– A pandémia nehéz időszakában szavazunk, de a koronavírus nem lehet és nem is szabad, hogy oka legyen polgári jogaink és kötelezettségeink lemondására – mondta a Facebook-oldalán megjelent videóüzenetében Litvánia elnöke, Gitanas Nausėda.
A Covid–19- járvány a litván parlamenti választásokra is rányomta a bélyegét: a politikai erők rekordalacsony részvételre számítanak, ezért a biztonságot a többnapos előzetes szavazás bevezetésével és különböző védelmi intézkedésekkel is próbálták garantálni. Hétfőtől négy napon át lehetett előzetes módon voksolni, majd pénteken és szombaton – megfelelő indoklással – otthonról is le lehetett adni a szavazatot. A pénteken publikált adatok szerint az előzetes szavazás négy napja alatt a lakosság 7,39 százaléka – 178 ezer ember – adta le a voksát.
Egészen a közeljövőig a litván parlament gyakorlatilag kétpárti rendszerben működött: a jobboldali Haza Szövetség – Litván Kereszténydemokraták párt és a baloldali Szociáldemokrata Párt vitte a szavazatok túlnyomó többségét, miközben a többiek a megmaradt néhány százalékon osztoztak. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott a 2016-os parlamenti választások idején, amikor váratlanul a Litván Gazdák és Zöldek Uniója (LGZU) első helyen végzett, így az ő jelöltjük, Saulis Skvernelis foglalhatta el a miniszterelnöki széket. A 2012-ben még mindössze 2,3 százalékot szerzett politikai erő átalakította a korábbi kétpártos paradigmát, és új politikai valóságot teremtett. A Litván Gazdák és Zöldek Uniójára szavazott mindenki, akinek elege lett mind a jobboldali kereszténydemokrata kormányzásból, mind a baloldali szociáldemokratákból – és mint kiderült, az ilyen protest szavazók többségben voltak. A jelenlegi litván parlamentbe hat párt jutott be – az 53 képviselői helyet szerző LGZU végül a balközép Szociáldemokrata Munkáspárttal és a lengyel kisebbségi párttal lépett koalícióra, miközben Litvánia korábbi két nagy pártja ellenzékbe szorult.
A kétharmad magyarországnyi és alig 2,8 milliós lakosú ország aktív külpolitikát folytat, ami a földrajzi helyzetével is magyarázható. Egyik oldalon Oroszország legfontosabb szövetségese, Belarusz, míg másik oldalon az orosz exklávé, Kalinyingrád határolja, a kettő között pedig mindössze 65 kilométer hosszúságú szárazföldi folyosó van, ami rendkívüli fontossággal bír a NATO számára a balti államok védelme miatt. Lengyelországhoz, Lettországhoz és Észtországhoz hasonlóan Litvánia is erősen oroszellenes politikát folytat, ami a Krím félsziget 2014-es orosz bekebelezése után tovább erősödött. Az augusztusi belarusz elnökválasztás után Vilnius vált a belarusz ellenzék egyik központjává, ahol Aljakszandr Lukasenka ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja korábbi elnökjelölt is menedékre talált.
A Suwalki átjáró és a balti államok stratégiai helyzete Forrás: Geopolitical Intelligence Services
