Az Európai Bizottság jogtalanul készít elemzéseket

Nincs hatásköre az Európai Bizottságnak arra, hogy jogállamiságról szóló összehasonlító elemzéseket készítsen és azok alapján következményeket szabjon ki a tagállamokra – közölte az igazságügyi miniszter hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Budapest, 2020. prilis 16. Varga Judit igazsggyi miniszter a Duna-parton 2020. prilis 16-n. MTI/Kovcs Tams Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, hogy egy 2014-es tanácsi következtetés szerint a jogállamiságról szóló párbeszéd csak kormányközi alapon, diszkriminációmentesen, a tagállamok egyenlőségén alapulva – nem pedig az Európai Bizottságon (EB) keresztül – lehetséges.

Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Szerinte az EU ezt szeretné megkerülni azzal, hogy olyan rezsimet hoz létre, amely a bizottság információira alapozva, minősített többséges döntéssel tud ítéletet hozni tagállamok felett. Ez sérti a jogállamiságot – jelentette ki a miniszter. Hozzátette:

ha egy tagállamnak baja van egy másikkal, legyen annyi bátorsága az ország vezetőinek, hogy egymás szemébe mondják azt, és ne az EB mögé bujkáljanak.

Varga Judit beszélt arról is, hogy Magyarország a sorsfontosságú kérdésekben határozott, konzervatív álláspontot képvisel, ezért büntetik.

A jogállamiságot azonban nem lehet összekötni a kifizetésekkel, a pénzügyi érdekek védelmével, mert az csak a visszaéléseket fokozza – mondta a miniszter.

A brüsszeli jogállamisági jelentés nem ad valós képet a tagállamokról

Az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentése nem ad valós képet a tagállamokról – erről írt Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán.

Varga Judit közölte, az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének magyar fejezete 19 oldalas „iromány”.

Ha az EB ugyanazokat a szempontokat ugyanolyan részletességgel vizsgálná, akkor a „jogállamiság barátaira” vonatkozó fejezetek is hasonló terjedelműek lennének – közölte.

Ehhez képest Hollandiáról is csak 15 oldalt tudott „összeszedni” az EB, Belgium és az északi tagállamok 12-12 oldalt kaptak, Luxemburg pedig csak 10 oldalig jutott. Szemmel láthatóan az Európai Bizottságnál elkélt volna egy kis segítség, hogy további témákat találjon ezekhez az országjelentésekhez – tette hozzá.

„Kár, hogy nem szóltak korábban, mert nekem bizony számos javaslatom lett volna. Íme néhány példa, ami a „jogállamiság barátainak” országjelentéseiből kimaradt”

– fogalmazott Varga Judit.

Példaként említette, hogy a belga országjelentés említést tesz a ”P-Bizottságról„, amely a rendőrség külső felügyeleti szerve. Arról viszont mélyen hallgat, hogy a Chovanec-ügyet, amelyben brutális rendőri intézkedés következtében meghalt egy szlovák állampolgárságú férfi, ugyancsak ez a bizottság vizsgálja – immár két éve, eredmény nélkül.

A belga szövetségi rendőrség akkori vezetője ma az Europol ügyvezető igazgatója – írta a magyar miniszter.

Kitért arra, hogy Hollandiában 2015-ben bevezették a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, de ezek többnyire a kormány által nem kívánt eredményeket hoztak.

Így a jogalkotó 2018-ban törvényt hozott annak kivezetéséről. A kivezető törvény úgy rendelkezett, hogy erről viszont nem lehet népszavazást tartani. ”Valódi jogállami megoldás„ – írta Varga Judit, megjegyezve: Hollandiában egyébként nem kizárt, hogy gyakorló bíró egyidejűleg a törvényhozás valamelyik kamarájának tagja is legyen.

Ennek orvoslására a GRECO tett ajánlást, de ezt Hollandia a mai napig nem hajtotta végre. Erről sem szól az országjelentés – írta.

Megemlítette továbbá, az ENSZ több alkalommal is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Finnország nem biztosítja kellően a számi kisebbség bevonását az életmódjukat és a szülőföldjüket érintő döntésekbe – írja az MTI.

Az országjelentés társadalmi részvétellel kapcsolatos részei erről nem tesznek említést – közölte.

A dán számvevőszék 2020 januári értékelése a pénzmosás megelőzésére vonatkozó keret komoly hiányosságait azonosította. Erre a problémára az Európai Szemeszter is felhívta a figyelmet, de a jogállamisági jelentésben nem szerepel – sorolta az igazságügyi miniszter.

„A lista korántsem teljes. Azt viszont jól mutatja, hogy aki valós képet szeretne kapni a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban, az nem támaszkodhat a bizottság jogállamisági jelentésére”

– olvasható Varga Judit Facebook-bejegyzésében.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság által Magyarországról összeállított jogállamisági jelentés már terjedelmét tekintve is a téma fontosságával, politikai jelentőségével és várható utóéletével összeegyeztethetetlen írás.

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöki tisztét viselő cseh politikus ócska politikai vádak gyűjteményét mutatta be a nyilvánosságnak az Európai Bizottság első jogállamisági jelentésében 2020. szeptember 30-án. Olvassa el korábbi cikkünket a témában: Durva hazugságok Brüsszelből