Vasárnapig eldől, milyen brexit lesz

Nagy-Britannia számára elfogadhatatlan az Európai Unió ajánlata, amely továbbra is szorosan az unió jogszabályrendszeréhez láncolná a szigetországot. A Boris Johnson és Ursula von der Leyen közötti tárgyalások egyelőre kudarcba fulladtak, de megígérték: vasárnapig valamilyen döntést mindenképpen hoznak a kapcsolatok jövőjéről.

European Commission President Ursula von der Leyen welcomes British Prime Minister Boris Johnson in Brussels, Belgium December 9, 2020. Olivier Hoslet/Pool via REUTERS - RC2VJK937Q0B Fotó: POOL New

Hamarosan véget ér az Egyesült Királyság uniós kilépését követő 11 hónapos átmeneti időszak, amely arra szolgál, hogy létrejöhessen egy szabadkereskedelmi megállapodás a felek között. Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtök este azonban kijelentette:

komoly esély van arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó tárgyalások.

A kormányfő szerint az asztalon lévő megállapodási lehetőségek nem felelnek meg az Egyesült Királyságnak, hiszen azok megkövetelnék Londontól, hogy az EU szabályrendszeréhez alkalmazkodjon. Boris Johnson úgy véli, ez a törekvés nem hasonlít egyetlen más szabadkereskedelmi megállapodáshoz sem.

Mint lapunk is beszámolt róla korábban, a vállalatoknak nyújtott állami támogatások és a halászat terén vannak a legnagyobb nézeteltérések. A brit kormány nem akar alkalmazkodni az uniós versenyjogi szabályokhoz, s állami támogatásokat nyújtana a brit vállalatoknak. Másrészt a szigetország az európai hajókat nem akarja beengedni a vizeire, az Európai Unió ebben az esetben pedig nem engedi be a brit termékeket az európai piacra.

– Ha nem sikerül megállapodni most, akkor január elsejétől megszűnik az Egyesült Királyság hozzáférése az európai unió egységes piacához, illetve az Európai Uniónak is megszűnik a lehetősége, hogy a brit piacot elérje

– nyilatkozta lapunknak Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A megállapodás nélküli kilépés esetén a két oldal közötti árucserére a Kereskedelmi Világszervezet általános szabályai vonatkoznának, vagyis számos import- és exporttermékre vámot vetnének ki, ami az árak emelkedéséhez vezetne. Az EU az Egyesült Királyságból érkező nem mezőgazdasági termékeket körülbelül 2,8 százalékos, a személygépjárműveket tízszázalékos, míg a tejtermékeket több mint 35 százalékos vámmal sújtaná. Az Egyesült Királyság által kiszabott vámok pedig az uniós termékek jelentős árnövekedéséhez vezetnének. Az áruk szabad mozgásának megszűnése azt is jelentené, hogy a határellenőrzéskor az áruszállító teherautóknak hosszú ideig kellene várakozniuk.

Közel százötven járművel próbálták el a britek az alku nélküli kilépés forgatókönyvét
Fotó: Reuters

Gálik Zoltán arról is beszélt, hogy bár az Egyesült Királyság eddig sem volt a schengeni övezet tagja, az európai unió állampolgárainak beutazásakor látványos változás lehet, hogy az árukra kivetetett vámok miatt meg kell majd mutatni a csomagokat a határellenőrzéskor. Az Egyesült Királyság azonban igyekszik elhalasztani az EU-ból érkező árucikkek teljes ellenőrzését 2021. július 1-jéig.

– A megállapodás nélküli brexit hatása hazánkban csak akkor lenne érezhető, ha a mi legnagyobb kereskedelmi partnerünknél, Németországnál lennének fennakadások, hiszen nekik meghatározó partnerük az Egyesült Királyság

– fejtette ki Gálik Zoltán.

Nemcsak a felek közötti kereskedelmet érintenék azonban a változások: megállapodás nélküli kilépés esetén a biztonsági intézkedések és az adatmegosztás terén az együttműködés nehezebbé válna, ami problémákat okozna a határokon átnyúló nyomozások során. Az Egyesült Királyság azonnal elveszítené a hozzáférését az olyan adatbázisokhoz, amelyek például bűnügyi nyilvántartásokat, keresett személyeket és ujjlenyomatokat tartalmaznak. – A rendőrségi együttműködés és a terrorizmus elleni harc jegyében számos olyan európai adatbázis van, amelyhez jelenleg hozzáférnek a britek – tette hozzá Gálik Zoltán.

Ha lesz megállapodás, ha nem, London már korábban garantálta, hogy a szigetországban élő uniós állampolgárok megtarthatják eddig megszerzett összes jogosultságukat, s 2021. június 30-ig folyamodhatnak tartós letelepedési engedélyért a brit hatóságokhoz. A január 1-jétől érkezők viszont egy

teljesen új bevándorlási rendszerrel szembesülnek majd, hiszen már nem érvényesül a teljes mozgásszabadság az uniós munkavállalóknak.

A brit kormány célul tűzte ki, hogy visszaszorítsa a képzetlen bevándorlók letelepedését, s pontrendszer alapján dönti el a munkavállalói vízumok kiadását. Könnyebben vállalhat munkát ezentúl az, akinek van fix állásajánlata, beszél angolul, van az állásnak megfelelő PhD-végzettsége vagy hiányszakmákban akar elhelyezkedni.

Boris Johnson és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megállapodott arról, hogy bár a helyzet továbbra is nagyon nehéz, és változatlanul komolyak a nézeteltérések, a tárgyalódelegációk a következő napokban folytatják a megbeszéléseket, de legkésőbb vasárnapig döntésre kell jutni a tárgyalások jövőjéről.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Boris Johnson brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli épületében 2020. december 9-én
Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA

Ha mégis sikerülne megállapodásra jutniuk, az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerződés az átmeneti időszak végével, január 1-jétől életbe léphessen. Az egyezség hiánya viszont nem jelenti azt, hogy sosem lesz megállapodás. Mindkét fél elképzelhetőnek tartja, hogy még 2021-ben is folytatódjanak a tárgyalások.