A két közel-keleti állam viszonya a nyolc évig tartó, kétmillió halottat követelő iraki–iráni háború 1988-as befejeződése után mérgesedett el. A harcok alatt Kuvait minden lehetséges módon támogatta Szaddám Huszein iraki diktátort, akinek viszont esze ágában sem volt visszafizetni az emírséggel szemben felhalmozódott 14 milliárd dolláros adósságát. Irak további 2,4 milliárd dollár „kárpótlást” követelt kicsi és védtelen szomszédjától, amely „elorozza nyersolajkészleteit” és a kitermelési kvótát túllépve leszorítja az olajárat, további veszteségeket okozva Iraknak. Bagdad területi követelésekkel is fellépett szomszédjával szemben, amelyet azzal vádolt, hogy Irak gyengítése érdekében összejátszik Izraellel és az Egyesült Államokkal. A helyzet rendezését célzó tárgyalások sorra megbuktak az egyre harciasabb nyilatkozatokat tévő Irak merev ellenállásán, miközben Huszein megkezdte haderejének felvonultatását a határon.
Földön, vízen, levegőben fejlesztené a közlekedést a görög biztosjelölt
Görögország megkapta a kért közlekedési portfoliót – most Apostolos Tzitzikostasnak kell helytállnia