Finn és norvég segítség is jöhet
Egyre több vészjelzés érkezik az egészségügyből Svédországban. Ahogy eddig is, a fővárosban a legrosszabb a helyzet, de hasonlóan rossz állapotokról számoltak be a déli Helsingborgból is. „Soha nem látott nyomás alatt van az ellátórendszer, és arra számítunk, hogy még az eddiginél is több beteget kell ellátnunk” – közölte még múlt csütörtökön Björn Ericsson, Stockholm Régió (megye) egészségügyi vezetője.
Előrejelzése beigazolódott, a hétvégén a régióban az intenzívellátás átlépte a kapacitáshatárt.
Egyelőre próbálnak átvezényléssel úrrá lenni az állapoton, az Astrid Lindgren gyermekkórházból például 120 szakdolgozót irányítottak át a Karolinska egyetemi klinika Covid-részlegére, de megkeresték a magánszolgáltatókat is, hogy szakképzett munkaerővel tudják növelni a kapacitást.
Az egészségügy eddig is munkaerőhiánnyal küzdött, az ország 7 egyetemi klinikájából 6-ban nincs elég orvos és szakápoló, az uppsalai Akademiska klinikán például az elmúlt 10 hónapban 415 orvos és ápoló mondott fel.
Soha nem látott nyomás
„A járványhelyzet alakulása Svédországban katasztrofális” – vélekedett Göran K. Hanson, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára, akihez hasonlóan a Stockholm Régió egészségügyi igazgatója is erőteljesen foglmazott: „soha nem látott nyomás alatt van az ellátórendszer” – mondta Björn Ericsson.Előrejelzése beigazolódott, a hétvégén a régióban az intenzívellátás átlépte a kapacitáshatárt.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy a Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács (Socialstyrelsen) intenzívellátásért felelős munkatársa, Sten Rubertsson azt közölte, hogy Svédország Finnországtól és Norvégiától kényszerülhet segítséget kérni, hogy biztosítani tudja a betegek ellátását.
Katasztrofális védekezés
A svéd kormány által nyáron létrehozott Korona Vizsgálóbizottság (Coronakomissionen) kedden tette közzé előzetes jelentését, amely kifejezetten az idősotthonokat vizsgálta. A jelentés megállapítja, hogy a járvány során Svédország kudarcot vallott az idősek megvédésében. Annak ellenére, hogy már tavasszal ismert volt, hogy ezt a korosztályt veszélyezteti leginkább a vírus, nem sikerült felkészíteni az ellátórendszert és megakadályozni a fertőzés terjedését. Ehhez hozzájárultak a strukturális hiányosságok, amelyek miatt a felelősség részben a mostani, részben az előző kormányzatot terheli.