EU-csúcs: csak a brexit fogott ki a vezetőkön

Eredményesre sikerült az év utolsó uniós csúcstalálkozója, ahol nem csak az 1800 milliárd eurós pénzügyi csomag végrehajtására, de a régóta várt, ambiciózus klímacélokra is rábólintottak a vezetők. Az állam- és kormányfők talán csak a brexittel nem tudtak mit kezdeni: gyakorlatilag a következő negyvennyolc órában dől el, hogy a szigetország miképp búcsúzik az EU-tól.

2020. 12. 11. 12:40
Angela Merkel kancellár utolsó alkalommal vezényelt német EU-elnökséget Fotó: DARIO PIGNATELLI Forrás: EU Council
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Péntek délelőtt, több mint húsz órán át tartó egyeztetések után véget ért az év utolsó uniós csúcstalálkozója Brüsszelben.

Lapunk írt róla, hogy a legsürgetőbb uniós ügyben, az 1800 milliárd eurós keretköltségvetés és járványügyi alap kérdésében tegnap este sikerült megállapodniuk az országvezetőknek. Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawieckivel tartott közös tájékoztatóján mondta: „Megküzdöttünk a jogainkért, visszautasítottuk a zsarolást és mindazt, ami nem elfogadható nemzeteink számára, a vita ugyanis nem csak a jogállamisági mechanizmus körül folyt, tétje az Európai Unió jövője volt”

Az EU-csúcson nem csak a pénzügyek, illetve a kifizetések feltételrendszere került terítékre.

Előrelépést sikerült elérni a klímapolitika kérdésében is: az országvezetők hosszú hónapok tárgyalásait követően megállapodtak abban, hogy az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. – Egyáltalán nem volt könnyű megállapodnunk erről – mondta Charles Michel a klímaügyről pénteken Brüsszelben, arra emlékeztetve: az eredeti – a párizsi megállapodás előírásainak megfelelő – cél még negyven százalékos kibocsátáscsökkentés irányozott elő. A kérdésben Lengyelország, így Közép-Európa képviselt markáns álláspontot, miszerint a zöld átmenet más-más összegeket igényel Európa különböző részein. A találkozó zárónyilatkozatába így belekerült, hogy az EU a klímatörvény végrehajtásakor következetesen számolni fog a tagállami különbségekkel.

Angela Merkel kancellár utolsó alkalommal vezényelt német EU-elnökséget.
Fotó: EU Council

Vasárnapig eldől a brexit ügye

A brexit kérdése pénteken mindössze negyed órán át volt téma a vezetők között. Diplomaták arról számoltak be, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke őszintén az állam -és kormányfők tudtára adta, hogy továbbra is szakadék tátong a brit és uniós tárgyalási pozíciók között.

Eszerint jelenleg nagyobb az esélye annak, hogy az Egyesült Királyság átfogó, jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás nélkül hagyja maga mögött az átmeneti időszakot. – Vasárnapig eldől, hogy lesz-e megállapodás vagy sem – ígérte az Európai Bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen szerint annyi mindenesetre bizonyos, hogy három héten belül teljesen új fejezet nyílik a brit-uniós kapcsolatokban.

Vakcinastratégiákat várnak a tagállamoktól

A záródokumentumban újból leszögezték azt is, hogy a vakcinák megléte önmagában nem fogja a járvány végét eredményezni, ahhoz sikeres tagállami vakcinastratégiák kellenek, illetve az is szükséges, hogy az uniós államok minél hatékonyabban dolgozzanak együtt.

Az Európai Bizottság részéről bejelentették, hogy az amerikai Pfizer és a német BioNTech közösen kifejlesztett oltóanyaga még év végéig uniós forgalmazási engedélyt kap, a Moderna koronavírus-vakcinája pedig január közepéig kapja meg az EU-s zöld jelzést.

A decemberi EU-csúcson több mint húsz órán át tárgyaltak az országvezetők. Brüsszel, 2020.
Fotó: EU Council

Átértékelik a török-uniós kapcsolatokat

Törökországgal összefüggésben a vezetők úgy ítéleték meg, hogy Ankara unióval szembeni provokáló, ellenséges magatartása nem szűnt meg, így lehetőség szerint további szankciókról fognak dönteni.

A Josep Borrell vezette uniós külügyi szolgálat márciusig átfogó jelentést fog készíteni a helyzetről, aminek alapján a korlátozó intézkedések bevezetésre kerülhetnek. A dokumentum politikai, gazdasági, kereskedelmi szempontok alapján értékeli majd a török-uniós kapcsolatokat.

A Földközi-tenger keleti medencéjében meglévő konfliktus nyomán az EU és az országvezetők beharangoztak egy a régió helyzetét elemző nemzetközi konferenciát is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.