Az 1970-es gdyniai sortűz áldozataira emlékezett a lengyel elnök

Andrzej Duda szerint a hajógyár munkába érkező dolgozóira vezényelt sortüz eloszlatta a kommunista hatalom iránt táplált illúziókat.

A karhatalom 1970. december 17-i, a gdyniai hajógyár munkába érkező dolgozóira vezényelt sortüze eloszlatta a kommunista rendszer iránt táplált illúziókat – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, az ötven évvel ezelőtti tengermelléki sortüzek áldozatairól megemlékező beszédében.

Az államfő aznap reggel a balti-tengerparti Gdanskban és Gdyniában rótta le tiszteletét a hajógyári sztrájkok brutális leverésének áldozatai előtt.

A gdyniai hajógyár közelében álló emlékműnél mondott beszédében Duda az 1945 utáni kommunista rezsim egyik legjellemzőbb eseményének nevezte, hogy azon a helyen 1970-ben a dolgozni érkező munkásokra tankok, fegyveres karhatalmisták vártak.

Felidézte, hogy az alapvető fogyasztási cikkek december 12-én bejelentett drasztikus áremelése a tengermelléken és országszerte több városban sztrájkokat, tüntetéseket váltott ki, amelyek a kommunista hatalom brutális megtorlásába torkolltak.

Stanislaw Kociolek miniszterelnök-helyettes december 16-án este beszédet mondott, amelyben felszólította a hajógyári munkásokat, hogy szüntessék be a sztrájkot és másnap vegyék fel a munkát.

A gdyniai hajógyár dolgozói hallgattak rá, azonban december 17-én reggel a hajógyári megállóban a vonatról leszállva az üzemet körülvevő katonai és rendőrkordonba ütköztek. Miközben a többezres tömeg egyre inkább összetorlódott, a fegyveresek tüzet nyitottak rájuk, a menekülni próbáló embereket letartóztatták, összeverték. A gdyniai sortűznek 18 halálos áldozata lett, többségükben 21 évnél fiatalabb emberek.

Köztük volt a 18 éves Zbigniew Godlewski hajógyári munkás is, az Andrzej Wajda A vasember és Antoni Krauze Fekete csütörtök című filmjéből is ismert jelenet tragikus hőse. Miután halálos lövéseket kapott, holttestét barátai egy ajtóra fektetve, vérfoltos nemzeti zászlóval kezükben hordozták a belváros felé menetelve. Godlewski a róla írott híres énekes ballada révén, Janek Wisniewski néven maradt meg a lengyel történelmi emlékezetben.

A december 17-i gdyniai események azért jelentettek fordulópontot, mert a munkások nem tüntetni érkeztek, hanem egyszerűen azért, hogy elvégezzék mindennapi munkájukat, megkeressék a kenyeret családjuk számára, és ezért életükkel fizettek – mondta Andrzej Duda. Hozzátette: ezzel véget értek a kommunista hatalom mibenléte iránt táplált illúziók, maguk a kommunisták sértették meg az általuk hangoztatott értékeket, ásták alá azt a próbálkozást, hogy „a magát népinek nevező hatalom és a nép között egyfajta megértés légköre jöjjön létre”.

Az elnök leszögezte: a hatalom végét jelentette, hogy munkába tartó munkásokra lőtt, és a rezsim valóban össze is omlott, miután az 1970-es sztrájkok, majd az 1981-es hadiállapot idején „kiontott vérből 1989-ben megszületett a szabad Lengyelország”.

Az 1970. decemberi, több lengyel tengermelléki városban kirobbant munkásfelkelés leverésekor a kommunista hatalom 45 ember életét oltotta ki, 1165 ember megsebesült, és mintegy 3 ezret bebörtönöztek. A fegyverhasználatot az országot irányító Lengyel Egyesült Munkáspárt által felállított válságstáb engedélyezte, melynek tíz tagja között ott volt az akkori védelmi miniszter, Wojciech Jaruzelski tábornok, későbbi kommunista miniszterelnök és pártfőtitkár, aki az 1989-es kerekasztal-tárgyaláson született kompromisszum nyomán átmenetileg az államfői tisztséget is betöltötte.

A napokban zajló évfordulós megemlékezéseken több vezető lengyel politikus is kifogásolta, hogy a tengermelléki sortüzek felelőseit az 1989-es rendszerváltás után sem ítélték el a szabad Lengyelország bíróságai.