Megérett az idő az ENSZ reformjára

A nemzetközi intézményrendszer reformjainak szükségességéről beszéltek a világ vezetői az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) évfordulós kongresszusán, azonban a változásokat mindenki másképp képzeli el. Oroszország alapvetően a status quo megtartásában érdekelt, kisebb változtatások mellett. A németek és a törökök viszont leginkább teljesen átszabnák a jelenlegi rendszert. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) igazgatója szerint hosszú távon lenne esély az átfogó reformokra, mert egy jól működő nemzetközi rendszer mindenkinek létérdeke, de az online tárgyalási formátum nem kedvez a párbeszédnek.

ENSZ csúcs

– Reformokra van szükségünk – mondta az ENSZ kongresszusán Angela Merkel német kancellár – A globális problémák egyetértést és együttműködést igényelnek a nemzethatárok ellenére. Az ENSZ-nek tovább kell fejlődnie, hogy reagálni tudjon a XXI. század globális kihívásaira. Németország készen áll arra, hogy miként korábban is, felelősséget vállaljon, többek között a kibővített Biztonsági Tanácsban – tette hozzá a kancellár.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete idei éves közgyűlése nagyszabásúnak és történelminek ígérkezett: megalakulása óta 75 év telt el, és a szervezet kiállta az idő próbáját. Ám az ENSZ-t évek óta kritizálják: a szervezet még 1945-ben jött létre, és hatalmi szerkezetében még mindig a 75 évvel ezelőtti erőviszonyokat tükrözi. A reformok körüli vita lényegében a Biztonsági Tanácsról (BT) szól: az ENSZ legfontosabb döntéshozó szervéről, amelynek 1946 óta változatlanul öt tagja van – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia. A kezükben lévő vétójog sokszor fontos döntéseket akadályoz meg, miközben számos ország a jelenlegi geopolitikai pozíciója ellenére nem kapott helyet a BT-ben – ilyen például Németország, India, Brazília vagy Japán. Tálas Péter szerint a a jelenlegi tagok közül a vétójog feladása senkinek sem lenne érdeke. Bővítésről esetleg hosszú távon lehet szó, de akkor minden BT-tag a saját szövetségeseit javasolná a tanácsba.

Az ügyben Merkelt támogatja Recep Tayyip Erdoğan török államfő is, aki szerint igazságtalan öt ország kezébe adni hétmilliárd ember sorsának az irányítását, ezért a tanács egy új, átlátható és demokratikus képviseleti rendszert igényel.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ENSZ közgyűlésen tart beszédet. Forrás: Kremlin.ru

Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban másképp látja a helyzetet: Putyin szerint a BT-állandó tagság jelenleg is megfelelő módon tükrözi a hatalmi viszonyokat, a vétójog pedig garantálja a békét és a nemzetközi jog érvényesülését.

Az orosz vezető továbbá javasolta a nemzetközi szankciók és korlátozások eltörlését és a kereskedelmi háborúk lezárását, amelyek gátolják a gazdaság fejlődését.

Putyin szerint szükség lenne egy nagy csúcsértekezletre az öt állandó BT-tag részvételével, amelyen a II. világháború utáni fórumhoz hasonlóan a nemzetközi kapcsolatok alapvető viselkedési normáiról születne közös döntés.

Tálas Péter szerint hosszú távon van esély az ENSZ megreformálására. – A nemzetközi hatalmi rendnek nagyon fontos, hogy legyenek működő intézményei, mert mindent bilaterálisan megoldani nem lehet. Abban az esetben nem lenne esély a reformokra, ha lenne egy alternatív intézményrendszer, de ilyet én nem látok. Sem a G7, sem a G8, sem a G20 nem pályázhat erre a szerepre, az inkább egy ad hoc jellegű összejövetel – mondta a Magyar Nemzetnek Tálas Péter.

A szakértő szerint ugyanakkor a jelenlegi járványügyi helyzet sem kedvez a nemzetközi tárgyalásoknak: a politikusok sokkal nehezebben döntenek az online térben, mert nincs lehetőség a személyes háttéralkukra. Nem lehet négyszemközt, biztonságosan tárgyalni, és így hiányzik a bizalom.