Európában látják a jövőt a tunéziai tüntetők

Tíz évvel az arab tavasz után az egyetlen sikertörténet is elbukni látszik. Tunéziában már a katonaságot vezényelték ki a tüntetők ellen.

Tunisz, 2021. január 14. Tunéziai tüntetõk jelszavakat skandálnak az arab tavasz nyitányát jelentõ tunéziai forradalom 10. évfordulója alkalmából tartott tüntetésen Tuniszban 2021. január 14-én. Tunéziában több évtizedes önkényuralom után országos népfelkelés ûzte el az 1987 óta hatalmon lévõ Zin el-Abidin ben Ali elnököt a hatalomból. MTI/EPA/Mohamed Meszara Fotó: Mohamed Meszara

Már több mint hatszáz tüntetőt tartóztattak le a tunéziai hatóságok országszerte a múlt hét csütörtök óta tartó demonstrációk nyomán, melyek a világjárvány által súlyosbodott gazdasági válság miatt robbantak ki. A belügyminisztérium közleménye szerint az őrizetbe vettek túlnyomó többsége 15 és 20 év közötti, akik gumiabroncsokat és utcai kukákat is felgyújtottak, hogy megakadályozzák a kivezényelt biztonsági erők mozgását. Sajtóértesülések szerint a tüntetők között olyanok is voltak, akik Molotov-koktélokat és köveket hajítottak a rendőrök felé, melyre válaszul a rendőrtisztek könnygázt vetettek be az oszlatáshoz.

– A biztonsági erők 20-30 fős csoportokba vetődött fiatalokkal kerültek szembe

– közölte Háled Hajúni, a belügyminisztérium szóvivője hozzátéve, hogy bűncselekmények – többek közt fosztogatások és rongálások – is történtek, valamint a helyszínen lévő biztonsági erők tagjai közül többen súlyosan megsérültek az összecsapásokban.

Mohamed Zikri, a védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy a fővárosban, Tuniszban egyelőre nem volt szükség rá, de más nagyvárosokba – Bizertbe, Szúszába, Kasszerínbe és Szilianába ­– a nemzeti hadsereg csapatokat telepített a tiltakozó tömegek feloszlatására. További összecsapásokat jelentettek Gafsza, valamint al-Káf városokból is. A demonstrációk gócpontjai főként azokon a hátrányosabb helyzetű és sűrűn lakott területeken alakultak ki, ahol korábban is meghatározóak voltak a társadalmi feszültségek.

Tunéziai tüntetők jelszavakat skandálnak az arab tavasz nyitányát jelentő tunéziai forradalom tizedik évfordulója alkalmából tartott tüntetésen Tuniszban 2021. január 14-én. Tunéziában több évtizedes önkényuralom után országos népfelkelés űzte el az 1987 óta hatalmon lévő Zin el-Abidin ben Ali elnököt a hatalomból
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Meszara

A megmozdulások ugyanazon a napon kezdődtek, amikor a kormány országos zárlatot rendelt el annak érdekében, hogy megfékezzék a koronavírus-fertőzések rohamos emelkedését. A dátum más szempontból is jelentős, hiszen az úgynevezett arab tavasz következtében tíz évvel ezelőtt ugyanezen a napon Zín el-Ábidín ben Ali, Tunézia második elnöke menekülni kényszerült az országból családjával, miután feloszlatta a kormányt és a hadsereg vezetői is megvonták tőle bizalmukat.

– Mindenkit tolvajnak neveznek, aki a rendszer ellen tiltakozik. Nappal, fedetlen arccal jöttünk, mert munkát akarunk. Méltóságot akarunk

– mondta egy munkanélküli, felsőfokú végzettséggel rendelkező tüntető Tuniszban.

Egy, a fővárosban dolgozó pincér pedig azt nyilatkozta egy újságírónak, hogy nem látja a jövőjét az országban és a lehető leghamarabb hajóra fog szállni, hogy a Földközi-tengeren át Európába utazzon. A fiatal férfi hozzátette, hogy ha sikerül átjutnia a szomszédos kontinensre, tervei szerint soha nem tér vissza Tunéziába. Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint sokan úgy gondolják, hogy a koronavírus elleni stratégia bizonyos intézkedéseivel a kormány csupán az ország gazdasági problémáit igyekszik leplezni.

– Tudod, miért rendelték el a karantént és a kijárási tilalmat? Mert a helyzet nagyon feszült, és semmi köze az egészségügyi helyzethez

– magyarázta egy tunéziai férfi hozzátéve, hogy szerinte a hatóságok és a politikusok attól tartanak, hogy az emberek fellázadnak a nagymértékű munkanélküliség és az ország rossz gazdasági helyzete miatt.

Habár tíz évvel ezelőtt a demokráciáért küzdöttek a tunéziaiak, a rendszerváltás nem a lakosság által elvárt eredményeket hozta, helyette rohamosan nőtt a munkanélküliség és az állami szolgáltatások is romlottak. A statisztikai adatok szerint a tunéziai fiatalok közel egyharmada munkanélküli, a GDP 2019-ben mintegy kilenc százalékkal csökkent, mellyel párhuzamosan a fogyasztói árak jelentősen megemelkedtek. A 2019 végén elindult koronavírus járvány pedig pár hónappal később Tunéziát is elérte és az ország legfontosabb ágazatait, az idegenforgalmat sújtotta leginkább.

Tunisz, 2021. január 14.
Tüntetők tunéziai zászlót feszítenek ki az arab tavasz nyitányát jelentő tunéziai forradalom tizedik évfordulója alkalmából tartott tüntetésen Tuniszban 2021. január 14-én
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Meszara

A rossz megélhetési körülmények miatt az előző évben mintegy 13 ezer tunéziai próbált illegálisan belépni Európába. Az ENSZ legfrissebb statisztikai adatai szerint a dél-európai országokba 2020-ban érkezett bevándorlók csaknem húsz százaléka már tunéziai, ezzel ők vannak a legnagyobb arányban a migránsok között. Korábban Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója nyilatkozott lapunknak, aki elmondta, hogy Tunézia volt az arab tavasz mozgalom egyetlen olyan állama, ahol a demokratizálódási folyamat megindulásával együtt rendszerváltás is történt, azonban az új vezetés sem tudta garantálni a gazdasági stabilitást.