A kárpátaljai magyarság számára nagy a tétje a mai voksolásnak

A tavalyi elnök- és parlamenti választások után vasárnap helyhatósági választásokat tartanak Ukrajnában. Ez lesz az első ilyen az elmúlt évek során végbement közigazgatási reform után. A kárpátaljai magyarság számára nagy a tét. A legfőbb kérdés, hogy sikerül-e a 2015-ben megszerzett erős pozíciókat megőrizni. – Csak az erős magyar érdekvédelem garantálhatja a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való boldogulását! – jelentette ki Potápi Árpád János a Magyar Nemzetnek.

Szavazás a kárpátaljai Csapon tavaly nyáron Fotó: Nemes János Forrás: MTI/Nemes János

Öt éve választási együttműködési megállapodást kötött a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet, ezúttal viszont külön indul a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetég (UMDSZ). Az akkor létrejött összefogást nagyra becsülték a kárpátaljai magyar választók, a megyei magyar lista 12 százalékot szerzett, ami a 64 fős képviselői testületben nyolc mandátumot eredményezett a KMKSZ neve alatt futó közös frakció számára, s Barta József személyében nekik jutott a közgyűlés alelnöki posztja is. Az elmúlt években 250 millió hrivnyát, mintegy 2,5 milliárd forintot hívtak le a különböző állami fejlesztési alapokból, amelyet a magyarlakta vidékek infrastrukturális fejlesztésére fordíthattak. És bár igaz, hogy tízszer ennyi is kevés lett volna, de fontos megjegyezni, hogy minden egyes hrivnyából, ami a megyei költségvetésből kifizetésre került, 12 kopijka a magyar vidékekre jutott, ami százalékarányosan megegyezik a frakció súlyával.

Ha ehhez hozzávesszük azt a hatalmas budapesti segítséget, amit az anyaország nyújt Kárpátaljának, még kedvezőbb az összkép.

Ezúttal csak a KMKSZ indít megyei listát a közgyűlésbe, az UMDSZ azzal az indokkal mondott le erről, hogy nem szeretné gyengíteni a másik fél bejutási esélyét. A kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége csalódottan vette tudomásul, hogy bár a pártok vezetői ezúttal is tárgyaltak az esetleges közös indulásról, de a várt megállapodás elmaradt. Ennek tükrében sokakban megrökönyödést váltott ki, hogy a választási hajrában az UMDSZ váratlanul együttműködési memorandumot írt alá a jelenlegi kormánypárt, a Nép Szolgája kárpátaljai szárnyával, ami szándékaik szerint a választásokat követő időszakra is szól.

– Csak az erős magyar érdekvédelem garantálhatja a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való boldogulását!

– jelentette ki Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai államtitkár a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: „Egy közösség ereje az intézményrendszerének erejében rejlik. Ennek elengedhetetlen része az oktatási, a kulturális, a gazdasági oldala, de ugyanúgy a politikai intézményrendszer is. Vasárnap a kárpátaljai magyarság arról dönt, hogy szeretné-e megőrizni és tovább erősíteni ennek a rendszernek az egyik legfontosabb alappillérét, a politikai intézményrendszert. Olyan horderejű döntésről van szó, amely nem csupán pár ember, hanem a teljes kárpátaljai magyarság következő öt évét meghatározza. 2010 óta a kárpátaljai magyarsággal közösen azért dolgozunk, hogy olyan környezetet és lehetőségeket teremtsünk az itt élők számára, amelyben érdemes és jó magyarnak lenni.

Arra kérem tehát a kárpátaljai magyar honfitársaimat, hogy szavazzanak a folytatásra. Ne hagyják, hogy a fejük fölött döntsenek a sorsukról.”

Az államtitkárt egyébként szeptember elején az ukrán hatóságok nem engedték be Kárpátaljára, a héten pedig a kijevi külügyminisztérium azzal vádolta meg, hogy beavatkozik a helyhatósági választásokba, amiért arra kérte a kárpátaljai magyarokat, hogy menjenek el szavazni, és a KMKSZ jelöltjeit támogassák voksaikkal. A magyar külügy határozottan tiltakozott az államtitkárt ért támadás ellen, korábban maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is választási részvételre buzdította az ott élő honfitársait, amikor szeptember végén Kárpátalján járt.

Vasárnap Ukrajnában mindenhol új polgármestereket választanak, de megújulnak a városi, járási, megyei képviselő-testületek is, a települések összevonásából létrejött kistérségekben pedig most először lesznek ilyen formában választások. Az országban 22 megye 119 járásában és 381 városában járulnak az urnákhoz. Újdonság, hogy a listákon szigorú nemi kvótát vezettek be, eszerint 40 százalékuknak az egyik nemhez tartozóknak kell len­niük. Pártok esetében a bejutási küszöb ötszázalékos.

A nagyok veszíthetnek

A regionális szintű politikai erők megerősödését hozhatja ez a mostani önkormányzati választás – értékelt a Magyar Nemzet tudósítójának megkeresésére Ruszlan Bortnik jegyzett kijevi politológus. – Több régióban, így Kárpátalján is azt látjuk, hogy helyi szinten befolyásos politikusok és gazdasági szereplők köré szerveződtek új pártok. Ezek számottevő támogatásra számíthatnak, s mint ilyenek, jelentős beleszólásuk lesz a helyi ügyekbe, ezentúl Kijevnek velük kell majd egyeztetnie. Amolyan politikai regionalizáció előtt állunk, ami egy-két éven belül akár egyfajta „feudalizmust” teremthet. Ezzel párhuzamosan a nagyobb parlamenti pártok befolyása csökkenni fog a megyékben. A kormánypárt számos helyen eleve ellenzékbe kerülhet, de legalább ott lesznek az önkormányzatokban, mert jelenleg a Nép Szolgájának semmilyen képviselete nincs a helyi tanácsokban.