Richard Grenell a Trump-kabinetben: a rátermettség számít, nem a kvóta

Richard Grenell, az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (DNI) korábbi ügyvezető igazgatója, az USA volt németországi nagykövete a Breitbart hírportálnak a napokban adott interjúban elmondta: ő az első nyíltan homoszexuális tisztségviselő, akit Donald Trump elnök – az amerikai történelemben először – magas, miniszteri rangú kormányzati pozícióba jelöl. Ez megerősíti, hogy Trump a rátermettséget és a lojalitást sokkal előbbre valónak tartja, mint az identitást vagy a kvótákat.

Washington, 2020. augusztus 27. Richard Grenell, az amerikai hírszerzõ szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) volt vezetõje az amerikai Republikánus Párt elnökjelölt-állító konvencióján beszél a washingtoni Andrew W. Mellon Auditoriumból 2020. augusztus 25-én. MTI/EPA/Getty Images pool/Chip Somodevilla Fotó: Chip Somodevilla

sohasem akart merev és tökéletes diplomataként tetszelegni. Nyolc évet töltött az Egyesült Államok ENSZ-képviseletén, így széles körű diplomáciai ismeretekkel rendelkezett, de nem törekedett mindig a tökéletességre, mert azt vallotta: a tökéletlen emberekkel sokkal több ember tud azonosulni, mint a megközelíthetetlenekkel. Nagyköveti felesketése is mentes volt a sablonoktól. Mike Pompeo külügyminiszter Grenellt partnerével, Matt Lashay-vel együtt eskette fel a családi Bibliájukra.

Jutalmazás és büntetés

Az 54 éves Ric – ahogy barátai nevezik – mesterfokon használja a közösségi médiát. Trumphoz hasonlóan a Twitter mikroblogplatformot is ügyesen veti be kendőzetlen diplomáciai üzenetek közvetítésére. De otthonosan mozog a Facebookon, az Instagramon, és számos blogot is követ, mert így első kézből tudja meg, melyik újságírónak milyen a politikai beállítottsága, és hogyan kell vele bánni. Ezt a helyzeti előnyt Grenell sokszor ki is használja, ha interjút kell adnia valakinek. Február 13-án, a müncheni biztonságpolitikai konferencia előestéjén a bajor tartományi parlament plenáris üléstermében a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU frakciója vitaestet rendezett. Grenell a beszédét azzal kezdte, hogy az Egyesült Államok el van ragadtatva az egyesült Európa elképzelésétől. Egyidejűleg annak az elvárásnak is hangot adott, hogy gyorsabb európai döntéshozást szeretnének látni. Ne tartson kilenc napig – érvelt –, amíg Európa eldönti, hogy melyik oldalra álljon például Venezuela kérdésében vagy Iránnal kapcsolatban. A Trump-kormány teljesen más külpolitikát folytat, mint elődje, Barack Obama adminisztrációja. A carrots and sticks – szabad fordításban: szaloncukrok és virgácsok, jutalmazás és büntetés – korábban gyakran alkalmazott politikájával, fájdalmas szankciók mellett diplomáciai párbeszédre törekszik minden rezsimmel.

Elsietett meghívás

Grenell elismerte: a hagyományos republikánus politikusoknak nem tetszett Trump üzletközpontú politikai taktikája, amely szankciókkal gyötri az ellenséges rezsimeket, de egyidejűleg diplomáciai megoldásokat is felkínál nekik. Az ENSZ-ben eltöltött nyolc év után ő maga kérte, hogy küldjék Európába, Németországba nagykövetnek, mert az európai nagyhatalmak, a franciák, a britek és a németek között a németek a leggyengébbek. Ugyanis olyan gazdasági modellt akarnak, amelyben Németország az első, de külpolitikájukban Svájcnak megfelelő profilt akarnak kialakítani. Mindenkivel barátságra törekednek, erkölcsi egyenlőségjelet húznak Oroszország, Kína és az Egyesült Államok között. Az bosszantja fel legjobban az amerikaiakat, ha egy német azt mondja: az USA és Kína egyforma, mert mindketten tesznek rossz dolgokat. Grenell több szolidaritást és egy irányba tartást szorgalmazott az európai országoknál. Bírálta, hogy a jelenlegi CDU/CSU–SPD koalíciós kormány ugyan 2014-ben aláírta, miszerint tíz év múlva a hazai össztermék két százalékát katonai beruházásokra költi, de nem jutott tovább 0,8 százaléknál. Grenell nemtetszését fejezte ki az Északi áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatban is, amellyel a németek az orosz „fenevadat” etetik, miközben

nem teljesítik a NATO elvárásait.

Az amerikai cseppfolyósgáz-értékesítés részleteibe ugyanakkor nem bocsátkozott. Beszédét egy csattanós fenyegetéssel fejezte be. Megérti, hogy minden országban inkább belső kiadásokra, így óvodákra és operaházakra költenék a pénzüket, de vigyázzanak, nehogy megtanítsák az amerikaiakat, és ők is kövessék ezt a gyakorlatot!

Egy hete viszont Grenellt csalódás érte.

Munich Security Conference endorses @JoeBiden for President.

Got it. https://t.co/b4GXvlZZ0b — Richard Grenell (@RichardGrenell) August 22, 2020

Twitter-üzenetében amiatt neheztelt, hogy Wolfgang Ischinger, a müncheni biztonságpolitikai konferencia nyíltan az amerikai Demokrata Pártot preferáló főszervezője már most meghívta Joe Bident, hogy az Egyesült Államok következő elnökeként tartson majd beszédet a jövő februári müncheni fórumon.