Vakcina: Szerbia előnyére vált, hogy nem tagja az EU-nak

Szerbiában szinte nem, vagy csak elhanyagolhatóan kis számban számoltak be bármilyen oltás utáni mellékhatásról.

epa08938917 An elderly patient receives a dose of Pfizer-BioNTech COVID-19 vaccine during the vaccination at Novi Beograd medical center in Belgrade, Serbia, 15 January 2021. Serbia began its coronavirus disease (COVID-19) vaccination campaign of elderly and medical workers on 24 December 2020. EPA/MARKO DJOKOVIC Fotó: MARKO DJOKOVIC

Szerbiában már jóval meghaladta az egymilliót a beoltottak száma. A sajtó folyamatosan arról cikkezik, hogy a régióban messze az első, Európában előkelő második, míg globális szinten az ugyancsak impozáns hatodik helyet foglalja el az ország, ha a beoltottak számát a lakosság számához viszonyítjuk. Ugyanakkor az utóbbi napokban ismét növekvő tendenciát mutat az egy nap alatt regisztrált fertőzöttek száma, ezért a válságtörzs tagjai esetleges szigorítások bevezetését sem zárják ki .

Szerbiában február 15. és 16. állami ünnep volt, munkaszüneti nap. A hosszú hétvégét kihasználva sokan, becslések szerint mintegy ötvenezren utaztak el a téli üdülőközpontokba. Az esetszámok megnövekedése azonban nem biztos, hogy ennek, illetve hogy csak ennek a következménye. Más országokban a járvány újabb, úgynevezett harmadik hullámáról beszélnek, és az emberek fegyelme is lanyhult. A fővárosban például több olyan bulit oszlatott fel a rendőrség, melyen több százan gyűltek össze zárt térben.

Talán az is hozzájárult a dolgok ilyen alakulásához, hogy a valóban sikeresnek látszó oltási kampány egyfajta eufóriát eredményezett, és az emberek úgy kezdtek el viselkedni, mintha elmúlt volna minden veszély.

Míg korábban, február elején, amikor a járványgörbe kiegyenesedéséről beszéltek, a napi esetszám kétezer alatt volt, az utóbbi napokban ismét meghaladta a két és fél ezret is. Ugyanakkor a szakemberek szerint sem zárható ki, hogy a hivatalosan jegyzett esetszámnál négy-ötször, vagy akár tízszer is több a fertőzöttek száma, csak akik tünetmentesek, vagy enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, nem is kerülnek be a statisztikákba. Mivel Szerbiában a következő napokban is a fertőzöttek számának folyamatos növekedésére számítanak, a nagyobb kórházak vezetőit további kapacitások előkészítésére utasították.

Kínai vakcinával oltanak Belgrádban. Van miből válogatni.
Fotó: Reuters/Marko Djurica

A lakosság körében a kezdeti szkepticizmust követően egyre inkább tapasztalható a védőoltások iránti bizalom növekedése. A hétmilliós országban eddig már több mint kétmillióan jelezték, hogy igénylik a védőoltást, és több mint egymillióan már meg is kapták az első adagot, illetve százezernél több a másodszor is beoltottak száma. Mostanáig tehát Szerbiában az emberek közel tíz százalékát oltották be. Az egyik közelmúltban készült felmérés szerint az ország mintegy harminc százaléka nem tervezi beoltatni magát, míg a vakcinát egyértelműen igénylők aránya 48 százalék volt, de ezek az arányok valószínűleg folyamatosan változnak.

Sokat nyom nyilván a latban, hogy szinte egyáltalán nem, vagy csak valóban elhanyagolhatóan kis számban számoltak be bármilyen mellékhatásról.

A polgárok maguk választhatnak, hogy melyik gyártó oltóanyagát igénylik, illetve úgy is nyilatkozhatnak, hogy mindegy, melyikkel oltják be őket. Az orosz Szputnyik V, az amerikai–német Pfizer–BioNTech, a kínai Sinopharm, valamint brit–svéd AstraZeneca oltóanyaga érhető el. Ez utóbbiból azonban még nem érkezett szállítmány, de február végéig 125 ezer dózisra számítanak. A kínai gyártótól viszont már másfél millió adagot szállítottak Szerbiába, az orosz Szputnyik V-t pedig előbb csak csomagolják, majd pedig a bejelentések szerint az év végéig már gyártani is fogják Szerbiában.

Szerbia az Oroszországgal és Kínával ápolt baráti viszonynak köszönhetően jutott másokhoz képest arányaiban nagy mennyiségű oltóanyaghoz. El kell azonban azt is ismerni, hogy maga az oltási folyamat is jól szervezett. Szerbia előnyére vált most, hogy nem tagja az Európai Uniónak, ott ugyanis szigorú feltételei és szabályai vannak az oltóanyag engedélyezésének, ami jelentősen lassítja a folyamatot. Arról nincsenek pontos adatok, hogy Belgrád pontosan hogyan és mennyiért szerzi be a vakcinákat, milyen kitételek szerepelnek a szerződésekben. Az oltás ugyanakkor a lakosság számára teljesen ingyenes.

A kínai Sinopharm új koronavírus elleni szérumát tartalmazó konténereket rakodnak ki egy repülőgépből a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren 2021. február 10-én
Fotó: MTI/EPA/Andrej Csukics

Szerbia, a sikeres vakcinabeszerzésének köszönhetően már korábban oltóanyagot ígért a határon túli szerbeknek, illetve a nyugat-balkáni országoknak is. Boszniából az ott élő szerbek úgy tudnak vakcinához jutni, hogy van szerb állampolgárságuk is. De Észak-Macedónia és Montenegró is elfogadta Belgrád ajándékát. A koszovói szerbek százezer fős közössége is örömmel fogadta volna, de Pristina akadályokat gördített ez elé. Belgrád 4680 adag Pfizer–BioNTech oltást adományozott déli szomszédjának vasárnap. A szerb kormány kétezer adag Szputnyik V oltóanyagot adományozott Montenegrónak is. A szállítmány szerdán este érkezett meg a podgoricai reptérre. Ana Brnabics kormányfő maga is ott volt az oltóanyagot szállító gépen. Elmondta, hogy összesen négyezer dózist juttatnak Montenegróba, három héten belül – az emlékeztető oltás beadásáig – az adomány másik felét is elküldik. A Boszniai Szerb Köztársaság egészségügyi dolgozóit pedig az elmúlt napokban szerbiai oltópontokon immunizálták.

Alekszandar Vucsics szerb elnök (j) és Zoran Zeav észak-macedón miniszterelnök (b) sajtótájékoztatóra indul a szerb határ közelében fekvő észak-macedóniai Tabanovcéban 2021. február 14-én. Szerbia 4680 adag Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinát ajándékozott Észak-Macedóniának, így már a jövő héten megkezdődhet az észak-macedón egészségügyi dolgozók beoltása
Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki