Életet lehelnek a ciprusi szellemvárosba

Varósziát majd ötven éve zárta le a török hadsereg. Most megnyitották kapuit, hogy borsot törjenek Ciprus és Görögország orra alá.

Varosha, an area fenced off by the Turkish military since the 1974 division of Cyprus, is seen from a beach in Famagusta, Cyprus, August 5, 2019. Picture taken August 5, 2019. REUTERS/Murad Sezer - RC1A64CF1820 Fotó: Murad Sezer

Varószia – avagy török nevén Maraş – egykor népszerű üdülőközpont volt, „a Földközi-tenger Las Vegasa”, ahol olyan sztárok fordultak meg, mint Marilyn Monroe, Elizabeth Taylor, Richard Burton vagy Brigitte Bardot. Amikor azonban 1974-ben Görögország támogatásával a görög ciprióták államcsínyt kíséreltek meg, mire a török lakosság védelmében Törökország katonai erővel beavatkozott, és Ciprus kettészakadt, a konfliktusnak a virágzó turistaparadicsom is áldozatává vált. A lakosságot elűzték, a területet lezárták, és az elmúlt majd öt évtizedben nem is engedtek be szinte senkit.

Variósza elhagyatott városa Gazimagusa (Famagusta) szomszédságában található, ma észak-ciprusi területen.

Egészen eddig. Csütörtökön a katonák megnyitották a kísértetváros kapuit a török ciprióták előtt, a homokos tengerpartot ismét látogatók lábai taposhatták, a kíváncsiskodók bepillantást nyerhettek a szebb napokat látott szállodák romjaiba. A kizárólag Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság új életet lehelne a szellemvárosba, de ennek nem mindenki örül. Tiltakozik persze Ciprus és Görögország, a nemzetközi jog megsértésével vádolva az északiakat, uniós szankciókkal fenyegetőzve. Aggodalmát fejezte ki Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár is, arra figyelmeztetve, hogy a lépés fokozza a feszültséget. Oroszország elfogadhatatlannak nevezte a döntést, viszont egyelőre hallgat a szigeten katonai bázisokkal rendelkező Egyesült Királyság.

Miért éppen most? Az ötletet Ersin Tatar észak-ciprusi miniszterelnök jelentette be azután, hogy egyeztetett Recep Tayyip Erdoğannal, azaz biztosra vehető, hogy a döntésre a török elnök is rábólintott. Még az sem elképzelhetetlen, hogy az ő fejéből pattant ki az ötlet, hiszen a Földközi-tenger keleti medencéjében talált jelentős földgázmezők miatt az utóbbi időben ismét elfajult Törökország szembenállása Görögországgal és Ciprussal. Olyannyira, hogy a felek már több hadgyakorlattal is erőt demonstráltak a térségben. Varószia újraélesztése jelképes fricska a görög cipriótáknak, akikben máig él a remény, hogy egyszer visszatérhetnek a városba. A 2004-ben népszavazásra bocsátott úgynevezett Annan-béketerv értelmében egyébként a turistaközpont visszakerült volna a görög cipriótákhoz, ám akkor a referendumot elutasították.

A lépés a török ciprióták között sem aratott osztatlan sikert. Mustafa Akinci elnök arra figyelmeztetett, hogy hibát követtek el, ami nehéz helyzetbe hozza az észak-ciprusiakat a nemzetközi porondon. Lemondott tisztségéről Kudret Özersay külügyminiszter is, egyben kivezette pártját a kormánykoalícióból. Varószia megnyitása kampányfogásnak is beillik, az Észak-ciprusi Török Köztársaságban ugyanis vasárnap elnökválasztást tartanak. A független Mustafa Akinci legfőbb kihívója éppen Ersin Tatar miniszterelnök, aki a nem túl megbízható közvélemény-kutatások szerint a második körben győzelmet arathat. Ennek azért is van jelentősége, mert Ersin Tatar sokkal harciasabb politikát képvisel: föderáció helyett a kétállami megoldás híve, és sokkal jobb viszonyt ápol Törökországgal. Megválasztása esetén még távolabbra kerülhetnek a béketárgyalások, melyek legutóbb 2017-ben futottak zsákutcába.