A múltból a jövőbe
(Nógrádi György)
A 32 millió lakosú, 447 ezer négyzetkilométeren elterülő Üzbegisztán 1991-ben nyerte el függetlenségét. A lakosság 80 százaléka üzbég, 90 százaléka szunnita muzulmán. A lakosság 37 százaléka él városokban. A várható élettartam a férfiak esetében 71, a nőknél 77 év. Az egy főre jutó GDP meghaladta a 7000 dollárt.
A 118 éves orosz, majd szovjet uralom alatt – főleg az utóbbi évtizedekben – a gazdaságban a hangsúly a nehézipar fejlesztésén és a gyapottermelésen volt. A függetlenség elérése után az első államfő Iszlam Karimov lett, aki elindította a privatizációt. Az Afganisztán elleni háborúban Karimov több korábbi szovjet katonai bázist bocsátott az amerikai erők rendelkezésére.
Halálát követően, 2016-ban az új államfő Savkat Mirzijojev lett. Elkezdte fejleszteni az ország kapcsolatait a szomszéd államokkal, Tádzsikisztánnal, Kazahsztánnal, Türkmenisztánnal, Kirgizisztánnal. Elindította a modernizáció öt alapelvét. Meghirdette a volt szovjet köztársaságok integrációját és a szükséges, közös reformokat. Leállította a gyermekmunkát a gyapottermelésben, lépéseket tett a nők jogainak kiterjesztése érdekében és megfogalmazta az iszlám államok szerepét egy új, globalizált világban.
Üzbegisztán és a térség többi állama abból indult ki, hogy jó kapcsolatokat akar kiépíteni mind Oroszországgal, mind a Kínai Népköztársasággal. A szomszédos országok célja a térség atommentes övezetként tartása. Hiszik, hogy a függetlenség és a fejlődés együtt járó fogalmak. Üzbegisztán határos Afganisztánnal is. Azt várják, hogy Afganisztánban több évtized után végre béke lesz.
Üzbegisztán azt tervezi, hogy a szomszédaival együtt autópályákat, vasútvonalakat, csővezetékeket épít. A transzregionális kelet–nyugati útvonalak Üzbegisztán és Türkmenisztán után el fogják érni Iránt és Ománt is. A másik terv egy új útvonal kiépítése Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kína bevonásával. A kereskedelem a szomszéd országokkal gyorsan növekszik.
Az ENSZ közgyűlése előtt tartott beszédében Savkat Mirzijojev elmondta, hogy mélyíteni kívánja a kapcsolatokat az Európai Unióval. Különösen fontos lesz egy gazdasági folyosó létrehozása. Ez a koncepció egy új modell a muzulmán világnak. Az államfő meghirdette a 2017–2021 közötti nemzeti fejlesztési stratégiát. Az államfő úgy fogalmazott: „Ne az emberek dolgozzanak a kormánynak, a kormány dolgozzon az embereknek.” Ez a megfogalmazás erősen hasonlít John F. Kennedy amerikai elnök 1960-as elképzeléseihez.
Savkat Mirzijojev meghirdette a jogrendszer teljes reformját. A 2017-es korrupcióellenes program a térségben újdonságnak számított. Több ezer fiatalt küldtek el külföldre tanulni, akik visszatérve a reformok oldalán álltak. Az államfő úgy fogalmazott, hogy a régi status quo helyett a változás és a reform mellett áll. A reformok hatására a radikális iszlám visszaszorult a régióban, és ennek már a térségen messze túlmutató globális hatásai vannak. Ez egyben példát mutat a muzulmán világ számára.
A magyar kormány keleti nyitás politikájának egyik legfontosabb pillére lehet a világra nyitó, reformokat végrehajtó Üzbegisztán.