Tíz év börtönt ért a nők és gyermekek kivégzése + videó

Kameruni katonák civileken torolták meg, amiért együttműködtek az ellenséggel.

Fegyveres egyenruhások két nőt terelnek a poros úton, meg-meglegyintve őket, mint a teheneket. Egyikük egy riadt gyermeket von maga után kézen fogva, a másiknak a hátára van kötve kisbabája. Útjukat bámészkodó civilek kísérik. A falu végében bekötik szemüket. Az idősebbik gyermek fejére tétova tiltakozása mellett húznak fekete zsákot. Kurta parancsokat osztogatva a homokba térdeltetik, majd hirtelen néhány sorozattal, összesen 22 lövéssel kíméletlenül hátba lövik őket. Anyák és gyermekeik egymásra borulva, vérbe fagyva végzik az út szélén.

A kegyetlen gyilkosságot még 2015-ben követték el, de a róla készült megrázó felvételek csak 2018-ban kerültek fel a világhálóra, óriási nemzetközi felháborodást okozva. A videó azóta is az interneten kering, a BBC Twitter fiókján is megtekinthető, erőszakos tartalmára tekintettel ott az utolsó, végzetes percek kivételével:

A videó Kamerun egyik északi régiójának eldugott falvában készült, a két nővel és két gyermekkel a nigériai központú Boko Haram terrorszervezet elleni akció során végeztek, mert a vádak szerint együttműködtek a szélsőségesekkel. A kameruni kormány eleinte tagadta a kiszivárgott felvételek hitelességét, álhírnek minősítették, melynek célja, hogy lejárassák az országot. Többek között azzal védekeztek, hogy a katonáik nem is olyan egyenruhát viselnek és más fegyvert használnak, mint ami a képeken látható, valamint az incidens valószínűleg Maliban történhetett. A BBC Africa nyomozása azonban tételesen cáfolta a kifogásokat, sőt még a gyilkosság helyszínét és néhány elkövetőt is sikerült beazonosítaniuk, így a kormány végül meghajolt a bizonyítékok előtt és nyomozást indított.

A civilek kivégzése miatt hét katonát tartóztattak le, ügyükben a minap született döntés. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon a bíróság négyüket, akik konkrétan leadták a lövéseket, tíz év börtönre ítélte. Az ötödik, aki a filmet készítette, két évet kapott, kettejüket pedig felmentették. Felelősségre vonásuk ritka, de nem példátlan az ország történetében. Emberi jogi szervezetek gyakran vádolják azzal a kameruni katonákat, hogy a civil lakosságot büntetik, ha szélsőségeseknek, szeparatistáknak nyújtanak segítséget, amit a hadsereg rendszerint tagad.

A nyugat-afrikai ország több fronton is harcol. Egyrészt mert a 26 milliós lakosság nagyjából 70 százaléka keresztény, míg a közel negyede muszlim, amit a szomszédos Nigériából a Boko Haram nevű terrorszervezet próbál kihasználni, és igyekszik vallási feszültséget teremteni, sőt rendszeresek a határokon átívelő támadásai is. Másrészt Kamerunon az első világháborút követően a franciák és a britek osztoztak, a megosztottság pedig az ország függetlenségének kikiáltása után is megmaradt, olyannyira, hogy Ambazonia, a főként angolajkú terület 2017-ben bejelentette elszakadását, amely nyílt háborúig fajult. Ráadásul az utóbbi időben egyre gyakoribbak a tüntetések a 38 éve hatalmon lévő Paul Biya elnök ellen is.