Már háborúra készül Hszi Csin-ping?

A kínai államfő szerint a hadseregnek mindenkor teljes harckészültségben kell lennie.

Vuhan, 2020. december 29. Látogatókat fényképeznek egy Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló kép elõtt a kínai állam által szervezett, a koronavírus-járványt tematizáló kiállításról egy kulturális központban, amely a járvány elején ideiglenes kórházként mûködött Vuhanban 2020. december 29-én. Hupej tartomány több mint 11 millió lakosú székvárosában, Vuhanban, amely egy évvel korábban az egész világra kiterjedõ koronavírus-járvány gócpontja volt, május óta nem azonosítottak helyben megfertõzõdött személyeket. MTI/EPA/Roman Pilipej Fotó: Roman Pilipej

A kínai hadseregnek teljes harckészültségben kell lennie minden adott pillanatban, készen kell állnia arra, hogy bármelyik másodpercben cselekedjen – a South China Morning Post című hongkongi lap beszámolója szerint ezt üzente Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök a fegyveres erőknek az új év első hadgyakorlata előtt.

–A parancsnokoknak és a hadsereg összes katonájának meg kell őriznie a harci szellemet

– olvasható az államfő rendeletében. Arra is felszólította a hadsereget, hogy erősítse meg frontvonalát, jelentősen növelje a digitális technológia arányát a hadgyakorlatokon, s folyamatosan fejlessze is ezen képességeit. A hongkongi lap szerint Hszi idei beszéde abban különbözik jelentősen a tavalyitól, hogy akkor a válságkezelésre és a háború elkerülésére való összpontosításra utasította a haderőt, most pedig „frontvonalbeli katonai küzdelmekről” beszélt. – Kína valóban a háború kockázatával szembesül, amire a mostani rendelet is utal – mondta a lapnak egy hongkongi biztonságpolitikai szakértő, Szung Csung-ping (Song Zhongping).

Az elmúlt évben valóban egyre feszültebbé vált Kína viszonya a nyugati országokkal,

elsősorban az Egyesült Államokkal: kettejük között intenzívvé vált a kereskedelmi háború és egyre harciasabbá a koronavírus-járvány kezelése kapcsán alkalmazott retorika. A Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású területei feletti kontroll is vita tárgya a nagyhatalmak és a környező országok között. Peking az utóbbi időben rossz szemmel nézte Washington és Tajpej közeledését is. A szigetállam védelmi minisztériumának egyik tisztviselője éppen tegnap jelentette ki, hogy kínai harci gépek tavaly 380 alkalommal hatoltak be Tajvan légterébe, ez minden korábbinál több. A frontvonalbeli katonai küzdelmekkel pedig arra utalhatott Hszi, hogy India és Kína határőrsége között júniusban volt összetűzés a két ország vitatott határvonalán a kasmíri térséghez tartozó Ladakban, amelyben húsz indiai katona meghalt.