A kutatások eredményeit Szabó Dávid, a Trimarium Intézet igazgatója, valamint Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Intézet igazgatója ismertették, emellett sok új jelenségre is fény derült. Biztató tendenciaként említették például, hogy növekszik a két országot kölcsönösen, személyes benyomások alapján ismerők száma csakúgy, mint a visegrádi négyeken belüli magyar–lengyel összetartás, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy folyamatosan szükséges az építkezés e téren. Szabó Dávid rámutatott: magas fokú a lengyel és magyar nemzeti együttműködés társadalmi támogatottsága, megvan a szükséges társadalmi kohézió. Visszautalt ezzel Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti kijelentésére, amelyben Lengyelországot mint közép-európai vezérhajót láttatta.
Maciej Szymanowski kiemelte, hogy Lengyelországban szinte teljesen hiányzik a magyarokat elutasító személyek aránya, mindössze 0,7 százalék, míg több mint kétharmaduk pozitív képet őriz rólunk. A lengyelek 14 százalékának van magyar származású ismerőse, barátja vagy családtagja, és közel egyharmaduk járt is már Magyarországon. A negatívumok közt említette, hogy a szoros kulturális kooperáció mellett az együttműködés olyan formáinál, mint a gazdasági, az oktatási és a tudományos, sokkal alacsonyabbak a számok a kívánatosnál, különösen a fiatalok körében. Érzékelhető a különbség továbbá az egymás iránti elvárásokban is: a magyar fiatalok sokkal inkább várják az együttműködés erősítését, mint lengyel kortársaik, és ugyanez vonatkozik a visegrádi együttműködés erősítésével kapcsolatos elképzelésekre is. Meglepetés volt ugyanakkor az az eredmény, hogy a lengyeleknek mindössze fele gondolja úgy, hogy Magyarország politikai rendszere stabil volna.
Fotó: Biró Bence
Kiderült az is, hogy a szimpátia mellé sajnos igen kevés tudás társul – a válaszadók nagy tömege az élő személyek közül egyedül Orbán Viktor, illetve Lech Wałęsa nevét tudta megemlíteni, rajtuk kívül egyetlen életben lévő magyar vagy lengyel sem mondható ismertnek. – Nem lehet kizárólag a közös múltra támaszkodni, hanem a jelenben kell sokat tennünk azért, hogy közös jövőnk is legyen – hangsúlyozta zárszavában Rácz Zsófia, a fiatalokért felelős helyettes államtitkár, aki a bemutatott adatok mögötti okokat kereste. Szerinte az évszázados hagyomány a korábbi generációkat predesztinálta az együttműködésre, azonban a mai fiataloknál már hiányzik ez az aktív, közös élményanyag. Ezért is fontos a nyári egyetem – említette.
Néhány érdekes adat
A magyarok több mint kilencven százalékának pozitív a véleménye Lengyelországról. A lengyel–magyar kapcsolatokat a lengyelek leggyakrabban pozitív, baráti, testvéri kapcsolatként jellemzik. Az ismert lengyelek közül a magyarok többségének II. János Pál pápa (13,1 százalék), Bem József (10 százalék) és Lech Wałęsa (5,8 százalék) neve jut először eszébe. A magyarok 22,5 százaléka egyetlen híres lengyelt sem tudott megnevezni. A magyarok szerint Lengyelország egy szabad és demokratikus állam, ahol tiszteletben tartják az alapvető emberi jogokat. A válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy érdemes intenzívebbé tenni a Lengyelország és Magyarország közötti kapcsolatokat. A lengyelek többsége szerint megfelelők vagy megerősítendők a lengyel–magyar kapcsolatok, csak kilenc százalék gondolja úgy, hogy szűkíteni kellene őket. A magyarok negyven százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő években Lengyelországba fog utazni. Szabadidős utazását tervezve minden második lengyel venné fontolóra Magyarországot úti célként. A magyarok szerint a lengyelek hasonlítanak hozzájuk a legjobban a visegrádi négyek nemzetei közül.
