A csatatérállamokban dől el ma az amerikai elnökválasztás

Floridában és Pennsylvaniában dőlhet el az elnökválasztás, de tulajdonképpen, ha az előbbiben veszít Donald Trump, akkor csak nagyon kevés esélye van a győzelemre – így összegezte a Magyar Nemzetnek a mai voksolás tétjét a John McCain-díjas Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Az amerikai elnökválasztásról szóló cikksorozatunk tizenegyedik, és egyben utolsó részében az úgynevezett csatatérállamokat, illetve azok jelentőségét vesszük górcső alá, Florida jelentőségéről pedig a republikánusok egyik stratégáját is megkérdeztük.

Donald Trump ismét kritizálta Európát Fotó: MTI/AP/Keith Srakocic

A politológus szerint Ohióra is érdemes odafigyelni, az északkeleti állam ugyanis majdnem mindig megjósolja az elnök személyét, azaz: aki Ohióban nyer, az megy a Fehér Házba. 1944 óta mindössze egyszer „tévedett,” az 1960-as Nixon kontra Kennedy választásban. Mártonffy Balázs hozzáfűzte: Ohio nélkül republikánus elnökjelölt még nem tudta megszerezni az elnöki széket. A szakértő beszélt arról is: nagyon meglepő, hogy idén Texas a billegő államok között szerepel, a 38 elektori szavazattal rendelkező állam ugyanis 1980 óta mindig a republikánus jelöltre szavazott.

– A texasiak alapvetően nagyon közel állnak a republikánusok szellemiségéhez, elég csak a fegyverviselésre gondolni, az elmúlt négy évben azonban elindult a nagyvárosokban egy fiatalosodás, akik pedig el tudják húzni az államot a demokraták felé

– magyarázta.

Az amerikai külügyminisztérium virtuális riportprogramján a Magyar Nemzetnek volt lehetősége Florida jelentőségéről kérdezni Jon McHenryt, a Republikánus Pártnak dolgozó North Star közvélemény-kutató cég alelnökét. Kérdésünkre válaszolva Jon McHenry elmondta, a délkeleti szövetségi állam – ahol egyébként maga Trump is leadta a voksát – rendkívül nagy demográfiai változáson ment keresztül az elmúlt négy évben, ez pedig leginkább a spanyol ajkú népesség jelentős növekedését tekintve érhető tetten. A hispánok nem egyformán szavaznak, a kubaiak például inkább a republikánusokra, a Puerto Ricó-iak és a mexikóiak pedig inkább a demokratákra voksolnak.

Noha a közvélekedés előszeretettel érvel azzal, hogy a szoros küzdelem ellenére a demokraták még mindig erősebbek Floridában, érdemes azt is szem előtt tartani, hogy 2018-ban a republikánus Ron DeSantist választották meg kormányzónak és a szintén republikánus Rick Scottot szenátornak

– emlékeztetett McHenry. Hozzáfűzte: a felmérésekből az látszik, hogy Trump nagyon is versenyképesnek tűnik a hispánok között, ha pedig megnyeri a spanyol ajkúak voksának 40-45 százalékát, akkor a zsebében tudhatja Floridát.