„Elkussolsz végre, ember?” – káoszba fulladt a tévévita

Nem meglepő módon az elnökjelöltek első televíziós vitájának két legforróbb témája a Donald Trump által múlt szombaton bejelentett új alkotmánybíró-jelölt, Amy Coney Barrett alkalmassága, valamint a liberális The New York Times-nak a szópárbaj előestéjére időzített, az amerikai elnököt adókerüléssel vádoló riportja volt. Az amerikai sajtó egyöntetűen kaotikusként jellemezte Joe Biden demokrata elnökjelölt és a hivatalban lévő elnök szereplését, amelyen a jelöltek egymás szavába vágva ócsárolták egymás teljesítményét.

Cleveland, 2020. szeptember 30. Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (j) és demokrata párti kihívója, Joe Biden az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett elsõ elnökjelölti vitában 2020. szeptember 29-én. MTI/EPA/AFP/Olivier Douliery Fotó: Olivier Douliery

Donald Trump kampánystábja és a Republikánus Nemzeti Bizottság egyértelműen a hivatalban lévő amerikai elnököt kiáltotta ki az ohiói Clevelandben megrendezett első televíziós vita győztesének, érvelésük szerint ugyanis a kilencvenperces szópárbaj is azt tanúsítja:

Joe Biden demokrata elnökjelölt „túl gyenge”, miközben Trump „a legjobb teljesítményét nyújtotta”.

Ugyanakkor korántsem annyira egyértelmű, hogy az amerikai sajtó a republikánus vagy az egyébként gyerekkora óta dadogással küzdő, az elnökjelölti vitára láthatóan alaposan felkészült demokrata elnökjelöltet tartja-e az est nyertesének. A hagyományosan a republikánusokhoz húzó Fox News hírcsatorna portálját a szópárbajt követően elözönlötték az eseményt kiértékelő publicisztikák és elemzések, és bár ezek között akad olyan is, amely „kalapot emel” Trump előtt, jól érezhetően megoszlanak a vélemények.

A Fox News újságírója, Liz Peek szerint például az egymáshoz sértéseket vagdosó, egymás szavába vágó jelöltek között aligha lehet győztest hirdetni, a szópárbajt ugyanis leginkább a rendetlenség és a tisztelet hiánya jellemezte.

Saját kínos ügyei tisztázása helyett Biden csak támadott

– Elkussolsz végre, ember?

– mondta egy ponton a demokrata elnökjelölt a szavába vágó Donald Trumpnak, Joe Biden érveléstechnikája ugyanakkor korántsem volt ennyire vehemens, amikor a hivatalban lévő elnök a fia, Hunter Biden drogügyleteiről vagy épp az ukrajnai, orosz és kínai üzleteiről kérdezte.

Mint ismeretes, Barack Obama volt alelnökének fia, Hunter Biden 2014-ben, az ukrán hatalomváltás után a Burisma Holding ukrán gáztermelő vállalat igazgatótanácsába került, miközben semmilyen releváns szakmai tapasztalattal nem rendelkezett a pozícióhoz. Feltételezések szerint a Burismán keresztül Hunter Biden csak 2015 folyamán 3,4 millió dollárt utaltatott át az érdekeltségében álló egyik amerikai cégnek. Az ügyben nyomozást indított Viktor Sokin akkori főügyész. Biden ugyanakkor az elnökjelölti vitán nem volt hajlandó belemenni a részletekbe, csupán annyit mondott, a fiát érő támadások nem többek álhíreknél, a drogügyletein pedig már egyébként is túl van.

A legfelső bíróság a forró témák között

A másfél órás elnökjelölti vita első témája Amy Coney Barrettre, a Trump által szombaton jelölt új alkotmánybíró-jelöltre vonatkozott. Trump leszögezte:

„megnyertük a választásokat, s ennek vannak következményei”.

Majd idézte az elhunyt Ruth Bader Ginsburg liberális alkotmánybírót, aki korábban, Barack Obama demokrata párti elnök kormányzatának utolsó évében – amikor egy alkotmánybíró elhunyt, és a demokraták a választás előtt új bírót jelöltek – azt mondta:

egy elnököt nem három vagy három és fél évre választanak, hanem négy évre.

Trump: Rengeteg adót fizetek

Szóba jött a vitán a The New York Timesnak a vita előestéjére időzített, Trumpot adóelkerüléssel vádoló riportja is. A vitát moderáló Chris Wallace, a Fox News újságírója ugyanis rákérdezett, mi igaz a liberális napilap vádjaiból, amelyek szerint az amerikai elnök a hivatalba lépése előtti tizenöt évből tízben nem fizetett személyi jövedelemadót a szövetségi kasszába, folyamatos veszteségekkel indokolva az adóelkerülést.

Trump ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „több millió dollár” adót fizetett az elmúlt években, s hozzáfűzte azt is, hogy éppen a demokraták azok, akik megalkották azt az adótörvényt, ami kedvezményeket ad a vállalatoknak. Biden ugyanakkor kapaszkodott a The New York Times által felvezetett értelmezési keretbe, s azzal vádolta az amerikai elnököt, hogy kevesebb adót fizet, mint egy iskolai tanár

– Te vagy a legrosszabb elnök, akit valaha láttunk!

– fogalmazott ingerülten Biden.

Személyeskedés, kiabálás, sértegetés

A szópárbajnak ugyanakkor korántsem ez volt a legfeszültebb pillanata: politikai elemzők szerint a két elnökjelölt minden várakozást alulmúlt, s az Egyesült Államok történetének legszínvonaltalanabb szópárbaját hozták össze.

Az 1960-tól kezdődően intézményesült, John F. Kennedy és Richard Nixon televíziós szópárbajával útnak induló elnökjelölti vitáknak ugyanis rendkívül fontos szerepe van az amerikai társadalomban, hatása pedig igen komoly az elnökválasztások eredményére, illetve a választói attitűdökre. Joe Biden és Donald Trump ugyanakkor nem tartották magukat semmilyen színvonalhoz.

Előbbi bohócnak és Vlagyimir Putyin orosz elnök kiskutyájának nevezte vitapartnerét, míg utóbbi hazug gazemberként beszélt a demokrata politikusról.

A hagyomány szerint az elnökjelölti vita célja, hogy a szuperhatalomnak számító Egyesült Államok elnöki pozíciójára pályázó politikusok megismertessék programjaikat és terveiket a választópolgáraikkal és a világgal. A kedd esti vitán azonban szinte alig esett szó az elnökjelöltek ígéreteiről.