időjárás 36°C Ilona 2022. augusztus 18.
logo

Megfékezhetetlenek a rendőrellenes indulatok Amerikában

Tóth Loretta
2020.09.24. 15:49
Megfékezhetetlenek a rendőrellenes indulatok Amerikában

Nemhogy csillapodnának, napról napra hevesebbek a rendőrellenes tüntetések az amerikai utcákon. A George Floyd májusban bekövetkezett halálát követően berobbant a strukturális és az intézményes rasszizmus elleni harcot zászlajára tűző Black Lives Matter (BLM) mozgalom. Legutóbbi helyszíne a Kentucky állambeli Louisville, ahol randalírozók és fosztogatók a minap két rendőrt is meglőttek, Bufallóban pedig egy kisteherautó hajtott át a tüntető tömegen, legalább egy embert súlyosan megsebesítve.

Breonna Taylor története a rendőri erőszak jelképes ügyévé vált az Egyesült Államokban – a 26 éves, ápolónak tanuló fekete nőre egy márciusi éjjel törte rá az ajtót a Louisville-i otthonában három rendőr kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt. A helyi hatóságok olyan házkutatási engedély birtokában hatoltak be a lakásba, amely lehetővé teszi a bejárati ajtó kopogtatás nélküli betörését. A rendőrök Taylor partnerénél, Kenneth Walkernál kerestek drogot, az intézkedés közben pedig összesen 25 golyót lőttek ki – ebből nyolc lövés Breonna Taylort érte. Az eset után a rendőrök úgy nyilatkoztak: a fegyvertartási engedéllyel rendelkező Walker rálőtt és megsebesítette egyik társukat, és a lövéseiket a tűzharcban válaszként adták le. A lakásban nem találtak kábítószert. Noha Breonna Taylor történetéről a helyszínen nem készült videófelvétel, az amerikai közvéleményt mégis éppúgy megrázta, mint a rendőri túlkapás következtében elhunyt George Floyd esete. A történteket követően Kentucky államban hónapok óta tartanak a tömeges tüntetések, amelyeken Breonna arcképe rendszeresen feltűnik a transzparenseken.

Nem várt ítélet

Azt már előre lehetett tudni, hogy az államügyésznek a Breonna Taylor halálának felelőseként tartott három rendőr elleni ítélethirdetése óriási indulatokat fog gerjeszteni; nem meglepő tehát, hogy Louisville-ben már azelőtt rendkívüli állapotot vezettek be, hogy Daniel Cameron főállamügyész sajtókonferencián ismertette, hogy a fekete nő ellen eljáró három rendőr közül csak az egyikük, Brett Hankison ellen emelnek vádat, és nem is gyilkosság, hanem gondatlan veszélyeztetés miatt. A vádesküdtszék a bizonyítékok alapján úgy döntött, a rendőrök lövései indokoltak voltak, az utca népe azonban ezt teljesen másképp gondolta. Taylor családja felháborítónak és sértőnek nevezte az ítéletet, de a döntés kihirdetése után nem csak a család érzett elégedetlenséget:

Egyesült Államok-szerte ezrek vonultak utcára, hogy igazságot követeljenek az ápolónő gyilkosaival szemben. Louisville-ben ráadásul – a kijárási tilalom ellenére – olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy két rendőrt meglőttek, a Fox News információi szerint pedig egy harmadik is megsebesült.

A zavargásokat az amerikai média országszerte teljes káoszként jellemezte; az amerikai Politico hírleveléből az is kiderült, hogy a szintén Kentucky Államban található Buffalóban egy férfi kisteherautóval hajtott a demonstráló tömegbe, egy embert megsebesítve.

A tüntetések egyébként jóval túlmutattak Kentucky határain, New York-ban, Chicagóban, Washingtonban, Nashville-ben, Las Vegasban, Atlantában és Philadelphiában is tömegek vonultak az utcára az ítélethirdetést követően.

Trump a rendőrök oldalán

Donald Trump szinte azonnal reagált a két meglőtt Louisville-i rendőr hírére a Twitter-mikroblogon. Az amerikai elnök – az összes, a tüntetőket megfékezni hivatott rendőrnek is üzenve azt írta:

„Imádkozom a két meglőtt rendőrért. A szövetségi kormány mögöttetek áll és kész segíteni.”

Az amerikai média ingerküszöbét azonban ezúttal aligha érte el Trump bejegyzése. A közvéleményt ugyanis sokkal inkább felkavarta az amerikai elnöknek egy másik megnyilatkozása, amelyben kijelentette:

a 2020-as amerikai elnökválasztás az alkotmánybíróságon ér majd véget.

Trump Ruth Bader Ginsburg, az amerikai Legfelsőbb Bíróság tagjának múlt heti halálára utalva elmondta, az új alkotmánybíró megválasztása éppen azért fontos, mert szerinte az őszi elnökválasztási eredményről az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság dönt majd.

– Amit a demokraták akarnak az egy szélhámosság, és ez a szélhámosság az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elé kerül majd

– ismételte meg sokszor hangoztatott álláspontját az elnök, arra utalva, hogy félő, a demokratáknak kedvező levélszavazás csalásra ad lehetőséget.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.