Marokkó is rendezi kapcsolatait Izraellel

Donald Trump amerikai elnök Twitteren jelentette be a lépést. Ugyanakkor elismerte Rabat fennhatóságát a Nyugat-Szahara felett.

Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini külügyminiszter, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (b-j) a békeszerződés aláírásán Washingtonban. Fotó: Alex Brandon Forrás: MTI/AP/

Marokkó is rendezi a diplomáciai kapcsolatait Izraellel – jelentette be Twitter-üzenetben Donald Trump amerikai elnök.

Trump megjegyezte, hogy Marokkó volt az első ország, amely elismerte az Egyesült Államokat független országként egy évvel azután, hogy az 1776-ban kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától.

Ezzel néhány hónapon belül, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Szudán után az észak-afrikai ország lesz a negyedik arab állam, amely normalizálja a kapcsolatait Izraellel.

Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini külügyminiszter, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (b-j) a békeszerződés aláírásán Washingtonban
Fotó: MTI/AP/Alex Brandon

Az országban élő viszonylag jelentős, háromezres lélekszámú zsidó közösség, valamint az eddig is viszonylag jól működő turisztikai, titkosszolgálati, kereskedelmi együttműködés miatt Rabat hajlandósága már korábban is felmerült. Emellett szólt az is, hogy Marokkó Washington egyik legszorosabb szövetségese a térségben. Izraeli sajtóértesülések szerint hamarosan repülőjárat indulhat a két állam között, és marokkói nagykövetség is nyílhat Tel-Avivban.

VI. Mohammed marokkói király ugyanakkor ma telefonon beszélt Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, akit biztosított arról, hogy a palesztinkérdésben álláspontjuk változatlan, támogatják a kétállami megoldást.

A békülés óriási külpolitikai siker a Fehér Házból valószínűleg távozó Donald Trumpnak is, hiszen ezzel még elnöksége utolsó napjaiban is olyan történelmi egyezményt hoz tető alá, ami előtte évtizedekig senkinek sem sikerült.

Jöhetnek még mások is Marokkó után? Korábban még Omán jött szóba, főleg azért, mert a Közel-Kelet „békítője” eddig is normális viszonyt ápolt Izraellel, Benjamin Netanjahu még látogatást is tett a néhai Kabúsz szultánnál. Felmerült még Szaúd-Arábia is, meg nem erősített jelentések szerint Mohammed bin Szalmán trónörökös hajlana is a lépésre, ám Szalmán király ódzkodik, amíg nem rendezték a palesztinok helyzetét. A közeledést mindenesetre jelzi, hogy állítólag Benjamin Netanjahu nemrégiben a királyságba látogatott, ahol a koronaherceggel is tárgyalt.

Harc a sivatagért

Nyugat-Szahara 266 ezer négyzetkilométeres, gyéren lakott, alig több mint félmillió lakosú, sivatagos terület Északnyugat-Afrikában. A spanyolok 1975-ös kivonulása után a foszfátban és más nyersanyagokban is gazdag területre a szomszédos Marokkó és Mauritánia is igényt tartott, miközben az őslakos szaharávik a Polisario Front vezetésével a függetlenségért harcoltak, Algéria támogatásával. A szaharávik 1976-ban kikiáltották a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot, melyet csak néhány állam ismer el (Magyarország nem). 1979-ben Mauritánia visszavonta követeléseit, a területet Marokkó vonta ellenőrzése alá. A Polisarióval folytatott 16 éves háború után az ENSZ közvetítésével 1991-ben békét kötöttek, azóta a fegyveres konfliktus szünetel.

Donald Trump egy másik, ám az előzőektől aligha független bejegyzéséből az is kiderül, hogy ezzel egy időben az Egyesült Államok elismerte Marokkó fennhatóságát a vitatott hovatartozású Nyugat-Szahara felett.

Rabat ezzel példátlan diplomáciai sikert aratott; még ha a lépés nem is volt előzmény nélküli, az elmúlt hónapokban az Egyesült Arab Emirátusok, valamint számos afrikai állam is külképviseletet nyitott a területen. A marokkói sajtó beszámolója szerint hamarosan amerikai konzulátus is nyílhat Dakhlában.

Nyugat-Szaharában éppen nemrégiben lángolt fel ismét a befagyott konfliktus, miután a függetlenségért küzdő Polisario felmondta a majd harminc éve tartó tűzszünetet. A döntés előzménye, hogy a szervezet fegyveresei lezárták a Marokkót és Mauritániát összekötő egyik legfőbb kereskedelmi útvonalat Guergueratnál, amelyre a marokkói hadsereg egy hadművelettel válaszolt. A területen az ENSZ békefenntartó missziójában magyar honvédek is szolgálnak.