Az amerikai elnökválasztások hajrájában a Twitter minden korábbinál határozottabban és aktívabban avatkozik be a politikai diskurzusba. A mikroblog-szolgáltató Donald Trump elnök több bejegyzésére is tartalmi kontrollal reagált, mire ő most már nem pusztán szavakkal, de konkrét intézkedésekkel is hadat üzent a közösségi médiának, kilátásba helyezve a szolgáltatói felelősség drasztikus szigorítását. Az amerikai balliberális elit harsányan tiltakozik a konzervatív elnök fellépései ellen, de a hó elején a Facebook még a Twitteren is túltett: nem csupán elrejtette vagy címkézte Trump egyik bejegyzését, hanem – példátlan módon – teljesen törölte is a posztot. Mégpedig azért, mert a globális médiakonszern úgy ítélte meg: az téves információt tartalmazott.
Szubjektív, nem objektív
Az már önmagában is kérdéseket vet fel, hogy a közösségi platformok milyen jogon kiáltják ki saját szubjektív álláspontjukat objektív valóságként; a jelen esetben például arra vonatkozóan, hogy Trump igazat mondott-e vagy sem, amikor azt állította, hogy a gyermekek szinte teljesen védettek a koronavírus ellen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: a közösségi médiát érintő alapvető kérdés sokkal inkább az, akarjuk-e, hogy az üzemeltetőik legyenek azok, akiktől elvárható a közbeszéd ilyen mély tartalmi befolyásolása. Török Bernát határozott nemmel felel.
– Először is nem e célra jöttek létre, és működési modelljük továbbra sem predesztinálja őket erre a szerepre. Ezeknek a szolgáltatóknak a profitérdekei és az ahhoz kötődő adatéhség ugyanis a társadalmi vita kifinomult befolyásolásától messzire tereli tevékenységük fókuszát – magyarázza a kutató.
Hozzáfűzi, másrészt a platformok újítása, „demokratikus hozadéka” a szólásszabadság szempontjából az, hogy bárkinek a hangját be tudják vezetni a társadalmi párbeszédbe. Bármi is legyen a véleményünk erről és ennek kockázatairól, addig, amíg a szabad véleménynyilvánításra a demokrácia egyik legfontosabb legitimációs alapjaként tekintünk, addig ezt a lehetőséget nemhogy nem zúzhatjuk szét, hanem megőrzésén kell fáradoznunk.
Török Bernát rendben lévőnek tartja, hogy a médiaplatformok meghúzzák a közösségi médiában folyó társadalmi diskurzus bizonyos határait, és szabályozzák például a gyűlöletbeszédet vagy a terroristákhoz köthető tartalmakat, illetve az eleve csak megtévesztésre létrehozott álprofilokat. A politikai vitákban való döntőbíráskodás azonban már nem ezen szolgáltatók feladata – magyarázza a kutató. Hozzáteszi, a szólásszabadság amerikai gyakorlata szerint ugyanakkor a maguk platformján ezek a cégek szabadon járhatnak el, így Trump elnöknek ezen nem lesz egyszerű fogást találnia. Török Bernát viszont rámutat, Amerikától távolodva még világosabb, hogy egy globális szolgáltató egy alapvetően demokratikus nemzeti keretekben folyó helyi politikai vitát nem fog tudni kellően finomhangolt módon megítélni.
