2°C Natália 2022. december 9. 
Florida, Pennsylvania, Michigan, Ohio, Georgia, Wisconsin, Észak-Karolina, Arizona
– ez az a nyolc legfontosabb billegő vagy más néven csatatérállam a mai elnökválasztáson, amelyekben eldőlhet, hogy maradhat-e a Fehér Házban a hivatalban lévő Donald Trump, vagy pedig a Demokrata Párt jelöltje, Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke, aki az alkotmányos tradíciókat követve január 20-án, keleti parti idő szerint pontban déli tizenkettőkor leteszi a hivatali esküjét Washingtonban – ahogyan azt Dwight D. Eisenhower 1956-os beiktatása óta tette az összes amerikai elnök.
Az államok nagy többségében egyébként már most meg lehet mondani, hogy kik nyerik el az elektori szavazatokat. Vannak biztosan republikánus (pl. Mississippi, Alabama, vagy – ami idén meglepően szorosabb a szokásosnál – Texas) és biztosan demokrata (pl. Kalifornia, New York vagy Washington) államok, ahol a választók többsége évtizedek óta ugyanannak a pártnak a jelöltjét választja. Bár idén nyolcnál több állam tekinthető billegőnek, ami azt jelenti, hogy a felmérések szerint mindössze egy számjegyű különbség van a jelöltek között, az elemzők többsége mégis úgy véli, ez a nyolc lehet igazán sorsfordító a jelöltek számára.
Mártonffy Balázs John McCain-díjas politológus lapunk megkeresésére elmondta:
ha Trump a 29 elektori voksot adó Floridát elveszti, akkor tulajdonképpen már csak három-négy százalék esélye marad a győzelemre, ugyanis gyakorlatilag az összes többi billegő államban nyernie kellene a Fehér Ház kulcsának megőrzéséhez.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa emlékeztetett: 2016-ban Trumpnak sikerült nyernie Hillary Clinton, akkori demokrata elnökjelölttel szemben a délkeleti szövetségi államban, és nyert további háromban is, amiben mindenki arra számított, hogy a korábbi külügyminiszter lesz a befutó. Ezek, Wisconsin, Michigan és Pennsylvania is a fent említett nyolcban vannak, tehát szoros versenyt mutatnak a közvélemény-kutatások.
A felmérések szerint egyébként Biden előnye több billegő államban csak pár százalékos, tehát több helyen hibahatáron belüli. Floridában például rendkívül szoros versenyt prognosztizálnak, egy százalékponton belüli most az eltérés Trump és Biden között. Észak-Karolinában is hasonló a helyzet, az előszavazásból pedig az is látszik, hogy mindkét államban, illetve Arizonában is rendkívül magas a választási részvétel.
Négy évvel ezelőtt a közvélemény-kutatások az összes csatatérállamban Clinton előnyét jelezték előre, az egykori first lady azonban végül többet közülük meglepetésre elveszített, és ezáltal az elnöki széket is.
A politológus szerint Ohióra is érdemes odafigyelni, az északkeleti állam ugyanis majdnem mindig megjósolja az elnök személyét, azaz: aki Ohióban nyer, az megy a Fehér Házba. 1944 óta mindössze egyszer „tévedett,” az 1960-as Nixon kontra Kennedy választásban. Mártonffy Balázs hozzáfűzte: Ohio nélkül republikánus elnökjelölt még nem tudta megszerezni az elnöki széket. A szakértő beszélt arról is: nagyon meglepő, hogy idén Texas a billegő államok között szerepel, a 38 elektori szavazattal rendelkező állam ugyanis 1980 óta mindig a republikánus jelöltre szavazott.
– A texasiak alapvetően nagyon közel állnak a republikánusok szellemiségéhez, elég csak a fegyverviselésre gondolni, az elmúlt négy évben azonban elindult a nagyvárosokban egy fiatalosodás, akik pedig el tudják húzni az államot a demokraták felé
– magyarázta.
Az amerikai külügyminisztérium virtuális riportprogramján a Magyar Nemzetnek volt lehetősége Florida jelentőségéről kérdezni Jon McHenryt, a Republikánus Pártnak dolgozó North Star közvélemény-kutató cég alelnökét. Kérdésünkre válaszolva Jon McHenry elmondta, a délkeleti szövetségi állam – ahol egyébként maga Trump is leadta a voksát – rendkívül nagy demográfiai változáson ment keresztül az elmúlt négy évben, ez pedig leginkább a spanyol ajkú népesség jelentős növekedését tekintve érhető tetten. A hispánok nem egyformán szavaznak, a kubaiak például inkább a republikánusokra, a Puerto Ricó-iak és a mexikóiak pedig inkább a demokratákra voksolnak.
Noha a közvélekedés előszeretettel érvel azzal, hogy a szoros küzdelem ellenére a demokraták még mindig erősebbek Floridában, érdemes azt is szem előtt tartani, hogy 2018-ban a republikánus Ron DeSantist választották meg kormányzónak és a szintén republikánus Rick Scottot szenátornak
– emlékeztetett McHenry. Hozzáfűzte: a felmérésekből az látszik, hogy Trump nagyon is versenyképesnek tűnik a hispánok között, ha pedig megnyeri a spanyol ajkúak voksának 40-45 százalékát, akkor a zsebében tudhatja Floridát.
