Túlélhette az utca haragját a kirgiz elnök

Hiába a tüntetések, úgy tűnik, Szooronbaj Dzseenbekovnak sikerült megszilárdítania a hatalmát.

Biskek, 2020. október 6. A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói székeket égetnek az elnöki palota előtt a parlamenti választások eredménye elleni tiltakozáson Biskekben 2020. október 6-án. A hivatalos eredmények szerint főleg a Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. A tüntetők a szerintük elcsalt október 4-i voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik. MTI/EPA/Igor Kovalenko Fotó: Igor Kovalenko

Úgy tűnik, Szooronbaj Dzseenbekovnak sikerül rendezni a sorait: a kirgiz elnök kirúgta az ellene forduló biztonsági tiszteket, és újakat nevezett ki helyükre, valamint ismét letartóztatták fő politikai ellenfelét, Almazbek Atambajev volt elnököt. Másrészt a távirati iroda híradása szerint békülékeny gesztusként Szadir Zsaparov ellenzéki vezetőt választották meg miniszterelnöknek. A Reuters jelentése szerint a fővárosban páncélozott harci csapatszállítókat láttak, amelyeket a rendfenntartás miatt vezényeltek Biskekbe. Ezt megerősítő felvételek a közösségi médiában is felbukkantak.

Kirgizisztánban múlt héten robbantak ki heves tiltakozások a parlamenti választások után. A demonstrációk során a különböző politikai erők hívei, valamint a hatóságok közötti összecsapásokban legalább 1200-an megsérültek, egy ember életet veszítette. Az emberek azután vonultak az utcára, hogy a hivatalos eredmények szerint a 16 versengő pártból csak négy jutott be a kirgiz parlamentbe, és azok nagy része is a kormányzó erőkhöz kapcsolható. A be nem jutott 12 párt tömeges választási csalásokat kiáltott, híveik az eredmények kihirdetése után megrohamozták a parlament épületét, amelyben az elnöki hivatal is található. A zavargások során a tüntetők kiszabadították Dzseenbekov politikai ellenfeleit, a korábban korrupcióval vádolt politikusokat, köztük a nyáron tizenegy év börtönre ítélt Almazbek Atambajevet, az ország korábbi elnökét.

A politikus azonban nem sokáig örülhetett a szabadságnak, a hét végén ismét letartóztatták.

Sokáig teljesen bizonytalan volt, hogy kinek a kezében van a hatalom, a biztonsági erők hűségesek maradtak-e az elnökhöz, akiről azt sem lehetett tudni, hogy hol tartózkodik. Úgy tűnik, hogy kevesebb mint egy hét alatt végül sikerült stabilizálni a helyzetet.

Hogyan tovább?

Kérdés, hogy ezzel véget ér-e a múlt héten indult tiltakozási hullám. Ugyan miniszterelnöknek most egy ellenzéki vezetőt neveztek ki, de múlt héten a voksolás eredményét eltörölték, és elvileg két héten belül újra meg kellene rendezni a választásokat. A tüntetők egyik követelése az volt, hogy a szavazásból zárják ki a kormányoldalhoz köthető erőket, és távozzon az elnök a politikából. Szooronbaj Dzseenbekov 2017-ben került hatalomra, a megbízatása hat évre szól – vagyis amennyiben nem sikerül leváltatni, akkor 2023-ig maradna az ország élén.

Nem először történik hasonló, erőszakos úton kikényszerített politikai fordulat az országban: 2005-ben az úgynevezett tulipános forradalom Aszkar Akajev elnök tizenöt éves uralmának vetett véget, majd öt évvel később az előző forradalom alatt hatalomra került új vezetőnek, Kurmanbek Bakijevnek is menekülnie kellett.