Túl fehér az izraeli színésznő Kleopátra szerepére

Sokan felháborodva fogadták a világhálón, hogy egy izraeli színésznőre osztották Kleopátra szerepét. A botrány nem az első és valószínűleg nem is az utolsó. Pedig történelmileg senkinek nincs igaza.

Forrás: Facebook/Gal Gadot

„Melyik hollywoodi barom gondolta azt, hogy jó ötlet egy izraeli színésznőre (egy teljesen semmitmondóra) osztani Kleopátra szerepét egy olyan lenyűgöző arab színésznő helyett, mint Nadine Njeim? Szégyelld magad, Gal Gadot! Az országod ellopja az arabok földjét, és te ellopod a filmszerepeiket!” – fakadt ki Twitter-üzenetében Sameera Khan korábbi amerikai szépségkirálynő és újságíró arra a hírre, hogy Gal Gadot formálja majd az egyiptomi királynőt Patty Jenkins rendező új filmjében.

Felháborodásával nem volt egyedül, a közösségi médiát ellepték azok a méltatlankodó bejegyzések, amelyek szerint a történelmi hitelesség kedvéért egy sötétebb bőrű észak-afrikait kellett volna választani.

Mint arra sokan igyekeztek gyorsan felhívni a figyelmet, történelmi alapon egyiküknek sincs teljesen igaza. Kleopátra apja XII. Ptolemaiosz volt, a királynő maga tehát a hellenisztikus Ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodója volt. Kleopátra ugyan már Egyiptomban látta meg a napvilágot Kr. e. 69-ben, a nyelvet is elsajátította, az azonban kizárt, hogy arab vér csörgedezett volna az ereiben: valójában makedón – tágabb értelemben görög – származású volt.

A szereposztásnál ráadásul sokkal fontosabb lehetett, hogy Gal Gadot napjaink egyik legnépszerűbb színésznője. A főként a Wonder Woman című filmmel befutott művésznő a Forbes magazin számításai szerint idén 31,5 millió dollárt tehetett zsebre, amivel a harmadik legjobban kereső nő volt a szakmájában. Az új Kleopátra-filmet forgató Paramount Pictures nyilvánvalóan egy nagy nevet, és nem a nyugati világban ismeretlen arcot képzelt el a főszerepre. Mellette szólhatott az is, hogy a rendezővel, Patty Jenkinsszel már a Wonder Womanban is bizonyított, a szuperhősös film kasszasiker lett, több mint 820 millió dollárt hozott a konyhára.

Korábban az egyiptomi fáraót legemlékezetesebben ugyancsak egy fehér, angol–amerikai színésznő, Elizabeth Taylor formálta meg.

Az 1963-as Kleopátra ugyancsak az év egyik legnagyobb pénzügyi és szakmai sikere lett. Az újraforgatott verzió is ennek a forgatókönyvén alapul majd.

Másrészt volt már példa hasonló botrányra, a 2016-os Egyiptom istenei című film készítői magyarázkodásra kényszerültek, miután csupa fehér színész formálta meg az egyiptomi karaktereket.

Gal Gadot még nem reagált a bírálatokra, Twitter-oldalán inkább arra hívta fel a figyelmet, végre úgy láthatjuk az egyiptomi királynőt, ahogy még soha korábban: nők szemein keresztül.

Az izraeli színésznőt már korábban is érték támadások származása miatt, Libanonban például betiltották a Wonder Womant, mert ő játssza a főszerepet. A 35 esztendős színésznőről tudni lehet, hogy szolgált az izraeli hadseregben, 2014-ben pedig azzal került a címlapokra, hogy együttérzését fejezte ki a gázai háborúban harcoló honfitársainak.

Haragos közvélemény

Befutott az első tengeri szállítmány az Egyesült Arab Emírségekből a haifai kikötőbe – örvendezett hétfőn az izraeli média. Mióta augusztus 13-án az arab emírség hivatalosan is felvette a diplomáciai kapcsolatokat a zsidó állammal, szinte minden napra jut valami hasonló hír: hol közös fehérnemű reklámot forgatnak, máskor a koronavírussal szembeni védekezést hangolják össze. A felmérések szerint azonban a közeledésnek az arab világban egyáltalán nem örülnek. Az arab közösségi média izraeli elemzéséből az derült ki, hogy a hozzászólok kilencven százaléka negatívan említette a kapcsolatok rendezését a zsidó állammal, miközben csak öt százalék beszélt a lépésről pozitívan. A kommentek 45 százaléka egyenesen árulásként értékelte a döntést, sokan kétszínűséget, az amerikai érdekek kiszolgálását vetették Abu-Dzabi szemére. Hasonló eredményre jutott egy napokban publikált, 13 arab országban végzett közvélemény-kutatás is. Eszerint a megkérdezettek 85 százaléka kifejezetten ellenezte, és mindössze hat százalék támogatta a kapcsolatok rendezését Izraellel. Még az olyan államokban is rendkívül alacsony az arány, mint Szudán vagy Marokkó, melyek a szakértők várakozásai szerint esetleg a jövőben követhetik az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein példáját. A felmérésből kiderül az is, hogy a régió még mindig a zsidó államot – valamint mellette az Egyesült Államokat – tartja számon a legfőbb fenyegetésként.