Az ukrán vendégmunkások jobban félnek a pénztelenségtől, mint a járványtól

Az ukrajnai vendégmunkások országuk gazdaságának egyik legértékesebb befektetői, tavaly például 10 milliárd dollárnál is többet invesztáltak bele. A Covid-19 okozta megpróbáltatások azonban kihatással vannak a külföldön boldogulni kényszerülő ukránok millióinak az életére. Sokan munka nélkül maradtak, akinek lenne állása, azt a szigorított határhelyzet tartja vissza, akik pedig útnak vágnak, nem ritkán több napot ácsorognak a határon, koszban, hőségben, elemi mosakodási lehetőségek nélkül. Idén kevesebb valuta áramol tőlük az országba, ami kihatással van az ukrán fizetőeszköz értékére is.

Vendégmunkások salátát szednek egy kenti farmon. A Túró Rudi miatt senki nem jön haza Fotó: Reuters

A koronavírus-járvány márciusi kirobbanása után több százezer ukrán vendégmunkás tért haza. Voltak, akiket a leállás miatt a munkaadójuk küldött el, de sokan önszántukból kerekedtek fel, mert bepánikoltak az ismeretlen vírustól. Később ezt már megbánták, hiszen így kereset nélkül maradtak.

A kint dolgozó ukránok ugyanis jobban félnek munkahelyük elvesztésétől, semmint a járványtól,

derült ki egy még korábban, a Lengyelországban dolgozó ukránok körében készített közvélemény-kutatásból. Minden második válaszadó kijelentette, hogy jelenleg leginkább a munkája elvesztésétől tart, míg csak minden hatodik fél a koronavírus-fertőzéstől. A szóban forgó felmérés szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége (85 százalék) a járvány kitörése után is Lengyelországban akart maradni. Ezt a legtöbben (55 százalékuk) a kereset és a munkavállalás lehetőségével indokolták. A tanulmány készítői leszögezik:

a járvány alatt mintegy 175 ezer ukrán állampolgár hagyta el Lengyelországot, ami az ott élő és dolgozó ukrán közösség mintegy tíz százalékát jelenti.

Nélkülözhetetlen munkaerő

Lengyelországban a külföldi dolgozók különösen a mezőgazdaságban nélkülözhetetlenek. A zöldség és a gyümölcs betakarításához ugyanis rengeteg munkásra van szükség, nagy részük Ukrajnából érkezik hozzájuk. A varsói kormány kifizeti a legálisan alkalmazott külföldi idénymunkások koronavírustesztjeit is, az agrártárca indoklása szerint csak az olcsó ukrán munkáskézzel lehet elkerülni a mezőgazdasági termékek árainak egekbe szökését.

Érdekesség, hogy az ukrán munkavállalók többsége asszimilálódik, és legalább egy családtagot magával visz Lengyelországba – állítja a Gremi Personal nemzetközi foglalkoztatási társaság analitikai központja a Lengyel Nemzeti Bank nemrégiben készült tanulmányára hivatkozva. A kutatás szerint az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt az Ukrajnából érkező vendégmunkások aránya, akik hosszabb vagy akár állandó jellegű lengyelországi tartózkodás céljából indulnak útnak. A tanulmányban megkérdezettek több mint fele legalább egy családtagot át akar költöztetni. Amíg 2015-ben az ukránok túlnyomó többsége, tízből nyolcan csak egy évre tervezte Lengyelországban maradni, addig mára a megkérdezettek 52 százaléka már több mint három évre tervez. Becslések szerint legalább másfél millió az ott élő és dolgozó ukránok száma.

Kilométeres sorok a határátkelőkön

Persze nemcsak Lengyelországban kapósak az ukránok, Csehországban, Olaszországban és Spanyolországban is számottevő a számuk. A legtöbb hazautalás azonban az Egyesült Államokból érkezik. Az év eleje óta 6,29 millió dollárt küldtek haza a kijevi jegybank tájékoztatása szerint, öt százalékkal kevesebbet az előző év azonos periódusához képest. Ennek a 17 százaléka a tengerentúlról érkezett. Izraelből 13 százalék jött, Olaszország a harmadik. A valós kép ennél azért árnyaltabb, mert az Ukrajnával szomszédos vagy közeli országokban dolgozók nem küldik, hanem személyesen viszik haza a pénzüket.

Az EU-ba nyíló átkelőkön a fuvarozók kisbuszokkal hozzák-viszik az ukrán vendégmunkásokat. A Covid–19 miatti határátlépési szigorítások révén soha korábban nem tapasztalt, „embergyilkos” sorok alakultak ki. Mivel Magyarország a legfőbb tranzitország, így a még működő határállomásokon több kilométeres kisbuszos sorok alakultak ki, a munkások olykor négy-öt napot is kénytelenek a határon vesztegelni. A környéken a legalapvetőbb higiéniai feltételek sincsenek biztosítva, mindent elborít a szemét, a kosz, a bűz, a patkányok is megjelentek, de az ukrán hatóságok nemigen foglalkoznak honfitársaik kínszenvedésével, holott azok nem jókedvükben mennek külföldre pénzt keresni.

Meggyengült a hrivnya A kevesebb külföldi utalás is szerepet játszik abban, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a dollár és az euró árfolyama Ukrajnában, a korábbi 24-25-ről már 28 fölé emelkedett az USD hrivnyához viszonyított árfolyama, és a szakemberek becslése szerint az év végére akár a 30-at is elérheti. A devalváció azonban a kormány kezére játszik, mert a büdzsében háromszázmilliárd hrivnyára, mintegy kilencmilliárd euróra nőtt a deficit. A pandémia miatt idén mintegy hétszázalékos GDP-visszaeséssel és az ipari termelés nyolc százalékot meghaladó zsugorodásával számolnak. A meggyengült hrivnya árfolyama miatt pedig több pénz folyhat be az államkasszába az exportbevételek után.