Varószia – avagy török nevén Maraş – egykor népszerű üdülőközpont volt, „a Földközi-tenger Las Vegasa”, ahol olyan sztárok fordultak meg, mint Marilyn Monroe, Elizabeth Taylor, Richard Burton vagy Brigitte Bardot. Amikor azonban 1974-ben Görögország támogatásával a görög ciprióták államcsínyt kíséreltek meg, mire a török lakosság védelmében Törökország katonai erővel beavatkozott, és Ciprus kettészakadt, a konfliktusnak a virágzó turistaparadicsom is áldozatává vált. A lakosságot elűzték, a területet lezárták, és az elmúlt majd öt évtizedben nem is engedtek be szinte senkit.

Egészen eddig. Csütörtökön a katonák megnyitották a kísértetváros kapuit a török ciprióták előtt, a homokos tengerpartot ismét látogatók lábai taposhatták, a kíváncsiskodók bepillantást nyerhettek a szebb napokat látott szállodák romjaiba. A kizárólag Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság új életet lehelne a szellemvárosba, de ennek nem mindenki örül. Tiltakozik persze Ciprus és Görögország, a nemzetközi jog megsértésével vádolva az északiakat, uniós szankciókkal fenyegetőzve. Aggodalmát fejezte ki Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár is, arra figyelmeztetve, hogy a lépés fokozza a feszültséget. Oroszország elfogadhatatlannak nevezte a döntést, viszont egyelőre hallgat a szigeten katonai bázisokkal rendelkező Egyesült Királyság.
Miért éppen most? Az ötletet Ersin Tatar észak-ciprusi miniszterelnök jelentette be azután, hogy egyeztetett Recep Tayyip Erdoğannal, azaz biztosra vehető, hogy a döntésre a török elnök is rábólintott. Még az sem elképzelhetetlen, hogy az ő fejéből pattant ki az ötlet, hiszen a Földközi-tenger keleti medencéjében talált jelentős földgázmezők miatt az utóbbi időben ismét elfajult Törökország szembenállása Görögországgal és Ciprussal. Olyannyira, hogy a felek már több hadgyakorlattal is erőt demonstráltak a térségben. Varószia újraélesztése jelképes fricska a görög cipriótáknak, akikben máig él a remény, hogy egyszer visszatérhetnek a városba. A 2004-ben népszavazásra bocsátott úgynevezett Annan-béketerv értelmében egyébként a turistaközpont visszakerült volna a görög cipriótákhoz, ám akkor a referendumot elutasították.