Az előzetes várakozásokkal ellentétben Nagy Britannia és az Európai Unió között ismét tovább folytatódnak az egyeztetések a kereskedelmi feltételek véglegesítéséről. Korábban mindkét fél álláspontja az volt, hogy a döntések meghozatalának – legújabb – utolsó határideje vasárnappal jár le.
Mégis, Boris Johnson, brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös közleményben jelentette be vasárnap, rövid telefonos egyezetést követően, hogy a brit és uniós tárgyalófelek megítélése szerint a legmegfelelőbb döntés mégis az, ha a felek további erőfeszítéseket tesznek a még függőben lévő kereskedelmi feltételek rögzítése érdekében.
A közleményben nem tesznek említést arról, hogy az ismét kilátásba helyezett egyeztetés meddig fog tartani, hiszen a brexit-megállapodás véglegesítésére a legutolsó határidő változatlanul december 31-e. 2021. január 1-jétől Nagy-Britannia, megállapodással, vagy anélkül, végleg kilép az Európai Unióból. Ha addig nem sikerül pontot tenni a brexit utáni kereskedelmet szabályozó egyeztetések végére, akkor a jövőben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lesznek irányadók a Nagy Britannia és az Európai Unió közötti kereskedelemben. Ez esetben azonban számítani kell az árukra kivetett importvámokra, amelyek a termékek árának emelkedését és a piaci versenyben kedvezőtlenebb helyzetüket eredményezik.
A kereskedelmi megállapodás megszületését elsősorban a versenytörvénnyel és a halászati jogokkal kapcsolatos nézeteltérések akadályozzák. Az EU eltökélt abban, hogy ne biztosítson Nagy-Britanniának olyan kereskedelmi könnyítéseket, amelyek egyoldalú előnyökhöz juttatnák a szigetországot – többek között importvámok nélkül az európai piachoz való szabad hozzáférést –, miközben a tárgyalópartner a saját elképzeléseit erőlteti például szabványok, foglalkoztatási feltételek és a vállalkozások állami támogatása terén. Boris Johnson kijelentette:
– Amíg élünk, remélünk, s Nagy-Britannia biztos nem fog elsétálni, amíg lehetőség van a tárgyalásokra.
Ugyanakkor hozzáfűzte: – A legvalószínűbb azonban az, hogy a Kereskedelmi Világszervezet feltételeire kell felkészülnünk.
A halászati jogokkal kapcsolatban sarkalatos pont, hogy ha Nagy-Britannia nem ad hozzáférést az EU halászainak saját felségvizeihez, akkor az EU sem engedélyezi a brit halászok által kifogott halak értékesítését az Európai Unió területén. Nagy-Britannia álláspontja azonban az, hogy saját felségvizei fölött egyedül ő rendelkezhessen.
