A konzervatív erők visszatérését hozhatják a hét végi litván választások

Kicsi ország jelentős külpolitikai aktivitással: Litvániában vasárnap tartják a parlamenti választások első fordulóját. A végeredménytől függetlenül várhatóan marad a Vilnius jelenlegi oroszellenes, a védelmi kiadásokat növelő és Belarusz demokratizálására irányuló külpolitika, a fő kérdés inkább az, hogy hatalmon maradhat-e az előző választáson meglepetésszerűen berobbant Litván Gazdák és Zöldek Uniója, vagy a jobbközép konzervatív irányt képviselő kereszténydemokraták kerülnek hatalomra.

Fotó: Bendarzsevszkij Anton

A most kormányon lévő LGZU sok tekintetben folytatta elődjei politikáját, ami a növekvő védelmi kiadásokban, oroszellenes külpolitikában, a belarusz ellenzék támogatásában és energetikai függetlenség kialakításában nyilvánult meg. A belpolitikai reformok megvalósítása ugyanakkor megfeneklett az ellenzéki pártok erős ellenállása miatt. Az előrejelzések szerint a Litván Gazdák és Zöldek Uniója sokat gyengült, de a választások végkimenetele hibahatáron belüli:

A Vilmorus közvélemény-kutató intézet szeptember végi felmérése szerint az LGZU 15,1 százalékot, még a kereszténydemokraták 14,9 százalékot szerezhetnek. Hogy melyikük alakít kormányt, az valószínűleg csak október végére derülhet ki.

A litván parlamentet, a seimast négy évre választják, és 141 képviselőből áll. Litvániában kevert választási rendszer működik: 70 képviselőt pártlista, 71-et pedig egymandátumos körzeti választás alapján töltenek fel. A bejutási küszöb öt-, pártkoalíciók esetében hétszázalékos. A 2,8 milliós országban 17 párt állított listát az idei választásokra, így 1754 képviselőjelölt verseng majd a szavazatokért. Az egymandátumos körzetekben a győzelemhez legalább negyvenszázalékos részvételi arányra és a szavazatok felének a megszerzésére van szükség. Ha ez nem jönne össze, akkor a körzetben második forduló lesz október 25-én. A négy évvel ezelőtti parlamenti választásokon csak három olyan politikus volt, aki már az első fordulóban nyert volna.