Donald Trump, a héjabőrbe bújt galamb

Az Egyesült Államok „végtelen háborúi” nem játszottak túl fontos szerepet az idei kampányban. Joe Biden ezen a terepen nehezen tudott volna Donald Trump fölé ígérni, ráadásul a demokrata elnökjelölt külpolitikailag egyébként sem a legpallérozottabb. A november 3-i elnökválasztásról szóló cikksorozatunk hetedik részében az Egyesült Államok háborúit vesszük górcső alá Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő segítségével.

Donald Trump volt amerikai elnök látogatása Afganisztánban 2019-ben. Fotó: /Tom Brenner Forrás: REUTERS

Amerikai F-15-9s valahol Szíria fölött. A mai napig rendszeresek a légicsapások az Iszlám Állam maradványai ellen.
Fotó: Staff Sgt Clayton Cupit / U.S. Central Command

Irak

Ugyan az Egyesült Államok Barack Obama elnöksége alatt, 2011-ben kivonult Irakból, de az Iszlám Állam színre lépése miatt kénytelen volt visszatérni. – A terrorszervezet legyőzése után aztán az ország az Egyesült Államok és Irán egyfajta csatatere lett – magyarázta a szakember. Emlékeztetett, hogy ennek csúcspontja az volt, amikor az amerikaiak idén év elején egy dróncsapással Bagdadnál végeztek Kászem Szolejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával. – Ez alapvetően megváltoztatta a politikai viszonyt az iraki vezetéssel, amit Donald Trump arra használt fel, hogy megindokolja a fokozatos kivonulást az országból. Az amerikaiak helyét pedig, úgy tűnik, a NATO pótolná. Ez jól megfigyelhető trend: ahol a katonai szövetség szerepe növekszik, ott az amerikaiaké csökken – magyarázta a szakértő a lassú, de jól látható folyamatot.

Az amerikai bázisokat rendszeresen rakétázzák Irakban. Az iráni tábornok kilövése után a nagykövetséget is megerősítették.
Fotó: Sgt. Kyle Talbot / U.S. Central Command

Afganisztán

Ami az Egyesült Államok legrégebb óta húzódó háborúját illeti, Wagner Péter rámutatott, ebben is áttörést értek el: az amerikaiak idén februárban megegyeztek a tálibokkal, hogy bizonyos feltételek mellett kivonulnak az országból. Emlékeztetett rá, hogy ez egyébként már Barack Obamának is szándékában állt, csak neki nem sikerült, ezt az ígéretét nem tudta teljesíteni, ő még meghátrált a saját nemzetbiztonsági elitje és a nemzetközi közvélemény előtt. – A tervek szerint 2021 májusára az összes amerikai katona távozik Afganisztánból, de a létszámot már most is csökkentették. Talán kevesen hitték volna, hogy ezt Donald Trump viszi majd véghez, pedig az amerikai érdekeket szem előtt tartva, reálpolitikai szempontból ez az egyetlen megoldás – vélekedett.

Irán

Az Egyesült Államok talán akkor került a legközelebb a háborúhoz, mikor a perzsa állammal tűzött össze. – Washingtonban mindig vannak olyan hangok, amelyek háborút követeltek Iránnal. De ezeknek Donald Trump nem engedett, annak ellenére sem, hogy az elmúlt években több olyan eset volt, ami ürügyet szolgáltathatott volna. Gondoljunk csak a szaúdi olajlétesítmények rakétázására, a nyugati tankerhajók elleni rejtélyes szabotázsakciókra, az amerikai drón lelövésére, az amerikai bázisok folyamatos támadására – sorolta a szakember. Emlékeztetett, az amerikai elnök ugyan nem késlekedett a válaszokkal, de nem kezdett új katonai konfliktusba, inkább politikai és gazdasági szankciókkal operált.

America First

Wagner Péter kiemelte még a szemléletváltást abban is, hogy az európai – különösen a németországi – jelenlétet is csökkentették, részben átcsoportosították. Összességében az elnök háborús politikáját úgy értékelte, hogy külpolitikájában nem republikánus vagy demokrata politikát folytat, hanem kizárólag az amerikai érdekeket figyeli. – Retorikájában héja, de abban, amit tesz, inkább galamb – jellemezte az amerikai elnököt a kutató.