Komoly iráni erőpróba előtt a Biden-adminisztráció

Alig több, mint egy hónapja vette át a hatalmat Washingtonban a Biden-adminisztráció, máris számos gesztust tett Teherán felé a Barack Obama elnöksége idején, 2015-ben tető alá hozott, majd Donald Trump által 2018-ban felmondott atomalku újjáélesztésére. Az idő azonban egyre sürgetőbb, mert bár Irán hajlandóságot mutat a tárgyalóasztalhoz való visszatéréshez, ezt a Trump-kormányzat által kivetett szankciók feloldásához köti, hamarosan viszont elnökválasztást tartanak a perzsa államban, ahol a mérsékelt reformer Hasszán Róhánit nagy valószínűséggel egy sokkal kevésbé kompromisszumkész, keményvonalas politikus válthatja.

Teherán, 2021. február 15. Az iráni elnöki hivatal által közreadott képen Haszan Roháni iráni elnök a Mohamed bin Abdar-Rahmán asz-Száni katari külügyminiszterrel folytatott tárgyalása elõtt Teheránban 2021. február 15-én. MTI/EPA/Az iráni elnöki hivatal Fotó: Az iráni elnöki hivatal

Joe Biden alig egy hónapja hivatalba lépő adminisztrációja hemzseg azoktól a magas beosztású diplomatáktól, akiknek jelentős szerepük volt abban, hogy 2015-ben Barack Obama akkori elnöknek sikerült tető alá hoznia Iránnal azt a nukleáris megállapodást, amely azt hivatott garantálni, hogy a perzsa állam nem használja katonai célokra atomprogramját. Köztük van Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és a nemzetbiztonsági körökben régóta otthonosan mozgó Robert Malley is, aki egyébként a 2015-ös alku egyik főtárgyalója volt. Utóbbit Joe Biden már eleve iráni különmegbízottként hívta vissza az adminisztrációba, ami elemzők szerint garancia arra, hogy a Donald Trump által még 2018-ban felmondott atomalku újraélesztése prioritást élvez Washingtonban. – Bízik benne, hogy a csapata képes lesz még egyszer tető alá hozni azt – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek egy, a neve elhallgatását kérő diplomata Antony Blinkenre utalva, aki már a legelső sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy

az Egyesült Államok csak akkor tér vissza az iráni atomprogramról kötött megállapodáshoz, ha Irán is visszatér az abban foglalt vállalásai teljesítéséhez.

Washington mindenesetre múlt héten megtette az első lépést Teherán felé. A külügyi tárca közleményben tudatta, hogy kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák a nukleáris alkuhoz való visszatérést. Csakhogy Teherán ezt a még Trump által Iránra kivetett, a perzsa államnak dollármilliós károkat okozó szankciók feloldásához kötötte. Noha Biden egy korábbi interjújában elutasította annak lehetőségét, hogy Washington feloldja a gazdasági szankciókat csak azért, hogy Irán visszaüljön a tárgyalóasztalhoz, múlt héten egy apró gesztussal mégis igyekeztek Teherán kedvében járni: enyhítették ugyanis az Egyesült Államokban akkreditált iráni diplomaták belföldi utazásainak rendkívül szigorú korlátozását, amely gyakorlatilag az ország ENSZ-missziójának és a világszervezet New York-i központjának épületeire korlátozta tartózkodásukat.

Az iráni elnöki hivatal által közreadott képen Hasszán Róháni iráni elnök Teheránban 2021. február 15-én
Fotó: MTI/EPA/Az iráni elnöki hivatal

A Biden-adminisztrációnak márpedig minden oka meg van arra, hogy sürgesse a tárgyalások megkezdését, idén júniusban ugyanis elnökválasztást tartanak Iránban, elemzők szerint pedig nagyon valószínű, hogy a második és egyben utolsó ciklusát töltő, mérsékelt reformerként számon tartott Hasszán Róháni iráni elnök helyére egy olyan politikus kerülhet, aki a parlamentet a tavalyi választások óta ellenőrző keményvonalas konzervatív táborból kerül majd ki. Az pedig borítékolható, hogy

az atomalku új alapokra helyezése komoly nehézségekbe fog ütközni a keményvonalasoknál,

miközben Róháni maga többször is jelezte Washingtonnak, hogy bár a megállapodás 2018-as felrúgása óta Teherán több ponton is megsértette az egyezményt, gyakorlatilag pillanatok alatt képesek visszaállni a 2015-ös alkuban lefektetett feltételekhez – feltéve, ha az amerikai kormányzat feloldja végre a szankciókat.

Teherán is megtette a maga gesztusát Washington felé, az iráni parlament ugyanis a minap három hónappal meghosszabbította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) engedélyét arra vonatkozóan, hogy a szervezet ellenőrei folytathassák a 2015-ös alku betartásának ellenőrzését. Igaz, bizonyos megkötéssel,

a NAÜ ellenőrei ugyanis mostantól bejelentés nélkül nem jelenhetnek meg a létesítményekben, vagyis nem végezhetnek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket.

Ezt a NAÜ tudomásul vette, az iráni és az amerikai diplomácia pedig újabb három hónapot nyert, hogy egyezségre jusson a tárgyalások megkezdése, illetve a szankciók ügyében. Az óra mindenesetre ketyeg, elemzők szerint pedig Teherán részéről a választások közeledtével a hajlandóság is egyre csökken, hogy engedményeket tegyen a büntetőintézkedésektől nem tágító Washingtonnak.