Üzbegisztán még idén kaphat az orosz vakcinából

Az oltóanyag gyártója már több mint egymilliárd adag előállítására kapott megrendelést a világból.

Bendarzsevszkij Anton, Nógrádi György
2020. 09. 29. 6:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összesen 35 millió Covid–19 elleni vakcinát kaphat Üzbegisztán Oroszországtól – a részletekről pénteken egyezett meg az oltóanyag gyártója, az Orosz Közvetlen Befektetések Alapja és az üzbég Laxisam gyógyszeripari vállalat. Az alku szerint az ellenanyag egy részét – tízmillió adagot – még az év végéig megkaphatja Taskent, a maradék 25 millió vakcinához pedig 2021-ben jutnak hozzá. A közép-ázsiai ország népessége 34 millió fő, így a beszerzendő mennyiséggel minden ott lakó állampolgárt el tudnak látni.

A Gam-Covid-Vac kódnevű orosz oltóanyagot augusztus 11-én, a koronavírus elleni vakcinák sorában az elsők között engedélyezték az orosz hatóságok. A Gamaleja Intézet által kifejlesztett szer a kereskedelmi forgalomban a Szputnyik V nevet kapta, és annak ellenére jutott át a jóváhagyás minden lépcsőfokán, hogy még nem teljesítette a gyógyszeriparban szokásos kísérletek minden fázisát, amiért Moszkvát sok bírálat érte. A vakcinát 76 önkéntesen tesztelték, a nagyobb, több ezer fős mintán végzett kísérletek harmadik fázisa szeptemberben kezdődött.

Sorban állnak érte

Mindezek ellenére világszerte sorban állnak az orosz vakcináért: a kínai oltóanyag mellett ugyanis jelenleg ez az egyetlen koronavírus megelőzésére hivatott gyógyszer, amely megkapta a hatósági engedélyeket.

Az orosz gyártó szerint eddig több mint 1,2 milliárd adag előállítására kaptak megrendelést a világ több mint ötven országából.

A legnagyobb külföldi megrendelő India lehet, amellyel eddig legalább százmillió vakcinára kötöttek szerződést, de a vásárlók között van többek között Brazília, Mexikó, valamint több közel-keleti és posztszovjet ország is.

Üzbegisztánban eddig több mint ötvenötezer Covid–19-megbetegedést azonosítottak, és hivatalosan a hétvégéig 460-an vesztették életüket a járvány következtében. Az országban szeptember elején kezdődött a koronavírus második hulláma, és az elmúlt egy hét során a napi fertőzések száma rendre meghaladta az ötszáz főt.

A múltból a jövőbe

(Nógrádi György)

A 32 millió lakosú, 447 ezer négyzetkilométeren elterülő Üzbegisztán 1991-ben nyerte el függetlenségét. A lakosság 80 százaléka üzbég, 90 százaléka szunnita muzulmán. A lakosság 37 százaléka él városokban. A várható élettartam a férfiak esetében 71, a nőknél 77 év. Az egy főre jutó GDP meghaladta a 7000 dollárt.

A 118 éves orosz, majd szovjet uralom alatt – főleg az utóbbi évtizedekben – a gazdaságban a hangsúly a nehézipar fejlesztésén és a gyapottermelésen volt. A függetlenség elérése után az első államfő Iszlam Karimov lett, aki elindította a privatizációt. Az Afganisztán elleni háborúban Karimov több korábbi szovjet katonai bázist bocsátott az amerikai erők rendelkezésére.

Halálát követően, 2016-ban az új államfő Savkat Mirzijojev lett. Elkezdte fejleszteni az ország kapcsolatait a szomszéd államokkal, Tádzsikisztánnal, Kazahsztánnal, Türkmenisztánnal, Kirgizisztánnal. Elindította a modernizáció öt alapelvét. Meghirdette a volt szovjet köztársaságok integrációját és a szükséges, közös reformokat. Leállította a gyermekmunkát a gyapottermelésben, lépéseket tett a nők jogainak kiterjesztése érdekében és megfogalmazta az iszlám államok szerepét egy új, globalizált világban.

Üzbegisztán és a térség többi állama abból indult ki, hogy jó kapcsolatokat akar kiépíteni mind Oroszországgal, mind a Kínai Népköztársasággal. A szomszédos országok célja a térség atommentes övezetként tartása. Hiszik, hogy a függetlenség és a fejlődés együtt járó fogalmak. Üzbegisztán határos Afganisztánnal is. Azt várják, hogy Afganisztánban több évtized után végre béke lesz.

Üzbegisztán azt tervezi, hogy a szomszédaival együtt autópályákat, vasútvonalakat, csővezetékeket épít. A transzregionális kelet–nyugati útvonalak Üzbegisztán és Türkmenisztán után el fogják érni Iránt és Ománt is. A másik terv egy új útvonal kiépítése Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kína bevonásával. A kereskedelem a szomszéd országokkal gyorsan növekszik.

Az ENSZ közgyűlése előtt tartott beszédében Savkat Mirzijojev elmondta, hogy mélyíteni kívánja a kapcsolatokat az Európai Unióval. Különösen fontos lesz egy gazdasági folyosó létrehozása. Ez a koncepció egy új modell a muzulmán világnak. Az államfő meghirdette a 2017–2021 közötti nemzeti fejlesztési stratégiát. Az államfő úgy fogalmazott: „Ne az emberek dolgozzanak a kormánynak, a kormány dolgozzon az embereknek.” Ez a megfogalmazás erősen hasonlít John F. Kennedy amerikai elnök 1960-as elképzeléseihez.

Savkat Mirzijojev meghirdette a jogrendszer teljes reformját. A 2017-es korrupcióellenes program a térségben újdonságnak számított. Több ezer fiatalt küldtek el külföldre tanulni, akik visszatérve a reformok oldalán álltak. Az államfő úgy fogalmazott, hogy a régi status quo helyett a változás és a reform mellett áll. A reformok hatására a radikális iszlám visszaszorult a régióban, és ennek már a térségen messze túlmutató globális hatásai vannak. Ez egyben példát mutat a muzulmán világ számára.

A magyar kormány keleti nyitás politikájának egyik legfontosabb pillére lehet a világra nyitó, reformokat végrehajtó Üzbegisztán.

Megbukott az emberiség

Az elmúlt hetekben világszerte súlyosbodott a járványügyi helyzet, a napi megbetegedések száma sorban rekordokat dönt. A legtöbben az Egyesült Államokban, Indiában és Brazíliában fertőződtek meg, a halálos áldozatok száma a járvány januári kirobbanása óta meghaladta az egymillió főt. António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) főtitkára szerint az emberiség megbukott a járványteszten.

– A járvány a nemzetközi együttműködés nyilvánvaló tesztje, amelyen megbuktunk – mondta a világszervezet vezetője. – A vírus már közel egymillió embert ölt meg világszerte, és több mint harmincmilliót megfertőzött; elvesztettük a kontrollt felette. Mindez a megfelelő globális felkészültség, együttműködés, egység és szolidaritás hiányából fakad – hangsúlyozta az ENSZ 75. kongresszusán elmondott beszédében Guterres.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.