Amennyiben a brit–uniós tárgyalások jövő heti fordulóján sem sikerül érdemi előrelépést elérni, és veszélybe kerül a végső megállapodás, a felek átfogó egyezmény helyett minialkukra fognak törekedni – adta hírül a brit The Times diplomáciai forrásokra hivatkozva. Értesüléseik szerint Michel Barnier uniós és David Frost brit főtárgyaló egyetértett abban, hogy
a tárgyalások újabb megakadása esetén az egész novembert arra kell áldozni, hogy a brexit szempontjából kulcsfontosságú területeken – például a légi közlekedés vagy a fuvarozás – megállapodásokat üssenek nyélbe.
Sem az EU, sem pedig a londoni kormány részéről nem erősítették meg az értesülést.
Az Egyesült Királyság január 31-én hivatalosan is kilépett az EU-ból, amivel egy tizenegy hónapos átmeneti időszak vette kezdetét. Ezt az időt a felek azzal töltik, hogy a jövőbeli kapcsolatrendszer milyenségére vonatkozó szabályokat fektetnek le, egyúttal kidolgozva egy szabadkereskedelmi megállapodást. Az óra ketyeg: eddig többek között sem az áruk és szolgáltatások kereskedelme, sem a halászati jogok kérdésében nem sikerült előrelépést elérni.
A sikerhez az Európai Parlamentnek elméletileg október végéig kellene kézhez kapnia az átfogó alku szövegét.
Már A tagállamokat is megkeresték a britek
Lapunk is írt róla korábban, hogy a viszonyt tovább rontotta a Boris Johnson vezette kormány egy törvénytervezete, ami a 2019-ben tető alá hozott kilépési megállapodás egyes pontjainak utólagos és egyoldalú felülírására alkalmas. Uniós berkekből a kilépési egyezmény maradéktalan végrehajtására szólították fel Londont, míg Johnson azzal érvelt, hogy a törvénytervezetben körvonalazott jogköröket nem is kívánják használni.
Brexitügyben egy másik fejlemény, hogy
a tagállamok időközben elkezdtek maguk is kétoldalú megállapodásra lépni a britekkel – tartva a végső megállapodás nélküli kilépés katasztrofális következményeitől.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök például a brüsszeli Politicnak beszélt róla, hogy a miniállam máris különalkut kötött a britekkel, mégpedig a szigetországban élő luxemburgiak szavazati jogára vonatkozóan. A német EU-elnökség egyik tisztviselője pedig szintén a Politicónak panaszolta el, hogy Londonból nekik is ajánlatot tettek egy elsősorban társadalmi kérdéseket érintő minimegállapodásra, ami a németek szerint leginkább a brit kétségbeesés jele.
Belgium északi részén, Flandriában is tudatosan készülnek a megállapodás nélküli brexitre. A régiónak kiemelten fontos a halászati jogok kérdése, így amennyiben e téren nem sikerül dűlőre jutni,
a flamandok egy 1666-ból származó, II. Károly angol király által megkötött szerződésre akarnak hivatkozni: ez ötven, a belgiumi Brugge városából származó halásznak ad örökké tartó hozzáférést a brit vizekhez.
