Erdogan: Törökországot nem lehet eltántorítani

A török elnök szerint országa az Európai Unió által kilátásba helyezett szankciók ellenére sem fog meghátrálni, és folytatja a földgáz utáni kutatást a Földközi-tenger keleti medencéjében.

Turkish President Tayyip Erdogan makes a speech during his meeting with mukhtars at the Presidential Palace in Ankara, Turkey, November 26, 2015. Erdogan on Thursday dismissed as "emotional" and "unfitting of politicians" suggestions that projects with Russia could be cancelled in the wake of Turkey's downing of a Russian warplane near the Syrian border. Erdogan said the Russian jet was shot down on Tuesday in an "automatic reaction" in line with standing instructions given to the military. Turkey's military rules of engagement were a separate issue to disagreements with Russia over Syria policy, he said, and said that Ankara would continue to support moderate rebels in Syria and Turkmen fighters battling President Bashar al-Assad. REUTERS/Umit Bektas - RTX1VXRV Fotó: Reuters

– Nem fogunk meghajolni a banditizmus előtt a saját kontinentális talapzatunkon. Szankciók és fenyegetések sem tántoríthatnak el bennünket

– fogalmazott Recep Tayyip Erdoğan. Az Oruc Reis kutatóhajó augusztus 23-ig folytatja az energetikai feltárást – tette hozzá. A Daily Sabah című kormánypárti török portál szerint Erdoğan azt is mondta: országa nem fog habozni, és a legkisebb, az energiafeltátást akadályozó vagy korlátozó zaklatásra is válaszolni fog. Az elnök azt is világossá tette:

azok az országok, amelyek 100 évvel ezelőtt meghátrálásra kényszerítették Törökországot a keletmediterrán energiaforrásoktól, ezúttal nem fogják tudni megállítani Ankarát jogainak visszaszerzésétől.

Párbeszédet kíván a magyar érdek „Az nem jó érzés, ha valakinek a barátai rosszban vannak, s főleg nem jó, ha mindez a nemzetközi politikában fordul elő, márpedig nekünk Ciprus, Görögország és Törökország is barátunk” – írta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: különösen sajnálatos, hogy éleződik a feszültség az említett államok között a Ciprus körüli energiaforrások utáni kutatások miatt. „Remélem, hogy végül a józan ész győzedelmeskedik, és a kölcsönös fenyegetőzések és szankciók helyett a párbeszéd jelenti majd az utat a megoldáshoz” – tette hozzá. A külügyminiszter azt írta, telefonon beszélt Mevlüt Cavusoglu török és Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi kollégájával is, és bízik benne, hogy hamarosan dűlőre jutnak egymással.

Az elmúlt években több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre.

Diplomáciai taktikázás

A törökök számos feltáró fúrást végeztek, amivel kiváltották a térség országainak a haragját. Az Európai Unió állásfoglalása szerint ezek a kutatások sértik a nemzetközi jogot.

Törökország előbb bejelentette, hogy felfüggeszti a tengeri kutatóhajóval végzett legutóbbi feltárásokat, amelyek Görögország szerint görög felségvizeken zajlanak, de később közölte: újrakezdi a kutatást, miután Görögország és Egyiptom tengerjogi megállapodást írt alá.

Nagyhatalmi energiaharc

Mint ahogy azt a Magyar Nemzet is megírta, mióta 2011-ben Ciprustól délre jelentős földgázlelőhelyeket tártak fel, felértékelődött a tengeri határok szerepe. – Ankara energiaéhes, nincsenek gázmezői, ráadásul a környező országok közül Líbián kívül mindenkivel rossz a kapcsolata. A terep pedig jó lehetőséget nyújtana Ankarának, hatalmas tranzitbevételekhez juttatná és erősítené az energiaelosztó központ szerepét, de fogyasztóként belépve maga is diverzifikálhatná az eddig részben Oroszországtól függő gázimportját – magyarázta lapunknak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. Mint mondta,

a térségben talált lelőhelyek a tervek szerint az orosz gáz kiváltását is lehetővé teszik Európa számára, ebben a folyamatban pedig elosztóként szeretnének részt venni, megőrizve ezzel fontos energetikai szerepüket.