Ingatag koalíció kezdi meg kormányzását Montenegróban

Az újonnan alakult szerbbarát kormányról Ördögh Tibor Balkán-szakértővel beszélgettünk.

Montenegrói zászló leng Podgoricában. MTI/AP/Risto Bozovic Fotó: Risto Bozovic

A három pártból álló szerbbarát koalíció harminc év után veszi át az irányítást a montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártjától. A távozó párt vezetője, a Nyugat-barát Milo Gyukanovics kétségtelenül Európa leghosszabb ideje regnáló politikusa: 1991 óta háromszor volt kormányfő, az államfői pozíciót második alkalommal tölti be. Montenegró jelenlegi elnökeként 2023-ig tart a megbízatása – emlékeztetett az Euronews.

Milo Gyukanovics, Montenegró elnöke
Fotó: Reuters

Gyukanovics 2017-ben azt is elérte, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz, és lépéseket tett, hogy Montenegró az Európai Unió tagja lehessen. Szerbia és Montenegró államszövetsége 2006-ban bomlott fel, miután a montenegrói lakosság egy népszavazás során a függetlenség mellett döntött. Két évvel később, 2008-ban a független Montenegró már az EU-tagságért folyamodott.

Zdravko Krivokapic, a kormányalakításra felkért korábbi ellenzéki politikus azt ígérte, hogy vezetése alatt az ország nem tér le euroatlanti útjáról, továbbra is a NATO tagja marad, és stratégiai célja a jövőben is az európai uniós csatlakozás lesz. Ezzel kapcsolatban lapunk megkeresésére Ördögh Tibor Balkán-szakértő elmondta:

továbbra is fontos partnernek látják az Európai Uniót, és a geopolitikai viszonyokat nézve a NATO-t is, ezért benn szeretnének maradni majd ebben az együttműködésben.

A szakértő hozzátette, a térség tagjelölt országai közül Montenegrónak van a legnagyobb esélye az uniós csatlakozáshoz, és az új kormány egyik célkitűzése, hogy reformok szülessenek az Európai Unió által kifogásolt területeken, vagyis a jogállamiságot, a demokráciát, a korrupciót és a szervezett bűnözést illetően.

Ördögh Tibor szerint Oroszország és Kína szerepe sem változik az ország jövőjében, ugyanis a nagyhatalmak szintén jelentős partnerei Montenegrónak. A szakértő hangsúlyozta:

Kínának jelentős része van az ország infrastrukturális fejlesztésében, Oroszország pedig a turizmusban és az energiaszektorban van jelen.

A Montenegró jövőjéért elnevezésű, három pártból álló koalíció ugyanakkor várhatóan igyekszik majd javítani az utóbbi években igen fagyossá vált kétoldalú kapcsolatokat Szerbiával is. Krivokapic korábban arról nyilatkozott: a távozó kormány az utolsó napjaiban is az ország megosztottságán és a szerbekkel való különbségek elmélyítésén dolgozott.

A podgoricai külügyminisztérium pár nappal ezelőtt ugyanis kiutasította Vladimir Bozovic szerb nagykövetet, mondván, beavatkozott a montenegrói belügyekbe. Ördögh Tibor szerint a Gyukanovics-kormányzat utolsó lépése részben jogos, mivel a nagykövet „túlaktivizálta magát”, amiért korábban már szóbeli és írásbeli figyelmeztetést is kapott. A szakértő azt is részletezte, hogy

az új kormány a szerbiai vezetéssel egy békésebb viszonyt szeretne kialakítani, ami valószínűleg nem lesz egyszerű, hiszen „nem akarják megváltoztatni a montenegrói identitást”, beleértve az azonosságtudatuk szimbolikus elemeit.

Ördögh Tibor rámutatott, hogy fontos a kooperáció a szerbekkel a mini-Schengen javaslat miatt is, ami a Nyugat-Balkánon már egy éve napirenden van, és amivel kapcsolatban – úgy tűnik – már a montenegróiak is képesek közreműködni.

A térség országai az Európai Unióéhoz hasonló közös piacot terveznek, amely lehetővé tenné az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását.

Ördögh Tibor azonban rámutatott:

az új montenegrói kormány egy nagyon ingatag koalíció, amely nem biztos, hogy egyben kibírja a négy évet, hiszen az az egyetlen közös cél hozta össze őket, hogy leváltsák az eddigi kormányt, nincs más közös pontjuk.

Montenegró jövőbeli viszonyulását a nagyhatalmakhoz ezért a szakértő szerint csak sejteni lehet, és ha a három pártnak nem sikerül közös pontokat találnia, ingatag marad a kormányzásuk.