Frankfurter Rundschau
A német napilap véleménycikke szerint Magyarország és Lengyelország egyaránt kockáztatja saját, valamint az Európai Unió jövőjét azzal, hogy a jogállamisági vitában nem adja meg magát. A szerző nem lát sok esélyt arra, hogy Varsó vagy Budapest engedni fog a nyomásnak, hogy aztán otthon a választóknak magyarázkodjon. A projekt már olyan stádiumban van, hogy nem olyan egyszerű visszalépni, így Magyarország és Lengyelország pénzzé teszik igenjüket, vagy a jogállamisági mechanizmus lesz elhalasztva, hogy a költségvetés és a koronavírust segítő alap pénze folyhasson.
Handelsblatt
A német lap autoriternek nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki álláspontjuk szerint a demokrácia alapelveinek aláásását szorgalmazza. A véleménycikk szerzője nem tartja kizártnak, hogy a magyar kormány változtat nézőpontján annak érdekében, hogy a Magyarországra kerülő uniós pénzek folyósítása a jövőben is megtörténjen. Ha a paradigmaváltás bekövetkezne, nyitott kérdés marad, hogy Magyarország milyen ellentételezést kapna a beleegyezésért cserébe.
Die Welt
A német lap honlapján Lucia Puttrich, Hessen tartomány európai és szövetségi ügyekért felelős miniszterének véleménycikke jelent meg. A politikus szerint Magyarországot és Lengyelországot sarokba szorítják az Európai Unió költségvetési politikája során, de a tagországok véleményét nem szabad figyelmen kívül hagyni. A miniszter emlékeztet arra, hogy az unió nem az Európai Egyesült Államok, hanem szuverén államok közösségét jelenti. „Ez a szuverenitás az, amelyet épp Kelet-Európa országai szenvedélyesebben kezelnek az évtizedes szovjet dominanciát követően” – írta Puttrich, hozzátéve, hogy veszélyes az a gondolat, miszerint a két kormány beáll a sorba azért, mert erősen profitálnak az unió eszközeiből.
Bloomberg
Az amerikai hírügynökség arra mutatott rá, hogy a magyar és a lengyel kormány álláspontja szerint a jogállamisági feltételrendszer igazságtalanul bélyegzi meg őket. A cikk kiemelte, hogy amennyiben év végéig nem jön létre megállapodás, az Európai Unió részlegesen leállhat. A szerző úgy véli, ha ez bekövetkezne, az azt jelentené, hogy csak a tisztviselők fizetéseit, egyes mezőgazdasági támogatásokat és a humanitárius segélyeket fizetnék ki az előző költségvetésben elfogadott hozzájárulások alapján.
