Egyre jobban fenyegeti az iszlamizmus az egyetemeket

Az ország egyetemeinek mindennapjait áthatja az iszlamizmus ideológiája, mely nem csupán az oktatási tartalmat befolyásolja, hanem hatással van az egyetem teljes működésére, és kihat a költségvetésre is. Ráadásul sok egyetem vezetősége nyíltan támogatja a migránsokat, aminek azonban az oktatók és a hallgatók látják a kárát – írja a V4NA.

A fejkendős női hallgatók száma az elmúlt években exponenciálisan nőtt az egyetemeken Forrás: unsplash

Franciaországban már régóta terítéken van az iszlamizmus, mely az államfő szerint nem egyeztethető össze a Francia Köztársaság értékeivel, mivel az ország a szekularizmust részesíti előnyben, vagyis arra törekszik, hogy szétválassza egymástól az államot és az egyházat.

A vita az október 16-án brutális kegyetlenséggel lefejezett tanár, Samuel Paty halála óta megint kiéleződött.

Emmanuel Macron nyílt harcot hirdetett az iszlamista szeparatizmus ellen, nemrégiben pedig az oktatási miniszter, Jean-Michel Blanquer arról beszélt, hogy a baloldali iszlamizmus a legrosszabbhoz vezet a francia egyetemeken.

Hozzátette, hogy ehhez nagyban hozzájárul a baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) nevű párt is. A miniszter kerek perec kimondta, hogy a párt tagjai szellemi bűnrészességet vállalnak a terrorizmussal.

Az egyetemek háza táján valóban nagy a baj, erről a Valeurs actuelles nevű konzervatív hetilap számolt be egy cikkben. A lapnak két egyetemi dolgozó arról beszél, hogy az iszlamizmus minden szinten és minden területen beszivárgott az egyetemek életébe.

Az egyik interjúalany a Párizs környéki Île-de-France régióban dolgozik, a másik pedig egy vidéki egyetemen, de egybehangzóan ugyanazokról a problémákról és tapasztalatokról számoltak be.

Elmondásuk alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a tananyag tartalmát áthatja az iszlamizmus, amely a kulturális relativizmust szorgalmazza.

Különösen érintettek a társadalomtudományi szakok, úgy mint a szociológia, az etnológia, a történelem, a politikatudomány, az irodalom, a pszichológia, a filozófia, a vallástudomány és a társadalmi nemek tudománya. Bár a felsorolt tudományágak terén az egyetemek progresszívnek vallják magukat, mégsem foglalkoznak egyes vitatott témákkal, különösképp a nők és az LMBT személyek, azaz a leszbikusok, a melegek, a biszexuálisok és a transzneműek helyzetével. Példaként felhozták, hogy semmiféle észrevétel nem volt az iszlám fejkendővel, a burkával és a burkinivel kapcsolatban, senki nem kérdőjelezte meg a jelentésüket, ahogy azt sem, hogy mit jelképeznek.

Vannak ugyanakkor bizonyos témák, amelyeket tabuként kezelnek, ilyenek például a korai és kényszerházasságok, a női nemi szervek megcsonkítása, a többnejűség, a lányok kényszeretetése vagy akár a megkövezés is.

A Valeurs actuelles cikke alapján manapság az került előtérbe a felsőfokú oktatásban, hogy ne bélyegezzenek meg bizonyos országokat és bizonyos népeket. A megkövezés kapcsán elhangzott egy kirívó és megdöbbentő példa is, mely szerint az egyik egyetemi oktató feltette a kérdést, hogy milyen jogon ítélhetnék el ezt a gyakorlatot a gyarmatosító nyugati nemzetek.

Ha egy hallgató beadandó feladat témájaként a tabu témák egyikét választja, akkor az egyetemen arra ösztönzik őket, hogy használják a baloldali iszlamista szlenget, és írják le azoknak az embereknek a nézőpontját is, akik egyetértenek ezekkel a gyakorlatokkal. Ez azonban oda vezetett, hogy egyre kevesebb egyetemista foglalkozik ezekkel a témákkal.

Az iszlámista ideológia sokszor összefonódik a baloldalisággal: nemcsak a tantárgyakra és az oktatási tartalomra van hatással, hanem átjárja az egyetem teljes működését és kihat a költségvetésére is.

A hetilap értesülései szerint több olyan francia egyetem is van, melyeknek a vezetője migránsvédő csoportokat hozott létre, amiknek a finanszírozását úgy oldják meg, hogy külön erre a célra elkülönítenek bizonyos összegeket a költségvetésből, anélkül, hogy erről egyeztettek volna az egyetemi közösséggel.

Nem elég azonban, hogy pénzt vonnak el az egyetemek kasszájából, a cikkből az is kiderül ugyanis, hogy mintegy húsz francia egyetem úgy döntött, hogy nem emeli meg az Európai Unión kívüli külföldi hallgatók tandíját, holott azt a felsőoktatási minisztérium szorgalmazta.

Még ennél is megdöbbentőbb, hogy az elmúlt években több egyetemen is előfordult, hogy néhány helyiséget okmányokkal nem rendelkező migránsok foglaltak el, és erről tudtak az egyetem vezetői, sőt beleegyezésüket adták hozzá. A migránsok által leamortizált helyiségek felújítását, valamint a tönkretett vagy ellopott berendezések pótlását pedig az adófizetők pénzéből fedezték. Végül a migránsokat sikerült eltávolítani a campus területéről, néhány rasszista falfirka azonban felkerült a falakra, jellemzően olyan feliratok, amelyek halált kívánnak a fehérekre, illetve arra buzdítják a nőket, hogy viseljenek fejkendőt.

A fejkendős női hallgatók száma az elmúlt három-négy évben exponenciálisan megnőtt az egyetemeken, de úgy tűnik, hogy az iszlamisták erről egész egyszerűen nem vesznek tudomást, sőt muszlim gyakornokokat alkalmaznak, akik, mivel fejkendőt viselnek, nem mehetnek a közösségi terekbe – mivel a francia állami iskolákban tilos a fejkendő viselése –, csakhogy ezáltal a többi, nem muszlim gyakornoknak több munkája lesz, mivel a fejkendős kolleginák feladatait is nekik kell ellátniuk.

A fejkendős női hallgatók száma az elmúlt években exponenciálisan nőtt az egyetemeken
Fotó: Unsplash

A cikk egy másik érdekes példát is említ, miszerint a közelmúltban egy teljesen lefátyolozott nő, akinek még az arca is el volt takarva, minden nehézség nélkül bejutott egy párizsi egyetemre, a könyvtárban azonban feltartóztatták, de a nő óriási botrányt csapott. A személyzeti értekezleten tartott beszámoló során az egyik könyvtáros egészen érthetetlen módon nem értette, hogy hol abban a probléma, hogy eltakart arccal ment be a nő az egyetem területére, majd a védelmébe vette a muszlim nőt, mondván, hogy a koronavírus miatt hordott maszkok is elrejtik az arcot.

Végül, de nem utolsó sorban hihetetlen az, ahogyan egyes muszlim hallgatók kikövetelik maguknak a kedvező bánásmódot.

Több könyvtárban is előfordult például, hogy az olvasók szóvá tették, hogy nem ideális helyen van a polcokon a korán, melyet szerintük vagy túl alacsonyra, vagy túl magasra tettek. De a legmegdöbbentőbb ebben az, hogy az egyetemen komolyan vették és jogosnak ítélték meg a panaszt. A Valeurs actuelles arról is beszámolt, hogy egyes egyetemek alkalmazkodtak a muszlim hallgatók életviteléhez, ennek megfelelően szünetet rendelnek el a ramadán idejére, de az is egyre gyakoribb, hogy a menzán sertéshús nélküli ételeket kínálnak.

A francia egyetemeken tehát baj van, egyre jobban az iszlamisták és a baloldal hatása alá kerül néhány intézet, amelyek alkalmazkodnak a muszlimok igényeihez és elvárásaihoz, akinek pedig ez nem tetszik, az nyugodtan továbbállhat.