Tüntetések Fehéroroszországban: szankciókat készítenek elő az EU külügyminiszterei

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken abban állapodtak meg, hogy szankciókat készítenek elő a fehéroroszországi választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken.

Ellenzéki tüntetõ nemzeti színû zászlóval Minszkben. Fotó: Taccjana Zenkovics Forrás: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Josep Borrell az uniós külügyi tanács videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülését követően közzétett Twitter-üzenetében kijelentette: az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét.

Az értekezlet további témái közül kiemelte, hogy az unió teljes szolidaritásáról biztosította Görögországot és Ciprust. Továbbá felszólította Törökországot, hogy azonnal szüntesse be a helyzet elmérgesedését okozó, a Földközi-tenger keleti térségében végzett nyersanyagkutatásra irányuló tevékenységét, és kötelezze el magát a párbeszéd folytatása mellett.

Több ezer tüntető vonult pénteken, a hivatalos végeredmény közzétételét követően a minszki Függetlenség terére, a belarusz kormány székházához, hogy tiltakozzanak Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő elnök általuk el nem fogadott választási győzelme ellen.

Közben újra ezrek vonultak az utcára Minszkben, a TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a tüntetők egy része a szavazatok újraszámlálását követeli, mások a voksolás megismétlését akarják elérni. Az skandálják, hogy „Szvjatlana (Cihanouszkaja) a mi elnökünk”.

A fehérorosz különleges alakulat több tucat tagja vonult a kormány székháza elé. Felszólították az embereket, hogy tartsanak kellő távolságot az épülettől. A tüntetők eleget tettek a felszólításnak.

A biztonsági erők láncot alkotva védik az épületet, a rohampajzsokat viszont a földre engedték. A tüntetők ezt üdvrivalgással fogadták, fiatal lányok szaladtak a katonákhoz, megölelték, és virágot ajándékoztak nekik. Kézfogásokat és fotózkodást követően a tüntetők mintegy ötven méterre visszavonultak a biztonságiaktól, azt skandálva, hogy „derék legények vagytok”.

Egyes hírek szerint nagyobb katonai konvoj érkezett buszokkal és fogolyszállító járművekkel a Függetlenség terére. Az aktivisták tüntetésük békés jellegét hangsúlyozva leültek a földre.

Szvjatlana Cihanouszkaja korábbi fehérorosz ellenzéki elnökjelölt közben újabb tiltakozásokat szorgalmazott. A Litvániába menekült politikus a szavazatok újraszámlálását követelte pénteken, nyomást gyakorolva az elnöksége 26 évének legnagyobb kihívásával szembenéző Aljakszandr Lukasenkára.

A YouTube videómegosztó portálra feltett videóban az önkéntes száműzetésbe, Litvániába menekült Cihanouszkaja felszólította támogatóit, hogy követeljenek hivatalos vizsgálatot azokról az állításokról, amelyek szerint Lukasenka elcsalta a vasárnapi elnökválasztást.

A tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés során legalább két tiltakozó meghalt, és ezreket vettek őrizetbe, ami miatt az Európai Unió új büntetőintézkedések bevezetését fontolgatja Belarusz ellen, amelyet Oroszország stratégiai ütközőövezetnek tekint maga, illetve a NATO és az EU között.

– A belaruszok soha többé nem akarnak a régi vezetés alatt élni – mondta Cihanouszkaja, hozzátéve: Védjük meg a választásunkat! Ne húzódjatok vissza! Hallatni kell a hangunkat!

Cihanouszkaja a kampánycsapata által pénteken közzétett közleményében kijelentette, hogy a kampánystábja kész a tárgyalásokra a hatóságokkal, és a nemzetközi közvélemény segítségét kérte. – A nemzetközi közösséghez, az európai országokhoz fordulok azzal a kéréssel, hogy segítsenek megszervezni a tárgyalásokat a fehérorosz hatóságokkal – szögezte le.

Az elnökjelölt, aki a hivatalos végeredmény szerint a második helyen végzett a szavazatok 10,12 százalékával, a párbeszéd feltételének nevezte a tüntetések alatt előállítottak szabadlábra helyezését, az erőszakszervek munkatársainak kivonását az utcáról és azok felelősségre vonását, akik „parancsot adtak az emberek bántalmazására és lőfegyverek alkalmazására”.

Cihanouszkaja közölte, hogy a hatalomátadási folyamat biztosítására egyeztető tanács létrehozását kezdeményezi.

Az elnökjelölt a YouTube-on azt is közölte, hogy össze kívánja gyűjteni mindazoknak az aláírását, akik rá szavaztak. A videófelvételen egy hivatkozás is látható. Ezen az áll, hogy az aláírók követelik a szavazatok újraszámolását független megfigyelők jelenlétében, valamint annak ellenőrzését, hogy a szavazáskor betartották-e a választási törvényt.

Tízezrek vonultak az utcákra immár a hatodik egymást követő napon Lukasenka lemondását követelve. A kormány kivételesen elnézést kért az erő alkalmazásáért, és több mint 2000 embert elengedett az őrizetből. Többeken horzsolás látszott, mások verésre, szűk helyre és szánalmas ellátásra panaszkodtak az őrizetben. A kormány tagadta, hogy bántalmazták volna az őrizeteseket.

Morawiecki ötpontos programot ismertetett a politikai üldözöttek támogatására

A fehéroroszországi politikai üldözöttek támogatását célzó ötpontos programot ismertetett pénteken a szejmben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A kormányterv első pontja szerint lengyel projekt keretében, valamint egy, az üldözöttek megsegítését célzó lengyel-amerikai alapból támogatják a rendszer ellenfeleit.

A második pont egy ösztöndíjprogramot irányoz elő az üldözött diákok, tudósok támogatására. „Lehetőséget kapnak lengyelországi tanulmányokra, munkavállalásra” – fejtette ki a miniszterelnök.

A harmadik pont a lengyelországi beutazást és munkavállalást könnyítő intézkedésekről szól. A negyedik és az ötödik pont a független fehérorosz média támogatására, illetve a fehérorosz társadalmat segítő lengyel civil szervezeteknek nyújtandó új eszközökre vonatkozik.

A terv megvalósítására a meglévő – egyebek között a Lengyelországból sugárzó, fehérorosz nyelvű Belsat televízió működtetésére fordított – eszközök mellett első lépésben 50 millió zlotyt (mintegy 3,9 milliárd forint) szánnak – mondta el a lengyel kormányfő.

Morawiecki felidézte, hogy a vasárnapi fehérorosz elnökválasztást követő hatósági erőszak miatt hétfőn az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának sürgős összehívását javasolta, és aláhúzta: ha az unió nem tesz gyors szolidáris lépéseket, ezzel azt üzeni szomszédainak, hogy „a fenyegetés pillanatában mindenki csak önmagára számíthat”.

„Kategorikusan elutasítjuk egyes nemzetközi szervezetek tanácstalanságát (...), valódi támogatást, valódi partnerséget akarunk nyújtani Fehéroroszországnak” – hangsúlyozta. Hozzátette: Lengyelország és az EU lépései semmiképp sem jelentenek politikai beavatkozást Fehéroroszország belügyeibe, országuk jövőjéről csak a fehéroroszok dönthetnek. Ennek jogát viszont biztosítani kell számukra – hangsúlyozta.

„Ezért arra szólítjuk fel a fehérorosz hatóságokat, hogy fontolják meg az új, szabad választást (...) lehetőleg nemzetközi megfigyelők részvételével” – jelentette ki.

Péntek délelőtt a szejm egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el a minszki hatóságok által alkalmazott erőszakot, és a fehérorosz menekültek gyors befogadására szólította fel a lengyel kormányt. Az uniós szervek részéről a lengyel alsóház határozott lépéseket sürgetett a dokumentumban.

Fehéroroszországban a pénteken ismertetett hivatalos végeredmény szerint Aljakszandr Lukasenka elnök nyerte a vasárnapi elnökválasztást a szavazatok 80,1 százalékával. Az immár a hatodik egymást követő napon Lukasenka lemondását követelő tüntetők nem tartják hitelesnek és tisztességesnek a választást. A rendfenntartók erőszakos fellépése nyomán legalább két tüntető meghalt, és ezreket, köztük külföldi állampolgárokat vettek őrizetbe. Varsó pénteken négy, Minszkben letartóztatott lengyel állampolgár szabadon bocsátását erősítette meg.