Marokkói nagykövet: „Történelmi fordulóponthoz értünk”

Marokkó két legyet ütött egy csapásra: az Egyesült Államok elismerte szuverenitását a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara fölött, és közben rendezte a viszonyát Izraellel. Karima Kabbaj nagykövet asszony azonban még nem dőlhet hátra; ezután is azon dolgoznak majd, hogy mások – köztük akár Magyarország – is kövessék az amerikaiak példáját. A diplomata beszélt lapunknak arról is, hogy vajon mit szólnak döntésükhöz a palesztinok, mit keresett Várhelyi Olivér az észak-afrikai országban, miért érkezik annyi illegális bevándorló Marokkóból és valóban válságban van-e az iszlám.

Karima Kabbaj marokkói nagykövet. Fotó: Teknős Miklós Forrás: Magyar Nemzet

– Az Egyesült Államok elismerte Marokkó fennhatóságát Nyugat-Szahara felett. Fordulóponthoz érkeztek?

– Igen, egyértelműen. Az Egyesült Államok döntése történelmi fordulópontot jelent ennek a mesterséges vitának a megoldására. A siker nem a semmiből érkezett, annak a hosszú távú munkának a gyümölcse, amely két évvel ezelőtt indult VI. Mohamed király személyes kötelezettségvállalásával. Washington pedig ezzel kibővítette a támogatását a marokkói autonómia terv iránt, amely a Marokkói Szahara kérdésének reális, hiteles és komoly megoldása.

– Számít arra, hogy mások, például Magyarország is követi az amerikai példát?

– Igen, miért ne? Magyarország, mivel ugyancsak elveszítette területeinek egy részét, különösen érzékenyen viszonyul az országok területi integritásának és szuverenitásának a tiszteletben tartásához. Itt pontosan értik az álláspontunkat, hogy mit jelent Marokkónak a Szahara. Magyarország mindig is támogatta a vita politikai, kompromisszumos megoldását. Mi ezután is minden erőnkkel azért fogunk dolgozni, hogy mások is az amerikaiak nyomába lépjenek. A megkezdett út azzal folytatódik, hogy 19 baráti ország nyit konzulátust Dakhlában és El-Ajúnban, amelyeket mások is követhetnek.

Karima Kabbaj marokkói nagykövet.
Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet

– A döntést a leköszönő amerikai elnök, Donald Trump hozta. Nem tartanak attól, hogy utódja, Joe Biden visszatáncol?

– Egyelőre Joe Biden megválasztott elnök még nem nyilatkozott az ügyben. Nem látom okát annak, hogy miért fordítaná vissza a döntést. Az eddigi washingtoni adminisztrációk álláspontja is az volt, hogy csak a marokkói autonómiaterv jelenthet megoldást. Kapcsolataink az Egyesült Államokkal régre nyúlnak vissza: Marokkó volt az első ország, amely 1776-ban elismerte az Egyesült Államokat, amikor kiharcolták függetlenségüket a britektől. Az egyetlen afrikai ország vagyunk, amelynek szabadkereskedelmi egyezménye van Washingtonnal, de katonailag is fontos partnerek vagyunk Afrikában.

– Nemrégiben a függetlenségért küzdő Polisario felrúgta a több évtizedes tűzszünetet Nyugat-Szaharában, ahol magyar békefenntartók is szolgálnak. Milyen most a helyzet?

– Stabil, hála a békés marokkói beavatkozásnak, amely visszaállította a személy- és áruforgalom szabad áramlását. A cselekvést Polisario provokációi indokolták Guerguerat térségében, amelyeket egyébként az ENSZ is rögzített. Marokkó visszafogottságot tanúsított, és továbbra is kitart a tűzszünet mellett.

ENSZ békefenntartók járőröznek valahol a mauritániai határ közelében.
Fotó: Martine Perret / UN Photo

– Ugyanakkor egy másik történelmi döntést is bejelentettek: rövid időn belül negyedik arab államként Marokkó is rendezte kapcsolatait Izraellel.

– Nem is annyira a viszony normalizásáról van szó, mint inkább a már eddig is létező kapcsolatok megerősítéséről. A 2002-ig Tel-Avivban és Rabatban működő összekötő irodák újranyitásáról, illetve közvetlen légi járatok létrehozásáról a két ország között. Marokkó kapcsolatai sosem szakadtak meg teljesen Izraellel az országban élő jelentős zsidó közösség, illetve a marokkói származású izraeli zsidók miatt, akiknek a számát egymillió főre becsülik. Azok közül az udvariassági látogatások közül, amelyeket magam is megtettem Budapestre érkezésemkor, meglátogattam a Mazsihisz elnökét, és megerősítettem elkötelezettségünket a muzulmán és zsidó közösségek békés együttélése mellett.

– Mit szólnak ehhez a palesztinok?

– Számunkra a a palesztinkérdés mindig ugyanolyan fontos volt, mint a Szaharáé. Ezen az sem változtat, hogy rendeztük a kapcsolatokat Izraellel. Ezt a király is megerősítette a Palesztin Hatóság elnökével folytatott beszélgetésében. Kiemelte, hogy a Szahara ügyének rendezése soha nem fog a palesztinok rovására történni. Sosem adjuk fel szerepünket a palesztin nép jogainak megvédésében. Elkötelezettek maradtunk, hogy Izrael és Palesztina közvetlen tárgyalásokon keresztül találjon végleges megoldást, a két egymás mellett élő állam elve alapján. A király mint az al-Kudsz Bizottság elnöke, határozottan ragaszkodik Jeruzsálem különleges státusának megőrzéséhez is.

– Várhelyi Olivér decemberben járt Marokkóban. A szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős magyar uniós biztos kiemelte, hogy az ország több területen kész együttműködni az Európai Unióval. Ön hogyan értékeli a viszonyt?

– A látogatás sikeres és kölcsönösen eredményes volt. Mi mindig is a legfőbb partnerként tekintettük az Európai Unióra, nem csupán gazdaságilag, de politikailag is. A vizit lehetőséget adott arra, hogy a biztos megerősítse a Marokkó és az Európai Unió között létező stratégiai partnerséget, Rabatnak pedig lehetővé tette, hogy hangsúlyozza elkötelezettségét egy erős és tartós együttműködés mellett. Tekintettel erre, Várhelyi Olivérnek kiemeltük az európai szomszédságpolitika fejlesztésének fontosságát. Hogy vegyük figyelembe a Földközi-tenger térségét meghatározó új kihívásokat, mint amilyenek a koronavírus-járvány szociális és gazdasági hatásai vagy a biztonság, a klíma és az energia területei. A látogatás kézzelfogható eredményeként bejelentettek egy gazdasági együttműködés fellendítéséről szóló közös tervet, amelyet jövő tavasszal fogadnak el.

Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság bõvítésért és szomszédságpolitikáért felelõs tagját (b) fogadja Nászer Burita marokkói külügyminiszter Rabatban 2020. december 1-jén.
Fotó: MTI/AP

– Az ENSZ statisztikái szerint Marokkó a harmadik legnagyobb forrása az Európai Unióba érkező illegális migránsoknak. Miért próbálják elhagyni az emberek az országot, és mi tesznek, hogy megállítsák őket?

– A migráció kérdése sokkal összetettebb és nem korlátozódik a számok elemzésére. A téma mindig is szerepelt az uniós tárgyalások napirendjén. Mi azt hangoztatjuk, hogy a migráció kérdését a globális szemlélet szerint kell megközelíteni, amely a közös felelősségen alapul, és túlmutat a biztonsági szemponton, emberi aspektusokat is bevon. Marokkóban a migráció jelensége nagy változáson ment keresztül: sokáig kibocsátó állam voltunk, majd tranzit-, végül célország lettünk. Ezért a koronavírus-járvány hatásainak kiküszöbölésére egy jelentős gazdasági – és munkahelyteremtő – csomagot hoztunk létre, amellyel 11 milliárd euró, vagyis a marokkói GDP 11 százaléka kerül a nemzetgazdaságba. Ez több ezer munkahelyet teremt majd a marokkói fiataloknak. Arra is emlékeztetnék, hogy minden évben jelentős emberi és pénzügyi forrásokat mozgósítunk az illegális bevándorlás elleni küzdelemre. Ennek köszönhetően már 95 százalékkal sikerült visszaszorítani az Európába irányuló illegális migránsáradatot.

– Egyesek szerint Nyugat-Európában az iszlám válságban van. Marokkó muzulmán ország, azonban jelentős zsidó közösséggel. Ne felejtsük el a pápa tavalyi látogatását az országban! Hogyan látja a vallások közötti párbeszéd jövőjét?

– Álláspontunk az iszlámról világos. Elítélünk minden erőszakos cselekményt, amelyet az iszlám nevében követnek el, ugyanakkor visszautasítunk minden olyan bírálatot is, amely megsértheti a vallás kétmilliárd hívőjének érzéseit. Marokkó mindig is a mérsékelt iszlámot szorgalmazta. Az ország a muzulmánok, illetve más vallások hívei – legyenek azok keresztények vagy zsidók – együttélésének földje volt. Több kezdeményezést indítottunk a gyűlöletbeszéd ellen, és folyamatos párbeszédet folytatunk a többi vallás vezetőivel, amelynek ékes bizonyítéka a pápa látogatása 2019-ben. Ráadásul ez a második alkalom volt, hogy katolikus egyházfőt láthattunk vendégül, II. János Pál pápa 1985-ös vizitje után.

Ferenc pápa tavaly látogatott Marokkóba.
Fotó: Remo Casilli / REUTERS/