Kellettek a fekete szavazatok a demokrata elnököknek

A fekete amerikai szavazók között az elmúlt évtizedekben nagyítóval is nehéz volt republikánus szavazóra bukkanni, a George Floyd halála óta tartó erőszakhullám és a fosztogatások sorozata ugyanakkor éppúgy feszegeti a feketék tűréshatárát, ahogy a fehérekét – kérdés, hogy ez hogyan nyilvánul meg majd a szavazófülkékben. A választásokról szóló cikksorozatunk kilencedik részében a fekete szavazóknak a Demokrata és a Republikánus Párthoz fűződő viszonyát, valamint a BLM-mozgalomnak a voksolásra gyakorolt lehetséges hatásait elemezzük.

A demonstrator waves a Black Lives Matter flag on 16th St. towards the WHite House, during a protest against racial inequality in the aftermath of the death in Minneapolis police custody of George Floyd, in Washington, U.S. June 6, 2020. REUTERS/Erin Scott - RC2Z3H92MBMP Fotó: Erin Scott

A George Floyd májusi halála után bekövetkező – erőszakba torkolló – demonstrációk, fosztogatások és szobordöntögetések minden korábbinál jobban felszínre hozták az amerikai társadalomban mélyen gyökerező, a vélt faji egyenlőtlenségből fakadó feszültségeket, ennek pedig az elnökválasztásra is komoly hatása lehet. A Pew Research Center felméréseiből ugyanis az derül ki, hogy

a szavazásra jogosult fekete amerikaiak száma 2020-ra rekordmagasra, harmincmillióra ugrott,

nagy részük ráadásul az ország kilenc, úgynevezett csatatérállamában él, amelyekben az elemzők rendkívül szoros küzdelmet jósolnak Donald Trump elnök és Joe Biden demokrata elnökjelölt között. Az amerikai kutatóintézet nem győzi hangsúlyozni: a több mint két évtizedre visszanyúló közvélemény-kutatásaik szerint az általánosságban viszonylag magas részvételi arányt produkáló

fekete amerikaiak között gyakorlatilag nagyítóval is nehéz republikánus szavazót találni

– 2016-ban például tízből kilencen Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelöltre voksoltak Donald Trumppal szemben.

Ezzel kapcsolatban Lorenzo Morris, a washingtoni Howard Egyetem professor emeritusa egy videókonferen­cián – amelyre a washingtoni külügyminisztérium révén a Magyar Nemzet is meghívást kapott – felhívta a figyelmet:

a második világháború óta – Lyndon B. Johnson kivételével – egyetlen demokrata elnök sem nyert a fekete szavazatok nélkül.

Vagyis nincs demokrata, ­Johnsont kivéve, aki pusztán a fehérek voksaival nyerte volna meg az elnökválasztást. A politológus hozzáfűzte: Barack Obama is sokat köszönhetett a feketéknek 2012-ben, voksaik nélkül ugyanis veszített volna Mitt Romney republikánus elnökjelölttel szemben. – Nem arról van szó, hogy csak a feketékkel lehet elnökséget nyerni, hanem arról, hogy feketék nélkül nem lehet – magyarázta Morris, majd hozzáfűzte: annak ellenére van ez így, hogy az amerikai össz­lakosságot tekintve csupán minden nyolcadik ember fekete.

Az elmúlt hónapok erőszakos tüntetéshullámai azonban sem a fehérek, sem a feketék többségének nem tetszenek, idén ráadásul az elnök kampánystábja is továbbment a 2016-ban alkalmazott Mit veszíthettek, ha Trumpra szavaztok? szlogenű stratégiánál, és komoly összegeket költöttek a fekete szavazók megszólítására. Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója lapunk megkeresésére a helyzetet úgy értékelte:

a zavargások jelentősen erősíthetik a republikánus jelölt esélyeit, amikor ugyanis mindennapossá válik az erőszak és a fosztogatás, az mindig annak az elnökjelöltnek tud kedvezni, aki a törvényesség és a jogrend mellé áll.

A kutató szerint könnyen előfordulhat, hogy bár a kiéleződött társadalmi feszültségek ­miatt sokan nem merik a közvélemény-kutatásokban vállalni, hogy Trumpra adják le a voksukat, mégis a zavargásokat elítélő, a rend őrei mellett kiálló jelenlegi elnökre fognak szavazni.

Trump stratégiája mindenesetre ebben a kérdésben következetes, az elnök a napok óta tartó philadelphiai rendzavarásokra adott reakcióiban is a bűnüldözés hőseit, azaz az erőszakot megfékezni próbáló rendőröket támogatta a fosztogatókkal szemben.