Kiállta az első próbát a brexit-megállapodás

Nagy port kavart, hogy az Európai Bizottság vakcinaexport-ellenőrzést akart kiterjeszteni Észak-Írországra.

Az Egyesült Királyság zászlaja lekerül a brüsszeli Európai Tanács épületéről. 2019. január 31.

Az Európai Bizottság (EB) pénteken éjfél előtt bejelentette, hogy mégsem terjeszti ki Észak-Írországra a vakcinaexport-ellenőrzést, miután Londonban, Belfastban és Dublinban egyaránt felháborodást okozott a brüsszeli testület szándéka.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, az EB pénteken rendelkezést léptetett életbe, miszerint az európai uniós tagországokban minden esetben engedélyeztetni kell a koronavírus elleni oltóanyagok külföldre vitelét. Az újonnan bevezetett exportkontroll rendszere megköveteli a vállalatoktól, hogy előre értesítsék a tagállami hatóságokat az Európai Unióban gyártott vakcinák kivitelének szándékáról.

Sztella Kiriákidész, az egészségügyért felelős uniós biztos és Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke (a képen nem látható) közös virtuális sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. január 29-én
Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Johanna Geron

A vakcinaexport ellenőrzését kiterjesztették Észak-Írországra is, annak ellenére, hogy a brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit szabályozó megállapodás az unióból Észak-Írországba irányuló árukivitelt mentesíti az exportellenőrzés alól.

A brexit-megállapodásban lefektetett szabály elsődleges oka az, hogy ne kelljen újból fizikai határellenőrzést bevezetni az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatárán, az Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódó határon, ahol hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Az új rendelkezés után pár órával az EB közleményében jelezte: visszavonja szándékát, és nem lépteti életbe a brexit-megállapodáshoz csatolt észak-írországi protokoll 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja az Észak-Írország különleges helyzetére vonatkozó előírásokat.

Az EB pálfordulása azután következett be, hogy Micheál Martin ír miniszterelnök és Boris Johnson brit kormányfő külön-külön felhívták Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy aggodalmukat fejezzék ki.

Az ír külügyminiszter, Simon Coveney üdvözölte a bizottság közleményét arról, hogy visszavonták a rendelkezés hatályát Észak-Írországra, de hozzátette azt is, hogy le kell vonni a tanulságokat az esetből.

– A protokoll egy lényeges, de nehezen kiharcolt kompromisszumos megállapodás, amely sokak számára teremti meg a békét és a kereskedelmet, ezért nem lehet könnyedén megpiszkálni

– fejtette ki Coveney.

Azzal, hogy az Ír-szigeten belül nem húzódik határ, az északírek az Egyesült Királyság többi részétől távolodtak el.

– Észak-Írország az EU egységes piacának része maradt, sajátos helyzete miatt azonban csorba esett az Egyesült Királyság integritásán

– nyilatkozta korábban lapunknak Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

A The Sunday Times brit konzervatív vasárnapi lap felméréséből kiderült: a brexit hatására az északírek nagy része támogatná a népszavazást arról, egyesüljön-e az ország az Ír Köztársasággal.