Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Marokkó is rendezi a diplomáciai kapcsolatait Izraellel – jelentette be Twitter-üzenetben Donald Trump amerikai elnök.
Trump megjegyezte, hogy Marokkó volt az első ország, amely elismerte az Egyesült Államokat független országként egy évvel azután, hogy az 1776-ban kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától.
Ezzel néhány hónapon belül, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Szudán után az észak-afrikai ország lesz a negyedik arab állam, amely normalizálja a kapcsolatait Izraellel.
Az országban élő viszonylag jelentős, háromezres lélekszámú zsidó közösség, valamint az eddig is viszonylag jól működő turisztikai, titkosszolgálati, kereskedelmi együttműködés miatt Rabat hajlandósága már korábban is felmerült. Emellett szólt az is, hogy Marokkó Washington egyik legszorosabb szövetségese a térségben. Izraeli sajtóértesülések szerint hamarosan repülőjárat indulhat a két állam között, és marokkói nagykövetség is nyílhat Tel-Avivban.
VI. Mohammed marokkói király ugyanakkor ma telefonon beszélt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, akit biztosított arról, hogy a palesztinkérdésben álláspontjuk változatlan, támogatják a kétállami megoldást.
A békülés óriási külpolitikai siker a Fehér Házból valószínűleg távozó Donald Trumpnak is, hiszen ezzel még elnöksége utolsó napjaiban is olyan történelmi egyezményt hoz tető alá, ami előtte évtizedekig senkinek sem sikerült.
Jöhetnek még mások is Marokkó után? Korábban még Omán jött szóba, főleg azért, mert a Közel-Kelet „békítője” eddig is normális viszonyt ápolt Izraellel, Benjamin Netanjahu még látogatást is tett a néhai Kabúsz szultánnál. Felmerült még Szaúd-Arábia is, meg nem erősített jelentések szerint Mohammed bin Szalmán trónörökös hajlana is a lépésre, ám Szalmán király ódzkodik, amíg nem rendezték a palesztinok helyzetét. A közeledést mindenesetre jelzi, hogy állítólag Benjamin Netanjahu nemrégiben a királyságba látogatott, ahol a koronaherceggel is tárgyalt.
Nyugat-Szahara 266 ezer négyzetkilométeres, gyéren lakott, alig több mint félmillió lakosú, sivatagos terület Északnyugat-Afrikában. A spanyolok 1975-ös kivonulása után a foszfátban és más nyersanyagokban is gazdag területre a szomszédos Marokkó és Mauritánia is igényt tartott, miközben az őslakos szaharávik a Polisario Front vezetésével a függetlenségért harcoltak, Algéria támogatásával. A szaharávik 1976-ban kikiáltották a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, melyet csak néhány állam ismer el (Magyarország nem). 1979-ben Mauritánia visszavonta követeléseit, a területet Marokkó vonta ellenőrzése alá. A Polisarióval folytatott 16 éves háború után az ENSZ közvetítésével 1991-ben békét kötöttek, azóta a fegyveres konfliktus szünetel.
Donald Trump egy másik, ám az előzőektől aligha független bejegyzéséből az is kiderül, hogy ezzel egy időben az Egyesült Államok elismerte Marokkó fennhatóságát a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara felett.
Rabat ezzel példátlan diplomáciai sikert aratott; még ha a lépés nem is volt előzmény nélküli, az elmúlt hónapokban az Egyesült Arab Emirátusok, valamint számos afrikai állam is külképviseletet nyitott a területen. A marokkói sajtó beszámolója szerint hamarosan amerikai konzulátus is nyílhat Dakhlában.
Nyugat-Szaharában éppen nemrégiben lángolt fel ismét a befagyott konfliktus, miután a függetlenségért küzdő Polisario felmondta a majd harminc éve tartó tűzszünetet. A döntés előzménye, hogy a szervezet fegyveresei lezárták a Marokkót és Mauritániát összekötő egyik legfőbb kereskedelmi útvonalat Guergueratnál, amelyre a marokkói hadsereg egy hadművelettel válaszolt. A területen az ENSZ békefenntartó missziójában magyar honvédek is szolgálnak.
A moszkvai védelmi minisztérium megerősítette, hogy 150 orosz katona térhetett haza, akik jelenleg Belaruszban kapnak orvosi és pszichológiai ellátást.
A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián mutathatják be az amerikai elnök által támogatott rendezési javaslatot.
A brüsszeli Politico 34,26 millió dollárt, azaz 13,3 milliárd forint támogatást kapott az elmúlt években az amerika kormányoktól.
Keith Kellogg korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok egyértelmű szándéka, hogy Ukrajnában lehetőség szerint még az év vége előtt tartsanak választásokat, ha Kijev meg tud egyezni Moszkvával a tűzszünetben a következő hónapokban.
Videón, ahogy oltják a tüzet a Puskás Arénában
A nyugdíjasokat érintő változásokról döntött a kormány + videó
Itt a magyar válasz a tiramisura: a nagyi hartyáni krémese mindent visz!
Kétmillió forintot fizetnének ezért a 200 forintos érméért – nem adják ennyiért a tulajdonosok
Fejes Tamás a gitárlopásról: „Azt nehéz lesz eladni”
Ítéletet mondott a nép: bármikor cserben hagyhatja legnagyobb európai szövetségese Zelenszkijt
Fény derülhet a Huszti-rejtélyre, ez lehet a Skóciában eltűnt magyar ikrek halálának az oka
A 40 éves Ronaldo elárulta, mi az álma a futball után
Ítéletidő várható, vastag jégtakaró és erős szél is fenyeget
A Skóciában meghalt magyar ikrek búcsúztatására indítottak adománygyűjtést
Sötétkék mappa lapult a vonat ülései között, nem hiszi el, mit találtak benne
Kiadták a figyelmeztetést az androidosoknak, kényszerhelyzetbe került a Google
A moszkvai védelmi minisztérium megerősítette, hogy 150 orosz katona térhetett haza, akik jelenleg Belaruszban kapnak orvosi és pszichológiai ellátást.
A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián mutathatják be az amerikai elnök által támogatott rendezési javaslatot.
A brüsszeli Politico 34,26 millió dollárt, azaz 13,3 milliárd forint támogatást kapott az elmúlt években az amerika kormányoktól.
Keith Kellogg korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok egyértelmű szándéka, hogy Ukrajnában lehetőség szerint még az év vége előtt tartsanak választásokat, ha Kijev meg tud egyezni Moszkvával a tűzszünetben a következő hónapokban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A sivatagi homokszemcsék között még mindig megbújhatnak a hidegháborús fegyverkísérletek során keletkezett izotópok.
A moszkvai védelmi minisztérium megerősítette, hogy 150 orosz katona térhetett haza, akik jelenleg Belaruszban kapnak orvosi és pszichológiai ellátást.
A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián mutathatják be az amerikai elnök által támogatott rendezési javaslatot.
A brüsszeli Politico 34,26 millió dollárt, azaz 13,3 milliárd forint támogatást kapott az elmúlt években az amerika kormányoktól.
Keith Kellogg korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok egyértelmű szándéka, hogy Ukrajnában lehetőség szerint még az év vége előtt tartsanak választásokat, ha Kijev meg tud egyezni Moszkvával a tűzszünetben a következő hónapokban.
Ausztriai tapasztalatait osztotta meg Pósfai Gábor, aki Radnai Márkot váltotta a vezetésben.
Trump elkötelezett a Hamász felszámolása és a Közel-Kelet hosszú távú stabilitása mellett.
Visszajuttatták a tulajdonosnak.
A brüsszeli Politico 34,26 millió dollárt, azaz 13,3 milliárd forint támogatást kapott az elmúlt években az amerika kormányoktól.
A reformok a jövőben is folytatódnak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
