Nem ingott meg Kazahsztán

Szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg a vasárnapi parlamenti választásokat Kazahsztánban. A szavazók hőmérsékletmérés után és a számos szavazóhelyiségben elhelyezett fertőtlenítőkapukon keresztül áthaladva adhatták le a voksukat, miközben az újságíróknak és megfigyelőknek friss PCR-tesztet is be kellett mutatniuk a bejutáshoz. A nemzetközi megfigyelők szerint Kazahsztán megmutatta, hogy a biztonságos választások a pandémia ideje alatt is lehetségesek. A Magyar Nemzet helyszíni riportja Nur-Szultánból.

Szavazók adják le a vaksukat Nur-Szultan 58. Számó választókörzetében. Fotó: A szerző felvétele Forrás: Magyar Nemzet

Kaszim-Zsomart Tokajev, a parlamenti választások napján, 2021. január 10-én.
Fotó: A szerző felvétele / Magyar Nemzet

A legnagyobb változás, hogy Tokajev reformjainak köszönhetően a pártlista harminc százalékában nők és fiatalok kellett, hogy induljanak. A választásokon elindult öt párt összesen 312 jelöltet állított, amelyekre a központi választási bizottság adatai szerint 10 061 szavazóhelyiségben tizenegymillió választásra jogosult adhatta le a voksát. A bevezetett reformoknak köszönhetően a pártlistákon kilencven női jelölt szerepel, 19 személy huszonkilenc éves kor alatti, és Kazahsztán mind a tizenkét etnikumának a képviselői helyet kaptak. Mindemellett 2007 óta ezek voltak az első reguláris, nem előre hozott parlamenti választások, és az első ilyen esemény a modern Kazahsztán életében, amikor nem Nazarbajev áll az ország élén.

A hétfő délután publikált végleges eredmények szerint a hétszázalékos bejutási küszöböt végül három párt teljesítette, így az eddigiekhez képest a kazah törvényhozó szerv pártösszetétele nem változik. Az előzetes eredmények alapján a kormánypárt, a Nur Otan a szavazatok 71,09 százalékát szerezte meg. Fontos tényező a jövőre nézve, hogy az előző államfő, Nurszultan Nazarbajev által 2017-ben megkezdett alkotmányos reformfolyamat több fontos elnöki jogkört a parlamentnek adna át, amitől a jövőben megnövekedhet a most megválasztott törvényhozó gyűlés fontossága.

Szavazók adják le a vaksukat Nur-Szultan 58. Számó választókörzetében.
Fotó: Magyar Nemzet

Az elmúlt fél évben a térségen két forradalom is végigsöpört, mindkettő az öttagú Eurázsiai Gazdasági Unió két országát érintette, amelynek Kazahsztán is tagja. Az augusztusi elnökválasztás után kirobbant belarusz tüntetéshullám nem érte el a célját, de az országban azóta is tart a politikai válság, amelyből egy alkotmányreform jelenthet megoldást. A Kirgizisztánban októberben megtartott parlamenti választások utáni demonstrációk végül nemcsak az eredmények visszavonását, de a kirgiz elnök bukását is okozták. Biskekben egyébként épp Kazahsztánnal egy időben, vasárnap tartottak előre hozott elnökválasztásokat.

A térségben soron következő újabb választások emiatt számos elemző fantáziáját megmozgatták: zavargások esetén újabb destabilizációs pont jött volna létre a régióban, miközben a hatalom megingathatatlansága jelentős bányászati, gáz- és olajipari beruházásokat jelenthetne az országnak. Belarusz és Kirgizisztán példája azonban nem terjedt át Kazahsztánra – a választásokat nem kísérték zavargások az Almatiban néhány tucat aktivista által megszervezett demonstráción kívül.

A parlament Kazahsztánban kétkamarás: a 49 fős, hat évre választott felsőházba két-két embert küldenek a régiók és nagyvárosok, 15 főt az elnök jelöl. Az alsóház vagy más néven a mazsilisz pártlisták alapján, országos választásokon alapján áll össze. 107 tagja van, ebből 98 tagot választások útján neveznek ki, kilenc képviselőt pedig a Kazah Népi Közgyűlés (az elnök mellett működő tanácsadó szerv) jelöl, ami a választások másnapján, hétfőn történt meg.