Nem ingott meg Kazahsztán

Szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg a vasárnapi parlamenti választásokat Kazahsztánban. A szavazók hőmérsékletmérés után és a számos szavazóhelyiségben elhelyezett fertőtlenítőkapukon keresztül áthaladva adhatták le a voksukat, miközben az újságíróknak és megfigyelőknek friss PCR-tesztet is be kellett mutatniuk a bejutáshoz. A nemzetközi megfigyelők szerint Kazahsztán megmutatta, hogy a biztonságos választások a pandémia ideje alatt is lehetségesek. A Magyar Nemzet helyszíni riportja Nur-Szultánból.

Szavazók adják le a vaksukat Nur-Szultan 58. Számó választókörzetében. Fotó: A szerző felvétele Forrás: Magyar Nemzet

Széles plexifal mögött figyelhették a választások alakulását a helyi és a nemzetközi megfigyelők. A helyszínen dolgozó újságírókat emiatt gyakran elhessegették a képből – nem látták tisztán a szavazócédulák bedobását az urnába. A nur-szultáni 58. választókörzet egyik helyi civil szervezetének a megfigyelője lelkiismeretesen húzta a strigulákat a füzetébe: a választási nap végén azokat majd összehasonlítják a ténylegesen kiadott választási cédulákkal, hogy kiszűrjék az esetleges visszaéléseket. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó megfigyelő szerint a koronavírus megnehezítette a munkájukat az előző évekhez képest, de a hatóságok maximálisan próbálták biztonságossá tenni az eseményt.

Dolgoznak a megfigelők a plexi fal mögött. Fotó: A szerző felvétele / Magyar Nemzet

A megfigyelők plexifala körül meghúzott vörös vonal jelölte, hogy ezen nem léphetnek túl, ahogy a szavazóurnák körül meghúzott területre is csak egy ember léphetett be – csökkentve a koronavírus terjesztésének potenciális kockázatát és segítve a megfigyelők rálátását. – A Covid–19 ellenére a választások folyamata biztonságos. Fontos kiemelni az egész esemény jó szervezettségét: szociális távolságtartás, hőmérsékletmérés, fertőtlenítés – mondta a sajtótájékoztatón az Európai Bizottság kazahsztáni képviseletének megfigyelője, Fulvio Martusciello. A járvány miatt az Európai Unió idén nem küldött külön megfigyelői delegációt a választásokra, de az eseményen így is 398 külföldi megfigyelő vett részt a világ 31 országából, a több mint száz akkreditált külföldi újságíró mellett.

Fotó: A szerző felvétele

Vasárnap fél tizenkettő környékén a választókörzetben jól érezhető mozgolódás kezdődött – megérkezett Kaszim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke. Tokajev 2019-ben lépett az országot közel harminc éven keresztül irányító Nurszultan Nazarbajev örökébe, és fokozatos reformokat hirdetett meg Kazahsztánban, ami miatt az idei parlamenti választásokat komolyabb figyelem kísérte. – Úgy gondolom, hogy a választások igazságosak voltak, legalábbis a hatalom mindent megtett ezért, és a részt vevő pártok minden jelöltje azonos lehetőségeket kapott – mondta el az újságírói kérdésekre válaszolva Tokajev a szavazata leadása után. – A törvényeink értelmében a kormány a választások után feloszlik. Hamarosan minden új parlamenti frakcióval konzultálok majd az új kormány jelöltjeiről – tette hozzá az államfő.

Kaszim-Zsomart Tokajev, a parlamenti választások napján, 2021. január 10-én.
Fotó: A szerző felvétele / Magyar Nemzet

A legnagyobb változás, hogy Tokajev reformjainak köszönhetően a pártlista harminc százalékában nők és fiatalok kellett, hogy induljanak. A választásokon elindult öt párt összesen 312 jelöltet állított, amelyekre a központi választási bizottság adatai szerint 10 061 szavazóhelyiségben tizenegymillió választásra jogosult adhatta le a voksát. A bevezetett reformoknak köszönhetően a pártlistákon kilencven női jelölt szerepel, 19 személy huszonkilenc éves kor alatti, és Kazahsztán mind a tizenkét etnikumának a képviselői helyet kaptak. Mindemellett 2007 óta ezek voltak az első reguláris, nem előre hozott parlamenti választások, és az első ilyen esemény a modern Kazahsztán életében, amikor nem Nazarbajev áll az ország élén.

A hétfő délután publikált végleges eredmények szerint a hétszázalékos bejutási küszöböt végül három párt teljesítette, így az eddigiekhez képest a kazah törvényhozó szerv pártösszetétele nem változik. Az előzetes eredmények alapján a kormánypárt, a Nur Otan a szavazatok 71,09 százalékát szerezte meg. Fontos tényező a jövőre nézve, hogy az előző államfő, Nurszultan Nazarbajev által 2017-ben megkezdett alkotmányos reformfolyamat több fontos elnöki jogkört a parlamentnek adna át, amitől a jövőben megnövekedhet a most megválasztott törvényhozó gyűlés fontossága.

Szavazók adják le a vaksukat Nur-Szultan 58. Számó választókörzetében.
Fotó: Magyar Nemzet

Az elmúlt fél évben a térségen két forradalom is végigsöpört, mindkettő az öttagú Eurázsiai Gazdasági Unió két országát érintette, amelynek Kazahsztán is tagja. Az augusztusi elnökválasztás után kirobbant belarusz tüntetéshullám nem érte el a célját, de az országban azóta is tart a politikai válság, amelyből egy alkotmányreform jelenthet megoldást. A Kirgizisztánban októberben megtartott parlamenti választások utáni demonstrációk végül nemcsak az eredmények visszavonását, de a kirgiz elnök bukását is okozták. Biskekben egyébként épp Kazahsztánnal egy időben, vasárnap tartottak előre hozott elnökválasztásokat.

A térségben soron következő újabb választások emiatt számos elemző fantáziáját megmozgatták: zavargások esetén újabb destabilizációs pont jött volna létre a régióban, miközben a hatalom megingathatatlansága jelentős bányászati, gáz- és olajipari beruházásokat jelenthetne az országnak. Belarusz és Kirgizisztán példája azonban nem terjedt át Kazahsztánra – a választásokat nem kísérték zavargások az Almatiban néhány tucat aktivista által megszervezett demonstráción kívül.

A parlament Kazahsztánban kétkamarás: a 49 fős, hat évre választott felsőházba két-két embert küldenek a régiók és nagyvárosok, 15 főt az elnök jelöl. Az alsóház vagy más néven a mazsilisz pártlisták alapján, országos választásokon alapján áll össze. 107 tagja van, ebből 98 tagot választások útján neveznek ki, kilenc képviselőt pedig a Kazah Népi Közgyűlés (az elnök mellett működő tanácsadó szerv) jelöl, ami a választások másnapján, hétfőn történt meg.