Karnyújtásnyira az afgán–tálib béke?

Az Egyesült Államok történelmének leghosszabb ideje tartó konfliktusának végére kerülhet pont.

Fegyvernyugvás. Afganisztán bizakodva néz a jövőbe Fotó: Reuters

Csaknem fél év halogatás után ma végre egy asztalhoz ül Katarban az afgán kormány a tálibokkal, hogy folytassák a csaknem húsz éve tartó konfliktus lezárását célul kitűző béketárgyalásokat. A közeledést az Egyesült Államok és a tálibok között február végén Dohában aláírt egyezmény, illetve az afgán–tálib fogolycsere készítette elő, így hát aligha meglepő, hogy az egyeztetésen jelen lesz Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is.

Washingtonnak ugyanis egyértelműen oroszlánrész jut az ügy kimenetelében, tekintve, hogy az Egyesült Államok történelmének leghosszabb ideje tartó konfliktusát vívja a közép-ázsiai országban. Az al-Kaida terrorszervezet 2001. szeptember 11-én végrehajtott merényleteit követően George W. Bush akkori amerikai elnök által elrendelt „megtorló” hadműveletek ugyanis a feloldozás és a béketeremtés helyett szüntelen bizonytalanságba taszították a világ egyik legszegényebb országát.

Fegyvernyugvás. Afganisztán bizakodva néz a jövőbe
Fotó: Reuters

Az immár csaknem két évtizedes katonai intervenció pedig az akkori republikánus elnök utódait is máig megoldhatatlannak tűnő problémák elé állította. Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök egyik legfőbb kampányígérete is az, hogy hazahozza az amerikai katonákat a „soha véget nem érő háborúkból”. Ebbe az irányba mutat az is, hogy a héten Washington nem csupán az Irakban állomásozó csapatok létszámának csökkentését jelentette be, hanem egyúttal azt is, hogy

az Afganisztánban állomásozó katonák számát novemberig – tehát a november 3-án esedékes elnökválasztásig – 4500-ra csökkentik.

Washington egyébként már korábban megkezdte csapatai kivonását a közép-ázsiai országból: júniusban 8600-ra csökkentette hadereje létszámát.

A kabuli kormány napirendjén már régóta szerepel a békefolyamatok elindítása a tálibokkal, azonban a Trump-adminisztráció közbelépéséig hiányzott a megfelelő platform a tárgyalások megkezdéséhez. Az ország számára több szempontból is fontos lenne megállapodásra jutni a radikális iszlamista mozgalom tagjaival, a lassan két évtizede húzódó konfliktus ugyanis nem csupán az ország gazdaságát tépázta meg, de a tálibok által elkövetett merényletek miatt a biztonsági helyzet is kaotikus állapotban van.

Mike Pompeo mindenesetre bizakodóan érkezett Dohába. Az amerikai külügyér útnak indulása előtt azt üzente a tárgyaló feleknek, hogy ne szalasszák el ezt a történelmi lehetőséget.

– Arra szólítom fel a tárgyalókat, hogy tegyenek tanúbizonyságot a szükséges pragmatizmusról, visszafogottságról és hajlékonyságról annak érdekében, hogy a folyamatot siker koronázza

– fogalmazott az amerikai diplomácia vezetője.

Az afgán elnöki hivatal részéről egy 21 tagú kormányzati küldöttség vesz részt a tárgyalásokon. A februári megállapodással összhangban – az augusztusi négyszáz után – a minap újabb hat tálib foglyot bocsátott szabadon Kabul, ezzel eleget téve a béketárgyalások egyik legfontosabb feltételének.