A Twitter és a Facebook ellenszelében küzd Donald Trump

Általánosan elfogadott nézet, miszerint Donald Trump a 2016-os választási kampányban a Twitternek köszönhette sikerét. Most az Egyesült Államok újabb elnökválasztás előtt áll, a mikroblog azonban – a Facebookkal karöltve – a konzervatív elnök ellen fordult. Tartalmi kontrollal, címkézéssel és eltüntetett posztokkal reagál, s miközben a politikai korrektséget és a társadalmi igazságosságot követelő radikalista mozgalmakat dicsőíti, kigyomlál minden, ezzel ellenkező álláspontot. Török Bernát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője úgy véli: ez óriási szereptévesztés. Egyáltalán nincs szerinte rendben, hogy a közösségi média a közbeszéd ilyen mélységű és aktivitású tartalmi befolyásolását vállalta – kéretlenül – magára. Ma kezdődik egyébként a republikánusok országos konvenciója, amely jóváhagyja Trump újrajelölését.

U.S. President Donald Trump talks to reporters as he departs for travel to Louisiana from the White House in Washington, U.S., May 14, 2019. REUTERS/Carlos Barria - RC1C13234B10 Fotó: Carlos Barria

Döntő szerepe lehet a médiának

Arra a kérdésre, hogy a közösségi médiumoknak a Donald Trumppal szembeni fellépése milyen hatással lehet az elnökválasztási küzdelemre, illetve annak eredményére, a kutató úgy felel: általános konszenzus van arra vonatkozóan, hogy az amerikai elnök 2016-os győzelmében jelentős szereppel bírt a közösségi média, kiváltképp a Twitter használata.

– A mikroblogon, illetve a Facebookon keresztül milliókat képes megszólítani, az elnök néhány bejegyzésének elrejtése vagy törlése tehát aligha befolyásolhatja a választás kimenetelét – magyarázta a kutató.

Trumpnak jelenleg 85 millió követője van a Twitteren. Török Bernát ugyanakkor hozzáteszi, a politikai hirdetések szándékos akadályozásának akár kézzelfogható hatása is lehet a választásokra. Mint mondta, a Twitter jelezte, nem enged közzétenni politikai hirdetéseket, a Facebook pedig kikapcsolhatóvá tette ezek fogadását. A politikai szereplők, köztük Trump azon hirdetései tehát, amelyek még 2016-ban – a hagyományos „kapuőröket” megkerülve – több millió polgárt értek el, most falakba, korlátokba ütköznek.

MTI/EPA/Pool/Stefani Reynolds

Más Európában, mint Amerikában

A kutató elmondta: Európát és Amerikát érdemes kettéválasztani, ha a jogi szabályozásról van szó, előbbi ugyanis sokkal szigorúbb e kérdésben. Egy tengerentúli szolgáltató sokkal többet megtehet, mint egy európai. – Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a szólásszabadságra hivatkozva úgy avatkozik be, ahogy akar. Európában viszont hagyományosnak tekinthető az a gondolkodás, hogy ha egy személy vagy vállalat eléri azt a szintet, ahol tömegek alapjogaira van hatással, akkor az önmagában érv a beavatkozás mellett – magyarázza a kutató, emlékeztetve, például a német törvény nagyon erősen megköveteli a gyűlöletbeszéd elleni fellépést, a franciák pedig a választási kampányra vonatkozó álhírterjesztést igyekeznek szigorú szabályok közé terelni.