Koronavírus-körkép: elszabadult a pokol Spanyolországban

Európa legtöbb államában romlik a járványügyi helyzet, ezért szeptember 1-től a jelenleginél szigorúbb szabályok bevezetésére kell számítani. A V4NA körképéből kiderül, mely országok számítanak továbbra is biztonságosnak, illetve hol a legrosszabb a koronavírus-helyzet – írja a V4NA hírügynökség.

Franciaországban a vírus minden korosztályt érint, de a legmarkánsabb növekedés a fiatal, negyven év alatti felnőttek esetében figyelhető meg. A franciaországi megyék több mint felében meghaladja a százezer lakosra eső tizes küszöbértéket, hat megyében pedig kifejezetten aggasztó a helyzet. Ezekben ötven felett van az új megbetegedések száma százezer lakosra számítva. Összesen 283 Covid-gócpont és 238 002 fertőzött van az országban, ebből 122 540 az aktív esetek száma.

Mivel Spanyolországban és Franciaországban kiugróan magas az új fertőzések, illetve a halálozások száma, az alábbi grafikon az említett országok nélkül ábrázolja az európai eseteket

Olaszországban harmadik hete folyamatosan emelkedik a Covid–19-fertőzések száma, derül ki az egészségügyi minisztérium és a nemzeti járványügyi hatóság (Istituto Superiore di Sanitá, ISS) legutóbbi, az augusztus 10–16. közötti időszakot vizsgáló jelentéséből. Az elmúlt két hétben a koronavírust százezer lakosra vetítve átlagosan 9,65 főnél mutatták ki, ilyen magas szintet legutóbb június elején ért el a járvány. A megfigyelés hetében diagnosztizált új esetek 28,3 százalékát külföldről hazatérő nyaralók hozták be Olaszországba, állapítja meg a kiadvány.

A jelentés rámutat, hogy a vírus második hullámában a fertőzöttek átlagéletkora harminc évre csökkent a korábbi 35 évről. Változik tehát a vírus terjedésének dinamikája: „A rekreációs tevékenységekkel összefüggő esetek és kitörések jelennek meg mind Olaszországban, mind külföldön.” Ugyanakkor az is látható, hogy a klinikai esetek kevésbé súlyosak, és a fertőzöttek az esetek nagy részében tünetmentesek. Olaszországban jelenleg több mint 258 ezer vírusfertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma meghaladja a 35 ezret. Ennél többen csak az Egyesült Királyságban vesztették életüket a Covid–19 következtében Európában.

A járvány második hullámára készül az Egyesült Királyság, ahogy a halálozások száma július közepén átlépte a 41 ezret, azóta azonban stagnál. A kormány a legrosszabbra készül, mivel a második hullám december végére, éppen a brexit idejére várható.

Nagy-Britanniában komoly korlátozásokat foganatosítottak, melyek lazítása legtöbb esetben katasztrofális eredményekhez vezetett. Az iskolák újranyitása után harminc helyen alakult ki újabb gócpont és 198 új fertőzést regisztráltak, amiből hetven iskolás gyermek volt. Boris Johnson augusztus elején bejelentette, hogy megváltoztak a vírus terjedési formái, most már inkább a fiatalok fertőződnek meg. Azonban mivel a vírus továbbra sem jelent komoly veszélyt a gyermekekre, a kormány hivatalos álláspontja az, hogy nagyobb kárt okozna az iskolák bezárása, mint a fertőzések esetleges növekedése.

Belgiumban a kormány megbukott a koronavírus kezelésében: az egymillió főre vetített halálesetek számát (861) tekintve a második helyen áll világviszonylatban, a 11,5 millió lakosú országban ugyanis a pandémia kitörése óta közel ezren vesztették életüket. Az elhunytak közül 4923 fő kórházban, 4943 beteg pedig idősotthonban halt bele a koronavírusba. Július vége óta naponta több száz új megbetegedést regisztrálnak, az új fertőzöttek száma augusztus első és második hetében is 4100 felett volt hetente. Az augusztus 13–19. között mért adatok alapján azonban némi csökkenés tapasztalható, abban az időszakban 3555 új esetről érkezett jelentés.

Habár az új megbetegedések száma csökken, a halálesetek továbbra is növekvő tendenciát mutatnak Belgiumban. Amíg augusztus 1. és 7. között átlagosan 4,3 személy hunyt el koronavírusban, addig az ezt követő időszakban, augusztus 8. és 14. között az áldozatok száma a duplájára, heti 8,6-re nőtt, és a kórházban ápolt betegek száma is 13 százalékos emelkedést mutatott. A belga közegészségügyi hivatal (Sciensano) adatai szerint augusztus 13. és 19. között átlagosan naponta 9,7 személy hunyt el koronavírusban, ez 31 százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest.

Belgiumban jelenleg 82 ezer vírusfertőzöttet tartanak nyilván, az aktív esetek száma 53 ezer fölött van. A legfertőzöttebb terület a főváros, Brüsszel környéke, valamint Antwerpen térsége, ahol július végén annyira megugrott az új megbetegedések száma, hogy éjszakai kijárási tilalmat kellett bevezetni. Az intézkedés, úgy tűnik, sikeres volt, mert az elmúlt két hétben Belgium második legnagyobb városában, Antwerpenben 34 százalékkal csökkent az új fertőzöttek száma. Ugyanez azonban nem mondható el Brüsszelről, ahol kilencszázalékos növekedést tapasztaltak.

Németországban szombaton több mint 2000 új koronavírus-fertőzést jelentett a járványhelyzet alakulását nyomon követő Robert Koch Intézet (RKI), ez a legmagasabb érték április óta. A német egészségügyi hatóságok 2034 új esetről számoltak be, a fertőzöttek száma azóta meghaladta a 234 ezret. A halálos áldozatok száma (9277) viszont európai viszonylatban kedvezőnek mondható, hiszen Németországban százezer lakosra 11 áldozat esik. Ez az érték Nagy-Britanniában és Spanyolországban 62, Olaszországban 59, Franciaországban pedig 46.

Az RKI bejelentette, hogy a növekvő esetszám nem csupán a vizsgálatok számának növekedésével magyarázható. Országszerte több mint húsz járványgócpont alakult ki, jellemzően a nagyobb családi és baráti összejövetelek, illetve a spanyolországi, horvátországi nyaralásból hazatérők miatt. Utóbbi különösen a fiatalabb, 35 év alatti korcsoportokra jellemző. Németországban március végén, április elején érte el a csúcspontot a napi fertőzések száma, akkor több mint hatezer új megbetegedést regisztráltak. Ezután az értékek fokozatosan csökkentek, de a betegek száma július vége óta ismét emelkedik.

Ausztriában szeptember 4-től hetente frissítik a vírusfertőzöttség szintjét a közlekedési lámpához hasonlóan jelző indikátort, jelentette be Rudolf Anschober egészségügyi miniszter. Egy-egy kerület, város vagy akár szövetségi tartomány jelzése is átváltható lesz például zöldről narancssárga színre. A szükséges változtatásokra az osztrák operatív törzs, a koronavírus-bizottság tesz javaslatot, amelyet az egészségügyi miniszter jóváhagyása után hajtanak végre.

Ausztriában a Covid–19 megbetegedések száma napi 140-300 fővel növekszik az elmúlt két hétben. Szombat után hétfőn ismét meghaladta a háromszázat az új fertőzöttek száma. Rudolf Anschober az osztrák közmédia, az ORF szombat esti hírműsorában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országban a vírus reprodukciós rátája ismét 1,3 – a legmagasabb érték május eleje óta. Az egészségügyi minisztérium kimutatása szerint az új fertőzöttek 42 százaléka családtagoktól kapta el a vírust, 22 százalékuk társasági eseményen (esküvőn, születésnapi buliban, keresztelőn) betegedett meg, 25 százalékuk pedig külföldi – jellemzően Horvátországban töltött – szabadsága idején fertőződött meg.

Az alábbi grafikon a kiugró spanyolországi adatok nélkül ábrázolja, hány megbetegedés történt az európai országokban egymillió lakosra vetítve az elmúlt 18 napban

Csehországban folyamatosan nőtt a megbetegedések száma a múlt héten, augusztusban eddig négyszer haladta meg a háromszázat a napi új esetek száma. A helyzet augusztus 21-én tetőzött, akkor 506 új koronavírus-fertőzést regisztráltak, ami március óta a legmagasabb adat. Március 27-én volt az eddigi rekord, 377 megbetegedéssel. A cseh egészségügyi minisztérium szerint a fertőzöttek számának emelkedését az magyarázza, hogy két hete sokkal több tesztelést végeznek a fertőzés gócpontjaiban, amelyekből jelenleg több mint 12 van az országban. Csehországban 22 000 felett jár a megbetegedések száma, az aktív fertőzötteké pedig meghaladja az 5200-at. Eddig 415-en haltak bele a vírus szövődményeibe, és is húsznál is több ember szorul intenzív kórházi ellátásra. A visegrádi országban – Ausztriához hasonlóan – szeptember 1-től kötelező lesz a szájmaszk viselése a tömegközlekedési eszközökön, az autóbusz- és vasúti pályaudvarokon, valamint a beltéri helyeken.

Szlovákiában július vége óta ismét növekszik a koronavírussal fertőzöttek száma. Jelenleg több mint 3400 fertőzöttet tartanak nyilván, az aktív esetek száma 1142. Szlovákiában a Covid–19 tavaszi első hulláma alatt rendkívül alacsony maradt a halálesetek száma, ráadásul május közepétől július 31-ig nem regisztráltak új halálos áldozatot. Ez a trend most változóban van: július vége óta három olyan nap volt, amikor belehaltak állampolgárok a fertőzésbe.

A közép-európai országban augusztus 21-én regisztrálták az eddigi legmagasabb napi megbetegedésszámot (123). Ez a szlovák egészségügyi miniszter, Marek Krajčí szerint arra utal, hogy elkezdődött a koronavírus második hulláma. Szlovákiában szeptember 1-jén a szokásos menetrend szerint kezdődik az iskolai oktatás, a diákoknak azonban legalább szeptember 15-ig kötelező lesz a maszkviselés. Ezenkívül a szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyerekük nem fertőzött, ha pedig egy diák három napnál többet hiányzik az iskolából, akkor újra be kell nyújtani ezt a nyilatkozatot.

Lengyelországban július vége óta emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma, a regisztrált új betegek száma egész augusztusban nem csökkent ötszáz alá. A múlt hét végén rekordot döntött a fertőzések száma, szombaton és vasárnap is több mint kilencszáz új megbetegedést regisztráltak.

Az összes vírusfertőzött száma 62 ezren felül van, ebből az aktív esetek száma több mint 17 ezer, a halálozások száma pedig közelít a kétezerhez. Lengyelországban az a tendencia figyelhető meg, hogy július közepéig csökkent az aktív fertőzöttek száma, azóta azonban meredek emelkedésnek indult.

Magyarországon hétfőről keddre 24 fővel, 5215-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. Egy idős krónikus beteg meghalt, ezzel az elhunytak száma 614-re emelkedett, 3716-an pedig már meggyógyultak – számolt be a Koronavírus.gov.hu hivatalos portál. Magyarországon az aktív fertőzöttek száma 885, ami a régió legjobb értéke, és sokkal alacsonyabb a nyugat-európai országokban mért adatoknál.

Az európai járványhelyzet rosszabbodása miatt szeptember 1-től szigorításokra kell számítani – jelentette be Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közszolgálati Kossuth rádió pénteki adásában. Orbán Viktor kiemelte: a legtöbb európai országban romlik a vírushelyzet, és a fertőzés behurcolása jelenti a legnagyobb veszélyt Magyarország számára. Az Európa több országában alkalmazott „közlekedési lámpás” módszer helyett másképpen alakul a vírus elleni védekezés. „Nem lehet fenntartani a határátlépésnek ezt a módszerét, szigorúbb szabályok jöhetnek. Déli irányba ne foglaljon, ne szervezzen nyaralást szeptembertől senki” – figyelmeztetett a magyar miniszterelnök.

A nyugat-balkáni országokban – Szerbiában, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban – szombatról vasárnapra 852-vel emelkedett az igazolt Covid-fertőzöttek száma. A halálos áldozatok száma Szerbiában 695-re, Koszovóban 457-ra, Észak-Macedóniában 563-ra, Bosznia-Hercegovinában 531-re nőtt.

Horvátországban a negyedik egymást követő napon döntött rekordot szombaton az új koronavírus-fertőzöttek száma, ami meghaladta a háromszázat. A horvát válságstáb jelentése szerint kedd reggelig újabb 219-cel nőtt a koronavírusos esetek száma, a fertőzöttek száma ezzel meghaladta a 8500-at. Egy új haláleset is történt, így a járvány halálos áldozatainak száma 175-re nőtt. A betegek közül 167-en szorulnak intenzív kórházi kezelésre, közülük kilencen vannak lélegeztetőgépen. Az aktív betegek száma 2231, ez a legmagasabb a járvány kezdete óta.

A legtöbb új fertőzöttet a fővárosban, Zágrábban és Split-Dalmát megyében regisztrálták: előbbiben 53, utóbbiban 92 esetnél, köztük kilenc külföldi állampolgárnál mutatták ki a koronavírust. A válságstáb ezért szigorításokat vezetett be Split-Dalmát megyére: hétfőtől a vendéglátók csak a kerthelyiségeikben vagy teraszokon szolgálhatják ki a vendégeket. Az esküvőkön és temetéseken legfeljebb ötven, más magánjellegű összejöveteleken pedig legfeljebb húsz ember vehet részt. A szigorítások egyelőre két hétre szólnak, de Vili Beroš egészségügyi miniszter szerint azok szükség esetén meghosszabbíthatók.