Sok még a tennivaló a klímacélok elérése érdekében

Ötéves a történelmiként emlegetett párizsi klímaegyezmény. A nemzetközi klímapolitika történetében fordulópontnak számító megállapodás évfordulója alkalmával szombaton az aláíró országok idén a járvány miatt virtuálisan rendezik meg azt a nemzetközi klímakonferenciát, amelyen mérlegre kerülnek az eddig elért eredmények, a világ vezetői pedig megerősíthetik, illetve megújíthatják elköteleződésüket a 2015-ös alkuban foglalt célok mellett.

An elderly man exercises in the morning as he faces chimneys emitting smoke behind buildings across the Songhua river in Jilin, Jilin province, February 24, 2013. China's new rulers will focus on consumer-led growth to narrow the gap between rich and poor while taking steps to curb pollution and graft, the government said on Tuesday, tackling the main triggers for social unrest in the giant nation. Picture taken February 24, 2013. REUTERS/Stringer (CHINA - Tags: ENVIRONMENT BUSINESS POLITICS) CHINA OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN CHINA - RTR3EL55 Fotó: © Stringer China / Reuters

A 195 állam által 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezmény komoly célokat tűzött maga elé: a részt vevő országok vállalták, hogy az ipari forradalomtól 2100-ig terjedő időszakban mért globális átlaghőmérséklet emelkedésnek 2 Celsius-fok alatt tartása érdekében 2050-ig a kibocsátást egyensúlyba hozzák a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével – azaz a kibocsátást olyan szintre csökkentik, melyet a természetes folyamatok meg tudnak kötni. Ez lényegében karbonsemleges globális gazdaságot jelent, a cél elérése érdekében pedig a fejlett gazdaságú államok százmilliárd dollár támogatást biztosítanak a fejlődő államoknak. A kitűzött célok teljesülését a megállapodás szerint ötévente felülvizsgálják, ennek jött el most az ideje: az eseményt Boris Johnson brit miniszterelnök és António Guterres ENSZ-főtitkár nyitja meg, aki közleményében hangsúlyozta:

– A klímaválság kezelése rajtunk áll, és nincs több vesztegetni való időnk. A krízist a nemzetek közötti szolidaritás és az összehangolt, gyors és határozott válaszlépés oldhatja meg.

Alábbhagyott a lelkesedés

A vállalt célok teljesítése korántsem egyszerű. Az ENSZ Környezetvédelmi programjának legfrissebb jelentése szerint ahhoz, hogy a felmelegedés szintjét 1,5–2 Celsius-fok alatt lehessen tartani, 2020 és 2030 között globálisan évi hat százalékkal kellene csökkenteni a fosszilis energiahordozók termelését ahhoz, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai katasztrófát. A kezdeti ünneplés után, az évek múlásával azonban a célok megvalósításához vezető úton a lelkesedés alábbhagyott, a megállapodásnak pedig az sem tett jót, hogy a 2017-ben frissen hivatalába iktatott Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az Egyesült Államok kilép az egyezményből.

Öt évvel az egyezmény aláírása után a világ CO2-kibocsátása és a Föld légkörének felmelegedése még mindig a kitűzött célokhoz képest nagyobb arányban növekszik, ahelyett, hogy csökkenne.

Az elköteleződés megerősítését várják

Ennek egyik oka az, hogy az országonként meghatározott hozzájárulások (NDC) összessége nem volt elegendő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának megfelelő mértékű csökkentéséhez, már az első körben beadott és jelenleg még érvényes hozzájárulások alapján sem. Azóta pedig, 2020 októberéig mindössze csupán 15 ország nyújtotta be a párizsi egyezmény által ötévenként előírt új hozzájárulási tervet, s ezek az országok a Föld teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mindössze 4,6 százalékáért felelősek. Továbbá az egyezményt aláíró államok közül mindössze 19 nyújtotta be azt a hosszú távú stratégiát, amelyben a részt vevő állam felvázolja az üvegházhatású gázkibocsátásra vonatkozó terveit, s amelyek kidolgozását és benyújtását a párizsi egyezmény minden résztvevőnek szintén előírt.

– Úgy tűnik, ismét be kell indítani a gépezetet – nyilatkozta pénteken a római hivatalos útján tartózkodó Barbara Pompili, francia természetvédelmi miniszter az AFP hírügynökségnek. – Az egyezményt aláíró országoknak most lehetőségük nyílik megerősíteni elköteleződésüket és a törekvésüket a közös célok elérésért – fűzte hozzá.

Ambiciózus klímacélok az Európai Unióban

Az online csúcstalálkozó előtt számos ország jelentett be ambiciózus terveket az üvegházhatású gázkibocsátás akár azonnali csökkentésére. Pénteken, az Európai Unió 27 tagállama megállapodott abban, hogy az üvegházhatású gázkibocsátásukat legalább 55 százalékkal csökkentik 2030-ig az 1990-es szinthez képest, ellentétben a korábban együttesen előirányzott negyvenszázalékos csökkentéssel.

A tagállamok célja, hogy az Európai Unió 2050-re elérje a karbonsemlegességet.

Kína, a világ legnagyobb légszennyező országa nemrégiben bejelentette, hogy 2060-ra tervezi elérni a teljes karbonsemlegességet, míg Joe Biden megválasztott amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok ugyanezt 2050-re teljesíti majd.

Van okunk bizakodni

A Greenpeace igazgatója, John Sauven ugyanakkor a virtuális konferencia apropóján kiadott közleményében azt írta: – Van okunk bizakodni. Az, hogy Donald Trump hamarosan kiköltözik a Fehér Házból, valamint Kína, Dél-Korea és Japán elköteleződése a klímavédelem iránt lehetőséget teremt mindannyiunknak, hogy egyesített erőkkel valóban lecsökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, akár már azonnali eredményeket is felmutatva.