– Reformokra van szükségünk – mondta az ENSZ kongresszusán Angela Merkel német kancellár – A globális problémák egyetértést és együttműködést igényelnek a nemzethatárok ellenére. Az ENSZ-nek tovább kell fejlődnie, hogy reagálni tudjon a XXI. század globális kihívásaira. Németország készen áll arra, hogy miként korábban is, felelősséget vállaljon, többek között a kibővített Biztonsági Tanácsban – tette hozzá a kancellár.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete idei éves közgyűlése nagyszabásúnak és történelminek ígérkezett: megalakulása óta 75 év telt el, és a szervezet kiállta az idő próbáját. Ám az ENSZ-t évek óta kritizálják: a szervezet még 1945-ben jött létre, és hatalmi szerkezetében még mindig a 75 évvel ezelőtti erőviszonyokat tükrözi. A reformok körüli vita lényegében a Biztonsági Tanácsról (BT) szól: az ENSZ legfontosabb döntéshozó szervéről, amelynek 1946 óta változatlanul öt tagja van – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia. A kezükben lévő vétójog sokszor fontos döntéseket akadályoz meg, miközben számos ország a jelenlegi geopolitikai pozíciója ellenére nem kapott helyet a BT-ben – ilyen például Németország, India, Brazília vagy Japán. Tálas Péter szerint a a jelenlegi tagok közül a vétójog feladása senkinek sem lenne érdeke. Bővítésről esetleg hosszú távon lehet szó, de akkor minden BT-tag a saját szövetségeseit javasolná a tanácsba.
Az ügyben Merkelt támogatja Recep Tayyip Erdoğan török államfő is, aki szerint igazságtalan öt ország kezébe adni hétmilliárd ember sorsának az irányítását, ezért a tanács egy új, átlátható és demokratikus képviseleti rendszert igényel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban másképp látja a helyzetet: Putyin szerint a BT-állandó tagság jelenleg is megfelelő módon tükrözi a hatalmi viszonyokat, a vétójog pedig garantálja a békét és a nemzetközi jog érvényesülését.
Az orosz vezető továbbá javasolta a nemzetközi szankciók és korlátozások eltörlését és a kereskedelmi háborúk lezárását, amelyek gátolják a gazdaság fejlődését.
Putyin szerint szükség lenne egy nagy csúcsértekezletre az öt állandó BT-tag részvételével, amelyen a II. világháború utáni fórumhoz hasonlóan a nemzetközi kapcsolatok alapvető viselkedési normáiról születne közös döntés.
Tálas Péter szerint hosszú távon van esély az ENSZ megreformálására. – A nemzetközi hatalmi rendnek nagyon fontos, hogy legyenek működő intézményei, mert mindent bilaterálisan megoldani nem lehet. Abban az esetben nem lenne esély a reformokra, ha lenne egy alternatív intézményrendszer, de ilyet én nem látok. Sem a G7, sem a G8, sem a G20 nem pályázhat erre a szerepre, az inkább egy ad hoc jellegű összejövetel – mondta a Magyar Nemzetnek Tálas Péter.
