A szorgos munkás és Európa-barát – portré Armin Laschetről

A CDU új vezetője támogatta Merkel bevándorláspolitikáját, de azt nem kívánja ráerőltetni másokra.

Berlin, 2021. január 16. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) kétnapos online kongresszusán Berlinben 2021. január 16-án, miután megválasztották a CDU új elnökévé. MTI/AP/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber

A merkeli kurzus folytatása Angela Merkel nélkül – nagyjából így summázható a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) szombati kongresszusának pártvezető-választási eredménye. A delegáltak többsége ugyanis Armin Laschetet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét választották meg a CDU új elnökének Annegret Kramp-Karrenbauer helyére. Ezzel a hatvanadik életévét februárban betöltő politikus lehet a legerősebb német párt kancellárjelöltje az idén ősszel sorra kerülő szövetségi parlamenti választásokon.

Armin Laschet Angela Merkel egyik legszorosabb szövetségesének számít, s az elmúlt hónapokban is a középutas irányvonal folytatásával kampányolt. – Moderált, óvatos politikus, alapvetően ő vinné tovább a merkeli vonalat – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Maga Merkel is azt mondta róla tavaly, hogy

Laschet a szükséges „eszközök” birtokában van ahhoz, hogy kancellár legyen,

ezzel közvetve támogatásáról biztosította a tartományi miniszterelnököt.

Armin Laschet nem egy átlagon felüli ember, nem nagy szónok, nem fog szíveket megdobogtatni. Inkább szorgos munkás. Amikor más tartományi főnökök gyors, kemény lépéseket ígérnek,

Laschet átgondolja döntéseit, meghallgatja az érveket, mérlegel.

Bírálói késlekedőnek nevezik. Ő azt mondja: olyan vagyok, amilyen – írja róla a WDR közszolgálati hírcsatorna.

Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) kétnapos online kongresszusán Berlinben 2021. január 16-án, miután megválasztották a CDU új elnökévé
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

Aachenből Berlinbe és Brüsszelbe

Armin Laschet a holland és belga határhoz közeli, nyugat-németországi Aachen külvárosában született 1961-ben, számos német sajtóelemzés szerint már ez a tény is arra predesztinálta, hogy Európa-barát politikussá váljon. Hithű római katolikus családba született. Édesapja Vallóniából származó szénbányász, majd iskolai tanár és igazgató volt. A franciául anyanyelvi szinten beszélő Laschet jogi tanulmányait Bonnban és Münchenben végezte, majd újságíróként dolgozott, többek között a Bayerischer Rundfunk bajor közszolgálati adó bonni tudósítójaként, a KirchenZeitung Aachen katolikus újság főszerkesztőjeként és az Einhard Verlag katolikus könyvkiadó igazgatójaként. 1985-ben kötött házasságot gyerekkori szerelmével, a szintén Vallóniából származó Susanne Malangrével. Három gyermekük van.

Karrierje a nagypolitikában a Bundestagban kezdődött, amelynek 1994–’98 között volt a képviselője, majd 1999-től 2005-ig az Európai Parlament padsoraiban ült. Ezután visszatért a legnépesebb német tartományba, Észak-Rajna-Vesztfáliába, ahol Jürgen Rüttgers kormányában több miniszteri posztot is betöltött. A tartományi CDU vezetőjének a 2012-es választási vereség után választották meg, öt évvel később pedig a miniszterelnöki székbe ülhetett, s alakíthatott koalíciót a liberális FDP-vel, miután kis szavazatkülönbséggel legyőzte a szociáldemokratákat a tartományi választásokon.

– Egyesek feltehetik maguknak azt a kérdést: mit tudok ajánlani?

Kormányzati tapasztalattal rendelkezem, egy nagy tartományt vezetek, képes vagyok egyensúlyba hozni a különböző érdekeket, nyertem már választást

– hangsúlyozta a politikus a CDU-elnökjelöltek január 8-i tévévitájában, utalva arra, hogy egyik riválisa, Friedrich Merz az utóbbi években a politika helyett az üzleti világot választotta, a másik, Norbert Röttgen pedig éppen előtte volt a CDU észak-rajna-vesztfáliai főnöke, s szenvedett vereséget 2012-ben a szociáldemokratáktól.

A kormányzó német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöki tisztségére pályázó Norbert Röttgen, Armin Laschet és Friedrich Merz (b-j) a párt berlini székházában tartott vitán 2021. január 8-án
Fotó: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora

Európa-barátság és konzervativizmus

Politikáját tekintve Armin Laschet a társadalmi igazságosság és a jogrend képviselője a Deutsche Welle jellemzése szerint. Szociális kérdésekben konzervatív,

ellenezte például a melegházasságot lehetővé tevő 2017-es törvényt,

mondván: a házasság az ő értelmezése szerint egy férfi és egy nő között jöhet csak létre. Laschet nagy Európa-barát politikus, sérelmezte például, hogy Berlin nem reagált elég hamar Emmanuel Macron francia államfőnek az unió reformjára vonatkozó elképzeléseire. A német egység napja alkalmából tavaly októberben közzétett Twitter-üzenetében pedig Európa közös ünnepéről elmélkedett: „II. János Pál, a Szolidaritás és a lengyelek nélkül, a magyar határnyitás nélkül, a bátor lipcsei keresztények békeimádságai nélkül nem omlott volna le a berlini fal”.

https://t.co/aMwaEEO354 Ohne Johannes Paul II, ohne Solidarnosc und Polen 🇵🇱, ohne die Grenzöffnung der Ungarn 🇭🇺, ohne mutige Christen bei Friedensgebeten in Leipzig und an vielen anderen Orten wäre die Mauer nicht gefallen. #einheit30 ist auch ein Freiheitsfest Europas 🇪🇺🇩🇪

— Armin Laschet (@ArminLaschet) October 3, 2020

Laschet nagyobb európai összefogást szorgalmaz a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc terén is, 2015-ben ugyanakkor támogatta Angela Merkel döntését, hogy az európai migrációs hullám kezdetén Németország engedje be szíriai bevándorlók százezreit. A Bayerischer Rundfunk portréja szerint Laschet már a 2000-es évek közepén is bevándorlóországnak nevezte Németországot, ami miatt számos bírálatot kapott konzervatív párttársaitól. Úgy tűnik azonban, véleményét nem kívánja ráerőltetni másokra. A leszboszi Moria menekülttábor tavalyi leégése után például a fedél nélkül maradt bevándorlók németországi befogadását sürgetve leszögezte: szolidaritásra van szükség, de

nem szabad többségi döntés meghozatalával ugyanerre kötelezni azokat az országokat, mint például Magyarországot,

amelyek nem hajlandóak őket befogadni.

Ki lesz a kancellárjelölt?

– A mostani választás azt mutatja, hogy a merkeli vonal érvényesült a CDU-ban, Laschet az ő centrista politikáját kívánja továbbvinni. Laschet jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, tartománya, Észak-Rajna-Vesztfália pedig a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik – értékelte a szombati választás eredményét az Alapjogokért Központ.

Noha Angela Merkel és Armin Laschet szerint is a politikai középen kell megnyernie a CDU-nak a választásokat – például a baloldali és liberális szavazók megszólításával –,

ez a fajta gondolkodásmód éppen a jobboldali szavazókat riaszthatja el.

A szombati pártvezető-választás előtt készült a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szimpatizánsai körében végzett felmérés azt mutatja ugyanis: Laschetet csak 32 százaléknyian támogatnák, hogy ő legyen a CDU/CSU közös kancellárjelöltje. Friedrich Merz és Norbert Röttgen is jobban szerepelt ebben a felmérésben, Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője pedig nyolcvanszázalékos támogatottságnak örvend. Könnyen előfordulhat tehát, hogy Laschet CDU-elnökként átadja ezt a lehetőséget Södernek.

Elemzők szerint Laschet megválasztásával

megnőtt az esélye annak is, hogy – osztrák mintára – az uniópártok a Zöldekkel lépjenek koalícióra az őszi választások után,

a CDU/CSU és a szociáldemokraták ugyanis belefáradtak közös koalíciójukba. A legfrissebb felmérések szerint a CDU/CSU a szavazatok 37, a Zöldek húsz százalékát szerzik meg, kettejüknek hatalmas többségük lenne a Bundestagban.