Nem először hozta el a poklot az ammónium-nitrát

A libanoni tragédia ismét bizonyította, hogy az ammónium-nitrát rendkívül veszélyes anyag, de a mezőgazdaságban műtrágyaként, illetve az iparban, bányászatban robbanószer komponenseként minden nap használják. Az idők során már számos alkalommal történt a libanonihoz hasonló tragédia, ezért tárolása és alkalmazása mára szigorúan szabályozott.

2020. 08. 06. 10:10
Firefighter walks among damaged vehicles as smoke rises amidst shipping containers at the site of Wednesday night's explosions, at Binhai new district in Tianjin, China
CHINA-BLAST/ Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elszabadult a pokol

Mintha a pokol szabadult volna el, hatalmas tűzgolyó borította be az éjszakai eget 2015-ben a kínai Tiencsinben. A kikötővárosban ugyancsak egy veszélyes vegyi anyagokat tároló raktár kapott lángra, a különféle kigyulladó szerek, köztük az ammónium-nitrát, egymással reakcióba lépve előbb fékezhetetlen lánggal égtek, majd rettenetes detonációval söpörtek végig. A robbanásban hivatalosan 173-an veszítették életüket, és több százan megsérültek. Súlyosbította a helyzetet, hogy a megsemmisülő épületben mérgező anyagok is helyet kaptak, melyek a környezetbe jutottak.

https://www.youtube.com/watch?reload=9&v=993wlZ6XFSs

Elhallgatott tragédia

A modern kor egyik legnagyobb ammónium-nitráthoz köthető balesete 2004-ben történt az észak-koreai Rjongcshon városánál. Hogy hogyan, arról keveset tudni, a remeteállam ugyanis mindent megtett azért, hogy eltussolja az ügyet. Dél-koreai és kínai híradásokból, valamint nemzetközi segélyszervezetek beszámolóiból valószínűsíthető, hogy egy szállítóvonat feltöltése közben keletkezett tűz vezetett a robbanáshoz. Hivatalosan 54-en veszítették életüket és több mint ezren sérültek meg, más becslések ennél magasabb számokról szóltak. Állítólag, az eset után az ország akkori vezetője, Kim Dzsong Il több felelőssé tett tisztségviselőt kivégeztetett.

Bámész tömeg sírja

Az S. S. Grandcamp szállítóhajó 1947-ben azért kötött ki Texas City kikötőjében, hogy ammónium-nitrátot vegyen fel. Gyomrában már egyébként is veszélyes anyagokat, üzemanyagot és lőszert szállított. A reggeli órákban lángok csaptak fel a hajón, amint észlelték, a kapitány és a tűzoltók azonnal hozzákezdtek az oltáshoz. A parton bámész tömeg gyűlt össze, kíváncsiskodva figyelték a küzdelmet. Hamarosan óriási tűzlabda emelkedett az égbe, elképesztő erejű robbanással rengetve meg a várost. Az összes tűzoltó és a parton figyelő civilek azonnal meghaltak. Az áldozatok számát 500 és 600 közé teszik, a szétszaggatott holttestek miatt nem lehetett pontosan megállapítani mindenki személyazonosságát.

Csak kráter maradt

Németországban, a mai Ludwigshafenben, a napjainkig működő egyik legnagyobb vegyipari cég, a BASF gyárában több mint 4500 tonnányi ammónium-nitrát és ammónium-szulfát robbant fel 1921-ben. A detonáció olyan erejű volt, hogy az egyik siló helyén egy 19 méter mély és 100 méter széles kráter maradt csupán. Hangerejét több száz kilométerrel arrébb, még Münchenben és Franciaországban is hallották. A tragédiában 559 ember veszítette életét, majdnem kétezren megsebesültek. A végzetes események körülményei a mai napig tisztázatlanok, valószínűleg a megváltoztatott gyártási mechanizmus és a hibásan felmért vegyítési arány okozta a problémát.

A nagy robbanás

Nagy-Britannia törtelmébe csak „a nagy robbanásként” írta be magát az ország egyik legsúlyosabb ipari tragédiája. Az I. világháború csúcsán, 1916-ban az angliai Faversham település közelében fekvő egyik fegyvergyárban csaptak fel a lángok. Az üzemben 200 tonna TNT-t és ammónium-nitrátot tároltak, amelyből robbanószert készítettek a frontra. A tüzet nem sikerült megfékezni, az óriási detonációban összesen 115 ember veszítette életét, közülük hét ember holttestét sosem találták meg.

Terroristák kedvence

Az ammónium-nitrát a terroristák köreiben is népszerű robbanószer-alapanyag, mert viszonylag könnyű beszerezni, olcsó, viszont óriási romboló hatása van. Például az 1995-ös oklahomai robbantó, a fegyverőrült és összeesküvés-elméletek megszállottja, Timothy McVeigh is használta, mikor 168 életet kioltva a levegőbe röpített egy kormányzati épületet. A hírhedt norvég szélsőséges Anders Breivik is ehhez nyúlt 2011-es vérengzése során. Korábban az anyagot olykor az IRA is bevetette. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet pedig nagy mennyiségben használta Szíriában és Irakban.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.