A szorgos munkás és Európa-barát – portré Armin Laschetről

A CDU új vezetője támogatta Merkel bevándorláspolitikáját, de azt nem kívánja ráerőltetni másokra.

Berlin, 2021. január 16. Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) kétnapos online kongresszusán Berlinben 2021. január 16-án, miután megválasztották a CDU új elnökévé. MTI/AP/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber

Karrierje a nagypolitikában a Bundestagban kezdődött, amelynek 1994–’98 között volt a képviselője, majd 1999-től 2005-ig az Európai Parlament padsoraiban ült. Ezután visszatért a legnépesebb német tartományba, Észak-Rajna-Vesztfáliába, ahol Jürgen Rüttgers kormányában több miniszteri posztot is betöltött. A tartományi CDU vezetőjének a 2012-es választási vereség után választották meg, öt évvel később pedig a miniszterelnöki székbe ülhetett, s alakíthatott koalíciót a liberális FDP-vel, miután kis szavazatkülönbséggel legyőzte a szociáldemokratákat a tartományi választásokon.

– Egyesek feltehetik maguknak azt a kérdést: mit tudok ajánlani?

Kormányzati tapasztalattal rendelkezem, egy nagy tartományt vezetek, képes vagyok egyensúlyba hozni a különböző érdekeket, nyertem már választást

– hangsúlyozta a politikus a CDU-elnökjelöltek január 8-i tévévitájában, utalva arra, hogy egyik riválisa, Friedrich Merz az utóbbi években a politika helyett az üzleti világot választotta, a másik, Norbert Röttgen pedig éppen előtte volt a CDU észak-rajna-vesztfáliai főnöke, s szenvedett vereséget 2012-ben a szociáldemokratáktól.

A kormányzó német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöki tisztségére pályázó Norbert Röttgen, Armin Laschet és Friedrich Merz (b-j) a párt berlini székházában tartott vitán 2021. január 8-án
Fotó: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora

Európa-barátság és konzervativizmus

Politikáját tekintve Armin Laschet a társadalmi igazságosság és a jogrend képviselője a Deutsche Welle jellemzése szerint. Szociális kérdésekben konzervatív,

ellenezte például a melegházasságot lehetővé tevő 2017-es törvényt,

mondván: a házasság az ő értelmezése szerint egy férfi és egy nő között jöhet csak létre. Laschet nagy Európa-barát politikus, sérelmezte például, hogy Berlin nem reagált elég hamar Emmanuel Macron francia államfőnek az unió reformjára vonatkozó elképzeléseire. A német egység napja alkalmából tavaly októberben közzétett Twitter-üzenetében pedig Európa közös ünnepéről elmélkedett: „II. János Pál, a Szolidaritás és a lengyelek nélkül, a magyar határnyitás nélkül, a bátor lipcsei keresztények békeimádságai nélkül nem omlott volna le a berlini fal”.

https://t.co/aMwaEEO354 Ohne Johannes Paul II, ohne Solidarnosc und Polen 🇵🇱, ohne die Grenzöffnung der Ungarn 🇭🇺, ohne mutige Christen bei Friedensgebeten in Leipzig und an vielen anderen Orten wäre die Mauer nicht gefallen. #einheit30 ist auch ein Freiheitsfest Europas 🇪🇺🇩🇪

— Armin Laschet (@ArminLaschet) October 3, 2020

Laschet nagyobb európai összefogást szorgalmaz a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc terén is, 2015-ben ugyanakkor támogatta Angela Merkel döntését, hogy az európai migrációs hullám kezdetén Németország engedje be szíriai bevándorlók százezreit. A Bayerischer Rundfunk portréja szerint Laschet már a 2000-es évek közepén is bevándorlóországnak nevezte Németországot, ami miatt számos bírálatot kapott konzervatív párttársaitól. Úgy tűnik azonban, véleményét nem kívánja ráerőltetni másokra. A leszboszi Moria menekülttábor tavalyi leégése után például a fedél nélkül maradt bevándorlók németországi befogadását sürgetve leszögezte: szolidaritásra van szükség, de

nem szabad többségi döntés meghozatalával ugyanerre kötelezni azokat az országokat, mint például Magyarországot,

amelyek nem hajlandóak őket befogadni.

Ki lesz a kancellárjelölt?

– A mostani választás azt mutatja, hogy a merkeli vonal érvényesült a CDU-ban, Laschet az ő centrista politikáját kívánja továbbvinni. Laschet jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, tartománya, Észak-Rajna-Vesztfália pedig a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik – értékelte a szombati választás eredményét az Alapjogokért Központ.

Noha Angela Merkel és Armin Laschet szerint is a politikai középen kell megnyernie a CDU-nak a választásokat – például a baloldali és liberális szavazók megszólításával –,

ez a fajta gondolkodásmód éppen a jobboldali szavazókat riaszthatja el.

A szombati pártvezető-választás előtt készült a CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szimpatizánsai körében végzett felmérés azt mutatja ugyanis: Laschetet csak 32 százaléknyian támogatnák, hogy ő legyen a CDU/CSU közös kancellárjelöltje. Friedrich Merz és Norbert Röttgen is jobban szerepelt ebben a felmérésben, Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője pedig nyolcvanszázalékos támogatottságnak örvend. Könnyen előfordulhat tehát, hogy Laschet CDU-elnökként átadja ezt a lehetőséget Södernek.

Elemzők szerint Laschet megválasztásával

megnőtt az esélye annak is, hogy – osztrák mintára – az uniópártok a Zöldekkel lépjenek koalícióra az őszi választások után,

a CDU/CSU és a szociáldemokraták ugyanis belefáradtak közös koalíciójukba. A legfrissebb felmérések szerint a CDU/CSU a szavazatok 37, a Zöldek húsz százalékát szerzik meg, kettejüknek hatalmas többségük lenne a Bundestagban.