttműködés számára adva van a társadalmi támogatás, amelynek fejlesztésén azonban folyamatosan dolgozni kell – húzta alá Szabó.

A krasiczyni pódiumbeszélgetésen részt vett Rácz Zsófia, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fiatalokért felelős helyettes államtitkára, aki kiemelte az ifjúsági tanulmányi csereprogramok szerepét a kölcsönös megismerésben.

„Bár a lengyel–magyar történelmi sorsközösség arra predesztinálna minket, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatokat, a mai magyar fiataloknak – eltérően az idősebb nemzedékektől – kevesebb élő kapcsolatuk van a lengyelekkel” – utalt Rácz a Századvég Alapítvány egyik tavalyi felmérésére.

„Nem támaszkodhatunk kizárólag arra, hogy közös a múltunk, hanem a jelenben is minél aktívabban kell tenni azért, hogy közös jövőnk is legyen” – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Maciej Szymanowski, a Felczak Intézet igazgatója a CBOS felmérését ismertetve kiemelte, hogy alacsony a Magyarországra tanulmányi okokból, diákcsere vagy ösztöndíj keretében látogató lengyelek hányada (0,5 százalék). Mint mondta, a lengyelek nagy többsége (85,9 százalék) turisztikai céllal utazik Magyarországra.

Kellemes meglepetésnek nevezte viszont, hogy a válaszadók magas hányada – 14 százaléka – családi, baráti, ismeretségi kapcsolatok révén személyes kapcsolatban van a magyarokkal.

A felmérés szerint a lengyelek 29,6 százaléka járt már Magyarországon, viszont a fiatalok körében ez a mutató kevesebb mint tíz százalék.

A válaszadók szemében Magyarország szabad (68,3 százalék) és demokratikus (65,1 százalék) ország – tűnik ki a CBOS felméréséből.