Nyugaton rombolják, Magyarországon építik a templomokat

Több száz éves templomokat rombolnak le Nyugat-Európában különböző indokokra hivatkozva, sokszor a helyiek tiltakozása ellenére. Bár van, hogy megtartják az épületeket, funkciójuk átalakul: üzletközpont, edzőterem vagy lakóház lesz a katedrálisokból. Eközben Közép-Európában egyre nagyobb hangsúlyt kap a keresztény örökség védelme – írja a V4NA Hírügynökség.

Fotó: MTI

Két templom és egy kápolna is veszélybe került a németországi Erkelenz közelében, ahol egy felszíni szénbánya terjeszkedése miatt lebonthatják az épületeket. A helyiek petíciót és plakátkampányt indítottak, hiszen a bánya nemcsak a templomokat, hanem a települést is veszélyezteti.

2018-ban a nem messze fekvő Immerath évszázados templomát rombolták le szintén a szénbányászat érdekében. A Szent Lambert-bazilikát, Immerath kéttornyú, neoromán stílusú dómját 1888 és 1891 között építették. Az utolsó szentmisét 2013-ban, a templom felszentelése után 123 évvel tartották. A templomot 2014 áprilisában átadták a külszíni barnaszénfejtést végző cégnek, majd – évekig tartó tiltakozó akciók ellenére – 2018. január 8-án munkagépekkel megkezdték és két nap alatt be is fejezték a lebontását.

Néhány hét alatt bontották le a franciaországi Abbeville városában álló Saint Jacques-templomot is 2013-ban. Az életveszélyes állapotban lévő templom felújítására nem volt pénz, ezért döntöttek a lebontás mellett.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=110&v=Fc34lEtfHv0&feature=emb_logo

A bontásról készült felvételek sokkolók voltak, hamar terjedtek – és azóta is terjednek – a közösségi médiában. A franciaországi templomok helyzetére azonban a Notre-Dame-i tűzeset hívta fel a figyelmet.

Franciaországban 87 katedrálist tartanak nyilván, ezeknek az állam a tulajdonosa. Az 1905 előtt épült templomok fenntartása és karbantartása azonban a helyi önkormányzat feladata, ami hatalmas anyagi terhet ró rájuk, a leromlott állapotú épületekben elvégzendő munkákat pedig sokszor nem tudják megfizetni. Emiatt döntenek úgy egyre többen, hogy eladják ezeket az ingatlanokat.

Ez egy tragikus folyamat: 2030-ra az egyházi vagyon öt-tíz százalékát adhatják el így, rombolhatják le vagy hagyhatják magára végleg, mondta el a La Figarónak Édouard de Lamaze, a Vallási Nemzeti Örökség Figyelőintézetének elnöke. Németországban pedig már ötszáz templom üresedett meg, amelyeket vagy lebontanak, vagy átalakítanak a Keresztény Kutatás nevű szervezet szerint.

Hollandiában is egyre kevesebb a hívő keresztény, az egyházközösségek nem tudják fenntartani templomaikat, az épületek itt új funkciót kapnak. Az 1800 és 1970 között épült holland templomok mintegy 25 százalékát apartmanházként, irodaként vagy kulturális központként hasznosították, tette közzé saját felmérési eredményét a Trouw holland napilap. A cikk szerint az 1800 előtt épült holland templomok mintegy húsz százalékát leggyakrabban közösségi központként, múzeumként vagy színházként működtetik.

A legtöbb esetben nemzeti műemlékekről van szó, ezért az adott egyházi közösségek igyekeznek valamilyen áthidaló megoldást találni az épületek újrahasznosítására, megőrizve azok kulturális örökségi jellegét, de szélsőséges megoldásokkal is találkozhatunk: Hollandia északi részén egy egykori református templomot nyaralóvá, az ország déli részén pedig egy nagy neogótikus templomot edzőteremmé alakítottak.

Ahogy Nyugat-Európában folyamatosan tűnnek el vagy alakulnak át a templomok, addig Közép-Európában egyre nagyobb hangsúlyt kap az épített egyházi örökség megőrzése és a gyülekezeteknek helyet adó új templomok építése.

Magyarországon sorra épülnek az új templomok és egyházi épületek, de a korábban forráshiány miatt megakadt projektek is újraindulhatnak, köztük a híres tokaji borvidék egyik településén, Bodrogkeresztúron.

A bodrogkeresztúri római katolikus templom renoválása 2017-ben indult, amelynek során a szakemberek rég elfeledett gótikus falfestményeket, illetve sírhelyeket találtak, így a régészeti feltárást is megkezdték. Ennek köszönhetően olyan tárgyi leletek kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, hogy a katolikus templom múltja, akár a XIII. századig is visszanyúlhat.

Míg Franciaországban és Németországban több száz templomot rombolnak le, addig Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein 2019-ig, kilenc év alatt 2800 templom újult meg és 120 új templom épült a kormány és az egyházak összefogásának köszönhetően, mondta el Soltész Miklós, a magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára tavaly.

– Látjuk, milyen folyamatok zajlanak a világban, főleg Nyugat-Európában, ahol bezárt templomokból kultúrházak, szórakozóhelyek, adott esetekben mecsetek lesznek – jegyezte meg, majd hozzátette: „hála istennek, Közép-Európában, nálunk, Magyarországon egyre több templomot tudunk építeni, felújítani”.