Nyájimmunitás helyett összeomlás? + videó

Svédországban az ottani járványkezelési modell totális kudarca van kibontakozóban – derül ki lapunk tudósítójának beszámolójából.

Svédország minden eddiginél szigorúbb intézkedéseket léptettek életbe pénteken a koronavírus-járvány megfékezésére, ajánlást kiadva a maszkok köztéri viselésére és bezárva a nem létfontosságú közintézményeket. Fotó: Fredrik Sandberg Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg

A keddi jelentés valójában sok újdonsággal nem szolgált, hiszen az Egészségügyet Felügyelő Hivatal (Inspektionen för vård och omsorg) novemberi jelentése is súlyos hiányosságokat tárt fel az idősellátásban. A szervezet többek között megállapította, hogy az első hullámban elhunytak fele idősotthonokban halt meg, megfelelő kezelés nélkül. A megbetegedettek mindössze 5-7 %-át vizsgálta meg orvos fizikailag, 70%-át csak telefonon diagnosztizálták, és 16-22%-át semmilyen módon nem vizsgálta.

„Kudarcot vallottunk”

Ezt már maga a svéd király, XVI. Károly Gusztáv mondta a köztévének. Bár a műsor csak jövő hétfőn kerül adásba, az SVT rövid részletet már bemutatott belőle, melyben elhangzik, hogy Svédország kudarcot vallott az életek megvédésének tekintetében.

„Nagyon sok halottunk van, és ez szörnyű. Emiatt mindannyian szenvedünk.”

Októberben, mikor meglátogatta Szilvia királynéval a stockholmi Karolinska kórházat, arról beszélt, hogy nem érti, Svédország miért különcködik a maszk elutasításával.

A svéd király ezen megjegyzései azért különlegesen jelentőséggel bíróak, mert nem szokott véleményt nyilvánítani aktuálpolitikával, illetve a hatóságok munkájával kapcsolatban.

Komótos tempó

Az SCB, a svéd statisztikai hivatal friss jelentése szerint 100 éve nem haltak meg annyian november hónapban, mint idén, amikoris a 2015-2019-es átlagot 10%-kal haladta meg az elhunytak száma. A fentiek ellenére a szigorítások bevezetésével továbbra is lassan kullog az események után a szociáldemokrata-zöld kormány.

Bár egyre több emberen látni maszkot, annak viselését továbbra sem tette a Népegészségügyi Hivatal (Folkhälsomyndigheten) kötelezővé, mi több, csak az egészségügyben tartják használandónak.

Jogi akadályok miatt a vendéglátóhelyeket nem tudta (akarta) eddig a kormány bezáratni, az egyedüli korlátozás kimerül abban, hogy este 10 után nem árulhatnak alkoholt, fél 11-kor pedig be kell zárniuk.

Svédországban még mindig nem kötelező a védőmaszk viselése. Egyre többen és többen halnak meg a Skandináv országban
Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg

Bár 8 főben maximalizálták a gyülekezést (így például istentiszteletek sem tarthatók), az éttermek fogadhatnak ennél több embert, azzal a megkötéssel, hogy legfeljebb 8-an ülhetnek egy asztalhoz.

Nem Nobel-díjas

A járványkezelést a svéd tudományos élet számos képviselője bírálta, már a tavaszi szakaszban is, ezt a tudósok az utóbbi időben is, rendszeresen megteszik, de többnyire süket fülekre találnak. Az elmúlt héten a legnagyobb visszhangot a Nobel-díjakat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára, Göran K. Hansson véletlenül elkapott véleménye váltotta ki. A Nobel Hétre, hagyományos formájában idén nem került sor, és a díjazottak saját országaikban kapták meg az elismerést. Az eseményeket követően digitális sajtótájékoztatót tartott Hansson, a kémiai és fizikai Nobel-díjasokkal közösen. A professzor, amikor azt gondolta, hogy még nem hallják, azt mondta a két díjazottnak, hogy a svéd járványhelyzet katasztrofális, illetve bírálta a Népegészségügyi Hivatalt, ami szerinte nem hajlandó a WHO ajánlásait követni.

Országos főepidemiológus: A migránsok miatt magas a halottak száma

A svéd járványkezelés elsőszámú embere meglepő kijelentést tett a közszolgálati SVT televízió múlt csütörtöki Aktuellt műsorában. Az országos főepidemiológust, Anders Tegnellt a magas COVID-19 halálozási arányról kérdezték.

2,2 millió óra pluszban

Idén már 2,2 millió órát túlóráztak a nővérek Svédországban. A közszolgálati televíziónak nyilatkozó huddingei kórházi ápoló, Emma Sildén szerint az ellátást a vállvetve dolgozó, folyamatosan túlórázó, lelkiismeretük szerint eljáró dolgozók tartják életben, enélkül már összeomlott volna a rendszer. Sok kollégáját látta már ősszel távozni. „Egy kicsit még harcolok, de nem maradok minden áron” – mondta a nővér.

A műsorvezető kérdésére, hogy minek köszönhető, hogy lakosságarányosan tízszerannyian haltak meg, mint Norvégiában, és kilencszerannyian mint Finnországban, azt válaszolta a járványügyi szakember, hogy ez részben a népsűrűségnek, részben az migrációnak köszönhető.

Elmondta, hogy a hivatal adatai szerint az Európán kívülről érkező bevándorló populáció körében lényegesen magasabb a koronavírus megbetegedés és halálozás aránya (különösen az iraki, szíriai és szomáliai származású embereknél). A Svédországban szokatlan kijelentés miatt azonnal éles bírálatok érték a szakembert, amelyek következtében másnap bocsánatkérésre kényszerült, az adás pedig elérhetetlenné vált az SVT weboldalán…

Pedig kijelentésével nem is a migráció felemlegetése volt a probléma (a bevándorló hátterű emberek körében tényszerűen magasabb a halálozási arány, mint a lakosság nagyobbik felében), hanem hogy a teljes népességet tekintve a magas svédországi halálozási arány, összevetve a szomszédos országokéival, nem magyarázható a migrációval.

Svédországban a lakosság 13,7% született Európán kívül, míg Norvégiában 8,3%, Finnországban pedig 5%, ami önmagában nem magyarázza a 10-, illetve 9-szeres szorzót. A népsűrűség kérdése sem indokolja a svédországi halálozás mértékét. Dániában több mint ötször annyian élnek négyzetkilométerenként (135,5 fő/km2), mint Svédországban (25,4 fő/km2), mégis kevesebb mint negyedannyian haltak meg. Ha pedig Svédország felső, északi felét nézzük, Norrlandot, ahol átlagosan 4,9 ember lakik négyzetkilométerenként, és a bevándorlók aránya is lényegesen kisebb, a koronafertőzésben elhunytak száma még ott is 4,8-szorosa a másik három ország átlagának.

Tegnell kijelentésére norvég kollégája, Frode Forland, országos tisztifőorvos is reagált. Szerinte teljes mértékben összehasonlítható a két ország, hiszen hasonló egészségügyi és közigazgatási rendszerrel rendelkeznek és helytállónak tartja azt a kijelentést is, hogy a bevándorlók körében magasabb a megbetegedések száma, ugyanakkor a jelentős különbséget nem ez okozza. Amíg Svédország rendkívül lassan és óvatosan reagált a kialakuló járványhelyzetre, addig Norvégia az első naptól komolyan vette a fenyegetést, tesztelést, kontaktus kutatást és karantént vezetett be, valamint lezárta a határait.

Pénteki adatok szerint Svédországban eddig 367 120 főnél mutatták ki a fertőzést, 7 993-an hunytak el és 3 713-an kapnak intenzív ellátást. A kilátások egyelőre egyre sötétebbek, úgy tűnik, hogy az országra nehéz hetek várnak.

Halálozás 100.000 főre vetítve

Svédország: 73,79, Dánia: 15,99, Finnország: 8,21, Norvégia: 7,28

Forrás: John Hopkins University

Európán kívül született lakosság aránya

Svédország: 13,7%, Norvégia: 8,3%, Dánia: 7%, Finnország: 5%

Forrás: Expressen