Sikertörténet a német újraegyesítés, de vannak szépséghibák

Mráz Ágoston Sámuel: az alapvető hangulat az, hogy Kelet-Németországnak hálásnak kellene lennie.

FILE PHOTO 3OCT90 - Fireworks explode over the Brandenburg Gate in Berlin as tens of thousands gather to celebrate the reunification of the two Germanys, October 3, 1990. The anniversary of the fall of the Berlin Wall occurs November 9, 1999. FAB/WS - RP1DRILJFTAC Fotó: Wolfgang Rattay

– Az tény, hogy több mint kétezer milliárd eurót költött Nyugat-Németország Keletre, más számítások szerint viszont Kelet-Németország nemzeti vagyonát cserébe privatizálták a nyugatnémet cégek – mutatott rá a különböző felfogásokra Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezetője szerint összességében el lehet mondani, hogy a német újraegyesítés sikeres, de a negyven év szocializmusa mély nyomokat hagyott, a meglévő különbségek felerősödtek.

– Az alapvető hangulat az, hogy Kelet-Németországnak hálásnak kellene lennie, ezt mi Közép-Európában jól ismerjük, mert a Nyugat mindig arra figyelmeztet bennünket: legyünk hálásak az uniós forrásokért – mondta a szakértő.

Politikailag eltávolodtak a Nyugattól

A legnagyobb különbségeket ma már talán nem is gazdasági szinten, hanem politikai értelemben lehet kimutatni. A politikai intézményekbe vetett bizalom rendre alacsonyabb a keleti tartományokban. A kormányzat friss tanulmányából kiderül az is: míg a nyugatiak 91, addig a keletiek 78 százaléka tartja a demokráciát a legmegfelelőbb politikai rendszernek. Sokkal magasabb a támogatottságuk a radikális pártoknak is Keleten, amit leginkább a tavalyi türingiai tartományi választások érzékeltetnek: a Die Linke és az AfD a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg.

– Alapvetően a nyugati mentalitás elleni lázadás ez – véli Mráz Ágoston Sámuel.

Szerinte Helmut Kohl kancellár bölcsessége, történelmi szerencséje és ügyessége az, hogy az újraegyesítés létrejött, de egy hibát is elkövetett: azt mondta, hogy virágzó vidékeket ígér Kelet-Németországnak, de nem tette hozzá, hogy húsz-harminc év múlva. Az 1990-es évek elején éppen ezért pártjától, a CDU-tól elfordultak a németek. – Ehhez hozzátartozik még az a demográfiai változás is, hogy az újraegyesítés okán nagyok sok tetterős, fiatal diplomás hagyta el Kelet-Németországot. Az ott maradt emberekben egy komoly csalódásérzet van – tette hozzá a szakértő.

A Die Zeit elemzése szerint 1991-2017 között összesen 3,6 millió ember vándorolt át a nyugati tartományokba, az újraegyesítés első öt évében pedig a keletnémetek 80 százaléka vesztette el állását.