időjárás 13°C Jeromos 2022. szeptember 30.
logo

Orbán Viktor: Brüsszel hazudott a szankciókról

Peking és Washington között Kelet-Európa

Mártonffy Attila
2021.02.09. 06:30
Peking és Washington között Kelet-Európa

A V4-ek vezetői – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök – ma gyűlnek össze Varsóban, hogy megünnepeljék a jelenleg Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát összefogó szövetség megalakulásának harmincadik évfordulóját. A találkozó egybeesik a Kína vezette 17+1 nevű tömörülés utolsó pillanatban szervezett – virtuális – csúcstalálkozójával, amelyen Orbán Viktor is részt vesz.

A tizenhét kelet-közép-európai országot és Kínát felölelő 17+1 gazdasági együttműködési szervezet eredetileg tavaly áprilisban tartotta volna Pekingben a soros évi csúcstalálkozóját a 2019-es dubrovniki összejövetel után, ám a koronavírus-járvány közbeszólt. Az egyéves csúszás ellenére is meglehetősen vontatottan haladt az immár virtuális térbe kényszerített eszmecsere szervezése, s szinte az utolsó pillanatig nem volt tisztázott a konferencia időpontja sem.

Az Euractiv hírportál által megkérdezett elemzők szerint Peking szándékosan az amerikai elnökváltás utáni hetekre időzítette a találkozót annak érdekében, hogy még idejekorán megkísérelje – újból – megnyerni a térség államainak korábban mutatkozó jóindulatát, ami adott esetben a járvány leküzdésében bevethető kínai vakcina iránti érdeklődésben, sőt rendelésben is megmutatkozhat.

Az immár vakcinadiplomáciai lépésként is emlegetett ügy jelentőségét emeli, hogy a találkozón maga Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő fog elnökölni, szemben az eddigi kormányfői vezérléssel.

Budapest, 2016. október 6. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kína – Közép- és Kelet-Európa Politikai Pártok Dialógusa fórumon a budapesti Intercontinental szállóban 2016. október 6-án Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A megbeszéléseken többek között a Covid–19-járványból való kilábalást, a gazdaság fellendítésének kérdéseit vitatják meg, illetve tárgyalnak majd az Európai Unió és Kína között nemrégiben létrejött befektetési megállapodásról is, amelynek farvizén Kína Közép- és Kelet-Európa komoly infrastrukturális – például vasúti szállítási – programjaiba is szeretne beszállni.

Hírek szerint Hszi a kínaiak által fejlesztett vakcinát is fel fogja kínálni vásárlásra a térség országainak.

A 2012-ben létrehozott, eredetileg 16+1 csúcsértekezlet intézményét Peking kulcsfontosságú platformnak tekinti a kelet- és közép-európai országokkal történő kapcsolattartáshoz, ami mostanra már Dél-Európára is kiterjedt Görögország 2019-es felvételével. A tizenhét állam – Albánia, Bosznia, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia – közül csak öt nem tagja az EU-nak. Egy kelet-európai diplomata szerint Kína, miután megállapodott az európai uniós beruházásokról Brüsszellel, a 17+1 csúccsal üzenni akar Washingtonnak, hogy Európa más részeivel is erősek a kapcsolatai.

Ám hiába képviseli Kínát a legfelsőbb vezető a csúcstalálkozón, térségünk több országa is, ellentétben a kínaiak elvárásával, alacsonyabb rangú delegáltat küld: Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovákia és Románia beéri például szakminiszterei részvételével is, amit – legalábbis a brüsszeli Politico hírportál szerint – Peking akár diplomáciai pofonnak is minősíthet.

A geopolitika azonban nagy úr, s a kis, érzékeny balti államok inkább igyekeznek Joe Biden új amerikai elnök Pekinget – de leginkább Moszkvát – ellensúlyozó „demokratikus szövetsége” felé, illetve a NATO szárnyai alá felsorakozni.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett: a fórum egyik oldalán javarészt kis és közepes államok vannak, a másik térfélen viszont egy világhatalom áll. Kelet-Európa több országában egyébként sem fogadják tárt karokkal a kínai vállalatokat. Csehországban például a kínai állami CGN vállalat biztonsági okokból nem építhet atomerőművet, és a South China Morning Post szerint Prága azért is neheztel Pekingre, mert nem váltotta be a beruházások növelésére tett ígéretét. Horvátországban egy mélyvízi kikötő üzemeltetéséből zárták ki Kínát, igaz, Washington és Brüsszel nyomására, Románia pedig úgy döntött januárban, hogy kínai vállalatok nem indulhatnak vasúti és autópálya-projektek tenderein.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.