Washington egyelőre kivár Belarusz ügyében

Kanada, Nagy-Britannia és a Balti-államok már elfogadták a szankciós csomagjukat Lukasenka rendszerével szemben.

A rendőrök nem bánnak kesztyűs kézzel a tiltakozókkal. Fotó: - Forrás: MTI/EPA

A Reuters hírügynökség információi szerint az Egyesült Államok az Európai Unió tagállamainak együttes fellépésére vár a Belaruszban két hónapja tartó belpolitikai válság ügyében. Az augusztus 9-i elnökválasztást követően több százezer ember vonult az utcákra országszerte Aljakszandr Lukasenka rendszerével szembeni tiltakozásul, és a demonstrációk azóta sem csillapodtak. Kedden Nagy-Britannia és Kanada fogadott el szankciókat Lukasenkával és más magas rangú belarusz tisztviselőkkel szemben.

– Nagy-Britannia és Kanada a szankciók bevezetésével egyértelmű üzenetet küldött Aljakszandr Lukasenka erőszakos és csaló rezsimjének. Az elcsalt választások eredményeit nem fogadjuk el – idézte a Reuters Dominic Raab brit külügyminisztert.

A belarusz elnökválasztást követő hetekben elsőként Lengyelország és Litvánia álltak ki az ellenzék mellett, és határozott lépéseket sürgettek Brüsszeltől. Konkrét szankciós intézkedéseket is a Balti-államok hoztak először: augusztus 31-én harminc belarusz hivatalnok, köztük Aljakszandr Lukasenka beutazását tiltották meg országaikba. A listát később 101 főre bővítették. Litvánia ugyanakkor többször bírálta az Európai Uniót annak lassúsága miatt – közel két héttel az elnökválasztásokat követően még mindig nem született konkrét intézkedés Brüsszel részéről Belarusz ügyében. Ehhez azonban a tágabb geopolitikai helyzetnek is köze van: a szankciók elfogadását eddig Ciprus blokkolta, amely a Törökországgal szembeni lépések elfogadásához kötötte a beleegyezését.

Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Belaruszban. Fotó: MTI/EPA

Az uniós belarusz szankciók kérdése várhatóan a most csütörtök–péntekre szervezett EU-csúcson kerülhet újra napirendre. A jelek szerint erre vár most Washington: a Reuters szerint

az amerikai hatóságok már részleteiben kidolgozták a szankciós csomagot, de megvárják vele az európai lépéseket.

Miközben a hivatalos Minszk egyre távolabb kerül a nyugati partnereitől, Lukasenka ellenfele, a korábbi elnökjelölt Szvjatlana Cihanouszkaja az elmúlt hetekben rendszeresen tárgyal európai vezetőkkel Belarusz helyzetéről. Az augusztus közepe óta vilniusi emigrációba kényszerült Cihanouszkaja legutóbb kedden találkozott Litviniában Emmanuel Macron francia elnökkel, de előtte személyesen egyeztetett többek között Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, és felszólalt az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) is. Lukasenka múlt héten tartott titkos beiktatása után Cihanouszkaja kinyilványította, hogy Belarusz vezetője már nem tekinthető legitim vezetőnek: előző mandátuma lejárt, új megbízatását pedig jogtalanul, csalásokkal szerezte, így véleménye szerint ő az ország igazi vezetője.

Szvjatlana Cihanouszkaja találkozója Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel. Fotó: Radek Pietruszka / MTI/EPA/PAP

A nemzetközi ajtók bezáródásával ugyanakkor Minszk Oroszország karjaiba sodródik: Lukasenka első, és ez idáig egyetlen külföldi útja Oroszországba vezetett, ahol többek között megegyeztek egy másfél milliárd dolláros orosz hitelről és a koronavírus elleni orosz vakcina belarusz importjáról. Előkerült a még 2000-ben létrehozott közös Uniós Állam ügye is, amelynek keretében jelenleg is tárgyalnak a mobilkommunikációs roaming eltörléséről és további integrációs lépésekről.