Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Hétfőn Helsinkiben találkozott az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja, Marshall Billingslea, és orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov. A tét: a kevesebb mint öt hónap múlva lejáró, nukleáris fegyverek csökkentésére irányuló szerződés, az új START meghosszabbítása.
A megállapodást még tíz évvel ezelőtt, 2010-ben hozta tető alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev akkori amerikai és orosz elnök. Célja a két ország stratégiai atomfegyvereinek a korlátozása volt.
A két egykori hidegháborús ellenfél között ez maradt az utolsó, még érvényben lévő egyezmény, amely az atomegyvereiket korlátozza. Ha az új START is lejár, semmi sem szabhat határt egy újabb nukleáris fegyverkezési versenynek.
Az új START megújulásáról szóló tárgyalásokra a felek először júniusban, Bécsben találkoztak – eredménytelenül. A találkozó második köréhez szintén Bécs adott otthont, augusztusban, de az álláspontok ott sem közeledtek. – Számos kulcsfontosságú kérdésben továbbra is távol maradunk egymástól – mondta a bécsi találkozó után az amerikai elnök különmegbízottja, Marshall Billingslea. Az idő azonban egyre fogy – a jelenlegi egyezmény 2021 februárjában jár le, az amerikai elnökválasztás pedig megnehezíti a további találkozók megszervezését.
A megegyezés eddigi hiánya nem feltétlenül az orosz–amerikai kétoldalú kapcsolatok hibája: Washington szerint az új megegyezésbe Kínát is be kell vonni, és Peking nélkül eddig nem volt hajlandó hallani az új START változatlan folytatásáról. A júniusi bécsi találkozóra Kínát is meghívták, amely határozottan elzárkózott a részvételtől bármilyen szinten. A kínai álláspont érthető: a teljes nukleáris fegyverarzenál több mint kilencven százalékát jelenleg a hidegháború korábbi két főszereplője birtokolja, Kína ennek csak a töredékével rendelkezik. Kína szerint a nukleáris leszerelés így elsősorban Oroszországot és az Egyesült Államokat érinti, akiknek előbb drasztikusan le kell csökkentenie a fegyvereiket, mielőtt Pekingnek is lenne értelme csatlakozni az erről szóló megállapodáshoz.
Egy teljesen új egyezményhez már nem is áll rendelkezésre elegendő idő: vagy meghosszabbítják az eddigi szerződést, vagy nem lesz semmi. Marshall Billingslea szeptemberben adott interjút az orosz Kommerszant lapnak. A diplomata kifejtette, hogy Washington célja egy kétoldalú nyilatkozat elfogadása, amelybe belefoglalnák a Fehér Ház által fontosnak tartott kérdéseket. Ha ez megtörténik, akkor beleegyeznek a lejáró egyezmény meghosszabbításába.
Vannak ugyanakkor bizakodásra okot adó tényezők is: Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien pénteken találkozott Genfben az orosz Biztonsági Tanács főtitkárával, Nyikolaj Patrusevvel. A találkozón többek között az új START meghosszabbítása is szóba került, és rövidesen a tárgyalások után hirdették meg a mai helsinki találkozó dátumát is. Márpedig ha nem közeledtek volna az álláspontok, akkor a mai találkozónak sem lett volna sok értelme.
Másrészt alig egy hónap van hátra az amerikai elnökválasztásokig, és Donald Trumpnak most bármilyen külpolitikai siker plusz szavazatokat hozhat, ami a javára billentheti a szorosnak ígérkező versenyt.
Helsinki hagyományosan kedvelt helyszíne az orosz–amerikai diplomáciai találkozóknak: Finnország a hidegháború idején próbált egyensúlyozni a két akkori világhatalom között, és azóta sem lett a Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja. 1975-ben itt kötötték meg a kapitalista és kommunista államok közötti kapcsolatjavítást célzó helsinki egyezményeket, és itt találkozott 1990-ben Mihail Gorbacsov és idősebb George Bush, egy évvel a Szovjetunió összeomlása előtt. Két évvel ezelőtt Helsinkiben találkozott először hivatalos minőségben Donald Trump és Vlagyimir Putyin amerikai és orosz elnök.
Az Egyesült Államok az elmúlt másfél évben több nemzetközi egyezményből is kihátrált: tavaly év elején függesztették fel a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződésében (INF-szerződés) való részvételüket, idén májusban pedig a Nyitott égbolt egyezményből léptek ki.
A világhírű producer feladata a kreatív szemléletére és üzleti kapcsolataira épül.
A kisfiú édesanyjának szívszorító bejegyzését több százezren osztották meg.
Több épületet is megrongált a lezuhant repülő.
Az új, hárompárti koalíció része lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is.
Órákon belül fehérbe borulhat Budapest
Óriási tüntetés a magdeburgi támadás miatt Németországban + videó
Curtist nem akárkivel kapta le az ágyban a menyasszonya
Nagy megállapodást kötött Svájc az EU-val– és ennek Magyarország is vastagon örülhet
7 tipp, hogy idén tökéletesen díszített mézeskalácsokat készíthess
Nógrádi György: Ha nem lesz megoldás, a német lakosság fogja kézbe venni a dolgokat + videó
Hamarosan évértékelő interjút ad Orbán Viktor miniszterelnök
Oscar Pistorius új párja a meggyilkolt barátnője hasonmása
Giorgia Meloni figyelmeztet: Oroszország többfrontos fenyegetést jelent az EU-ra
Magdeburgi terror: hatalmas a gyász Németországban
Igazán emlékezetesre sikeredett Kerkez Milos 50. mérkőzése a Bournemouth színeiben
Félelem uralkodik Magdeburgban – exkluzívan nyilatkozott egy helyi magyar nő a lapunknak
A világhírű producer feladata a kreatív szemléletére és üzleti kapcsolataira épül.
A kisfiú édesanyjának szívszorító bejegyzését több százezren osztották meg.
Több épületet is megrongált a lezuhant repülő.
Az új, hárompárti koalíció része lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A világhírű producer feladata a kreatív szemléletére és üzleti kapcsolataira épül.
A kisfiú édesanyjának szívszorító bejegyzését több százezren osztották meg.
Több épületet is megrongált a lezuhant repülő.
Az új, hárompárti koalíció része lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is.
A találkozót már néhány nappal ezelőtt megszervezték.
Az amerikai–magyar kapcsolatok hamarosan új irányt vesznek.
Meloni szerint a NATO továbbra is az EU biztonságának sarokköve marad.
Az elmúlt húsz évben több terrortámadás történt Európában, amely iszlamista terrorszervezetekhez köthető.
Az elmúlt tizenkét évben 360 család kapott segítséget a törökbálinti Tábitha-ház különböző szolgáltatásainak köszönhetően, és jelenleg is több mint húsz család vár arra, hogy bekerülhessen az intézménybe.
A halálraítélteket néhány órával a kivégzés előtt értesítik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
