Orbán: A közös küzdelem elmélyítette a kínai–magyar barátságot

A két ország közötti mély barátság kiállta az idő próbáját, és szilárd alapokon nyugszik.

Komrom, 2020. szeptember 17. Orbn Viktor miniszterelnk az j komromi Duna-hd (Monostori hd) avatsn 2020. szeptember 17-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök baráti üdvözletét és jókívánságait fejezte ki a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe, az ország megalapításának 71. évfordulója alkalmából Li Ko-csiang kormányfőnek – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön.

Orbán Viktor levelében azt írta: meggyőződése, hogy a két ország közötti mély barátság kiállta az idő próbáját, és a megváltozott nemzetközi környezet okozta kihívások ellenére is szilárd alapokon nyugszik.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Úgy fogalmazott, örömmel tölti el, hogy a magyar–kínai átfogó stratégiai partnerség, a 17+1 Együttműködés, valamint az Egy övezet, egy út nevű kezdeményezés méltóképpen tükrözi a Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti, hosszú múltra visszatekintő együttműködés eredményességét.

A koronavírus-világjárvány elleni küzdelemben tanúsított közös erőfeszítéseink ismételten tanúbizonyságot tettek a népeink közötti barátságról – zárta köszöntőlevelét a magyar miniszterelnök.

Magyarországon építi fel első európai gyárát a Lenovo

– Magyarországon építi fel első európai gyárát a Lenovo, a termelés 2021 elején már el is kezdődhet – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a beruházás keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.

Szijjártó Péter közölte, hogy a Lenovo számítógépgyártó üzeme a Pest megyei Üllőn épül fel 8,2 milliárd forintból. – A beruházás több szakaszban csaknem ezer új munkahelyet teremt, és a legkorszerűbb technológiákat telepíti Magyarországra, a kormány ezért kétmilliárd forinttal járul hozzá a harmincezer négyzetméteres gyártócsarnok költségeihez – tette hozzá.

A tárcavezető szerint az állami támogatást az is indokolja, hogy a kínai cég az itt készülő termékek több mint kilencven százalékát külföldön értékesíti, így jelentős összeggel gyarapítja az exportteljesítményt.

– A beruházás ráadásul felgyorsítja a tudás- és fejlesztésközpontú termelés térnyerését, ezért mind a magyar gazdaság, mind a magyar mérnökök számára nagy lehetőségeket tartogat – tette hozzá.

Szijjártó Péter a nagyvállalati befektetések ösztönzését a külgazdasági stratégia fontos elemének nevezte.

A nemzetközi cégek a válság miatt sorra jelentik be a termelési korlátozásokat, de az újraindítás „nem lesz automatikus”. – A járvány után a gyártási kapacitások világszerte oda összpontosulnak majd, ahol a leghatékonyabban működhetnek és a legkedvezőbb befektetési környezetet találják – hangsúlyozta.

A miniszter szerint a Lenovo döntése igazolja, hogy a vezető technológiai cégek bíznak Magyarországban, és igazolja a keleti nyitás létjogosultságát is.